Putyin végleg elbukhatta Kijevet
Az ukrajnai eseményeket nem lehet forradalomnak nevezni, mert nem a fennálló gazdasági és társadalmi rendszer megdöntésére irányulnak.
2014. március 3. 22:51

Az ukrajnai eseményeket nem lehet forradalomnak nevezni, mert nem a fennálló gazdasági és társadalmi rendszer megdöntésére irányulnak. Polgárháborúról sem beszélhetünk, hiszen nem társadalmi csoportok csaptak össze, hanem a kormányzat ellen lépett fel a tüntető tömeg, és ugyanilyen érvelés mentén államcsíny sem történt. Mindezt Póti László, a Magyar Külügyi Intézet (MKI) főmunkatársa mondta el hétfőn a külügyi intézetben Rácz Andrással, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem oktatójával és Törő Csabával (szintén MKI) az oldalán. A kutatók az ukrán krízis bel- és külpolitikai aspektusait, következményeit villantották fel röviden, nyúlfarknyi gazdasági és kárpátaljai kitekintéssel fűszerezve mondandójukat. Nem maradhatott ki a krími térségben robbanni készülő bomba sem, sőt még a Majdan lakóinak összetételéről is volt szó az előadásokon.

Hogy mi zajlott és zajlik pontosan ezekben a napokban is Ukrajnában? Nagyképűség lenne úgy tenni, mintha tudnánk, kívülről azonban leginkább egy elitellenes, a társadalmi egyenlőtlenségekkel szembeni lázadás képe mutatkozik, mellyel egyidejűleg a tüntetők a szovjet múlttal való szakítást is végképp le kívánják zárni. Póti szerint úgy tűnik, Oroszország gazdasági és politikai szempontból elbukta Ukrajnát, Kijev Moszkva helyett az EU perifériájára helyezte magát.

Kijevben a korábbi parlamenti ellenzék által felállított kormány részlegesen civil kontroll alá került, a majdaniak ugyanis az antikorrupciós valamint az ifjúsági és sporttárcát is megkapták. Viktor Janukovics nem ismeri el bukását, ezt két televíziós beszédben is jelezte. Eltávolítása a hatályos ukrán alkotmány szerint nem volt jogszerű. Habár Janukovics a helyzet eldurvulását követően Oroszországba menekült, Póti László úgy véli, nem lehet oroszbarátnak vagy orosz bábnak bélyegezni a politikust. Moszkva régóta be akarta vinni Ukrajnát az Eurázsiai Gazdasági Unióba, a gazdasági becsatornázást pedig követte volna a politikai is, vagyis az oroszországi föderációhoz csatlakozás. Erre Janukovicsnak bőven lett volna módja az elmúlt néhány évben, de nem voltak ilyen tervei. Az ország így megmaradt valahol félúton Oroszország és az EU között, Moszkva értelmezésében mindenképp a keleti befolyási övezet szoros részeként.

Az ukrán elitnek – vélik az MKI kutatói – egyértelműen az egységes Ukrajna a célja, erre utal például Rinat Ahmetov, az egyik legbefolyásosabbnak tartott ukrán oligarcha két nyilvános megszólalása is. Számottevő orosz elit nincs Ukrajnában, olyan legalábbis biztosan nem akad, aki most védőhálót tudna tartani Janukovics fölé. Az ukrán fegyveres erők egységesek és várják az ideiglenesen kinevezett Turcsinov parancsát.

Oroszország azzal, hogy katonai erővel benyomult az Ukrajna részét képező Krími Autonóm Köztársaság területére, megsértette a nemzetközi jogot és szomszédja szuverenitását – magyarázza Törő Csaba, aki a jogi szempontok mentén érvelt. Moszkva adott esetben hivatkozhatna olyan ENSZ-határozatra, mely alapján bizonyos lépéseket tehetne a több millió ukrajnai orosz ajkú megvédése érdekében, de a mostani helyzet nem indokol katonai beavatkozást. A szervezet 74-es cikkelye alapján orosz agresszióról beszélhetünk, mellyel Moszkva ENSZ-tagságában vállalt kötelezettségeit, az 1994-es budapesti memorandumot (az Egyesült Királyság, az USA és Oroszország biztonsági garanciákat vállalt Ukrajna felé) és az 1997-es flottaegyezményben foglaltakat is megsértette. Ráadásul amit most a szocsi olimpiával diplomáciailag nyert az ország, azt a krími fellépésnek köszönhetően el is veszítette.

Rácz András az MNO kérdésére kifejtette: polgárháborús állapot esetén lehetne mód arra, hogy egy ország a határain túl élő kisebbséget evakuálja, kimenekítse, de csakis valós veszélyhelyzetben.

A krími események felforrósodása ellenére Oroszország láthatóan nem akar háborúzni. Nehézfegyverzetet nem vonultattak fel a határhoz, egyelőre mintegy 150 ezer főt mozgósítottak. Kizárólag a Krím félszigeten van katonai mozgolódás, ahogy Rácz András fogalmaz: ellenőrzött eszkaláció. Ennek lényege, hogy a laktanyák ellenőrzés alá vonásával, a lassú előrehaladással párhuzamosan megpróbálják fokozatosan kiszorítani az ukrán erőket a térségből. Ennek előbb-utóbb gátat fog vetni az ukrán vezetés. A kérdés csak az, meddig vár Kijev.

Szevasztopolban állomásozik Oroszország fekete-tengeri hadiflottája, és a kétoldalú egyezmény alapján a bázison szabadon mozoghatnak az orosz csapatok. A helikopteren, IL–76-os nehéz csapatszállítókon előrenyomuló, becslések szerint 6–28 ezer fősre tehető orosz egységek stabil hátországául szolgálnak az itt horgonyzó hajók, tengeralattjárók.

Kijev pontosan tudja, hogy egyetlen jól irányzott rakéta háborút robbanthat ki, a militáns, erősen oroszellenes, muzulmán vallású krími tatárokat ugyanakkor adott esetben nem biztos, hogy meg tudja fékezni a kormányzat. Az aktív állományt nézve mintegy háromszoros túlerőben van Oroszország, tankokból, páncélozott harci járművekből négyszer, harci repülőkből, helikopterekből pedig közel tízszer annyival rendelkezik, mint Ukrajna.

Mint azt portálunknak Póti László elmondta, aggodalomra adhat okot, hogy nem minden esetben lehet pontosan tudni, hogy a krími laktanyákba behatoló, ellenőrző pontokat elfoglaló csapatok irreguláris vagy reguláris erőt képviselnek. Felszereltségük, célzott tevékenységük utóbbit sejteti.

Mi lesz a kárpátaljaiakkal?

Ukrajna készenlétbe helyezte hadseregét. A kárpátaljai magyarokat – akár Ukrajnában, akár Magyarországon dolgoznak, lévén ukrán állampolgárok – papíron behívhatják katonának 18–40 év között. Egyelőre azonban csupán az önkéntesek besorozása zajlik, így nem kell aggódni.

Egy olyan geopolitikai spekulációt, melynek részeként Ukrajna lemondana az orosz többségű Krímről, cserébe viszont elindulhatnak az EU-csatlakozási tárgyalások, Rácz teljesen kizártnak tart. Addig, amíg orosz flotta állomásozik a térségben, komoly egyezkedés biztosan nem lesz az unióval, de – ahogy a kutató is leszögezi – jelen állapotban Ukrajnának nem célja a csatlakozás, az EU pedig nem kívánja így soraiba fogadni az országot. Szoros gazdasági partnerként inkább elképzelhető. Ehhez persze javítani kellene az orosz benyomulás óta mélybe zuhanó befektető bizalmat, és a hrivnya mélyrepülését is meg kellene állítani.

--------------------------------------------------

A Majdan számokban

Egy nemrég elkészült ukrán felmérés szerint a kijevi Majdanon (Függetlenség tér) alkalmanként megjelenő (100 ezer–1 millió fő) és állandó tábort verő (több tízezer fő) tüntetők közel 90 százaléka vidéki ukránokból állt. Átlagéletkoruk 37 év volt, a tiltakozók több mint fele a 30–54 éves korosztályból került ki. 55 százalékuk Nyugat-, negyedük Kelet-Ukrajnából érkezett a fővárosba. A tüntetők 59 százaléka az ukránt vallotta anyanyelvének, 16 százalékuk az oroszt, 24 százalék pedig kétnyelvűnek mondta magát. A majdanosok többségét a hatalom erőszakos fellépése mozgósította. A pártpolitikai motiváció alig volt jelen a Függetlenség téren: a tiltakozók 92 százalékát nem politikai formációk csábították az utcára. Az erőszakos összecsapások eredményeképpen közel százan vesztették életüket, az áldozatok tizede volt rendőr. Nagyjából ötvenen tűntek el, és ezerre tehető a sérültek száma.

Gubay Balázs

MNO
  • Szlávik: Nyárra talán elérhető lesz a nyájimmunitás
    Ha a védőoltásokat sikerül megfelelő ütemben beadni, és az emberek minél nagyobb számban kérik is azt, akkor talán nyárra elérhető a tömeges immunitás - erről a Dél-pesti Centrumkórház infektológiai osztályának vezetője beszélt a közmédiának szombaton.
  • Alakul a Facebook-diktatúra
    Mintegy 90 százalékkal csökkent a magyar kormány, a tagjai és intézményeinek közösségi oldalain az elérés és az interakciók száma, a Facebook erről sem előzetes értesítést, sem utólagos magyarázatot nem adott.
  • Reneszánsz barátság
    Olyan világot kell visszahozni, mely méltó Európa múltjához, őseink áldozatvállalásához.
MTI Hírfelhasználó