Alá kell írni Ukrajnával a társulási szerződést
A lehető leghamarabb alá kell írni az EU és Ukrajna társulási szerződését - mondta a magyar külügyminiszter hétfő este Brüsszelben.
2014. március 3. 23:12

A lehető leghamarabb alá kell írni az EU és Ukrajna társulási szerződését - mondta a magyar külügyminiszter hétfő este újságíróknak Brüsszelben, az Ukrajna ügyében összehívott rendkívüli EU-külügyminiszteri tanácskozás után. Martonyi János közölte: a közös uniós álláspontot tartalmazó szöveg megfelel Magyarországnak.

Az uniós miniszterek elítélték, hogy Oroszország agressziós cselekménnyel megsértette Ukrajna szuverenitását és területi épségét. Kilátásba helyezték, hogy ha az orosz fél nem "deeszkalálja" a helyzetet - vagyis nem csökkenti az általa kiélezett feszültséget -, az unió a kétoldalú viszonyra nézve következményekkel járó intézkedéseket fog hozni, például felfüggeszti a vízumügyi, illetve a kapcsolatok általános újraszabályozását célzó tárgyalásokat, valamint "fontolóra vesz további célzott intézkedéseket".

Ami az EU-ukrán társulási szerződést illeti, arról a miniszterek közös állásfoglalása úgy fogalmaz, hogy az unió "újra megerősíti" a szerződés aláírására vonatkozó ajánlatát, és hogy ez a társulási viszony "nem jelenti az EU és Ukrajna közötti együttműködés végcélját".

Martonyi János ezzel kapcsolatban elmondta: a visegrádi négyek - Magyarország mellett Lengyelország, a Cseh Köztársaság és Szlovákia -, amelyek közös külügyminiszteri látogatást tettek a minap Ukrajnában, egyik legfontosabb közlendőjükként azt hangsúlyozták EU-partnereiknek, hogy sürgetően szükséges a társulási szerződés aláírása. Erről nem kell uniós szinten újabb döntést hozni, és késlekedés nélkül el lehet kezdeni az aláírás technikai előkészítését - vélekedett.

A magyar külügyminiszter emellett a V4-ek közös álláspontjának fontos elemeként kiemelte, hogy Ukrajna új kormányát legitimnek kell tekinteni - és ezt az ellenzékbe vonult Régiók Pártjának parlamenti frakcióvezetője is elismeri -, valamint hogy nagyon gyorsan össze kell állítani az Ukrajna megsegítésére hivatott pénzügyi csomagot.

Kárpátaljai benyomásairól szólva Martonyi egyebek közt elmondta, hogy a kárpátaljai autonómia gondolata kizárólag Magyarországon merül fel, Kárpátalján senki nem beszél róla. Megjegyezte, ha a ruszinok felvetnék ennek az autonómiának a gondolatát, akkor el kellene majd gondolkodni azon, hogy az jó dolog lenne-e a térség lakosságának mindössze 12 százalékát kitevő magyaroknak. A magyar érdek az - hangsúlyozta a miniszter -, hogy ne alakuljon ki ruszin-ukrán konfliktus.

Martonyi szerint felelőtlen dolog, ha Magyarországról vetik fel a kárpátaljai autonómiagondolatot vagy a föderalizmust.
"Ne vigyék mások bőrét a vásárra" - mondta. Megjegyezte ugyanakkor: ha a kárpátaljai magyar közösség saját maga úgy döntene, hogy igényt fogalmaz meg egy Tisza-melléki járás kialakítására, akkor azt az anyaország támogatná.

A miniszter szintén beszámolt arról: amikor Beregszász városvezetése szóvá tette neki a kinevezett kormányzó, mint megfelelő intézkedésekre feljogosított hivatali elöljáró hiányát, akkor magyar részről ezt jelezték Kijevbe. Ott pedig ennek nyomán kormányzót neveztek ki, mégpedig olyan embert, akinek van magyar kötődése is.

Lázár: A kormány mindent megtesz a Kárpátalján élő magyarokért

A kormány mindent megtesz, hogy segítse a Kárpátalján élő magyarokat, garantálja biztonságukat - jelentette ki Lázár János Miniszterelnökséget vezető államtitkár hétfőn Makón.

A magyar kormány minden lépését az határozza meg, hogy garantálni tudja a Kárpátalján élő magyarok biztonságát - mondta a politikus a település református általános iskolájának aulájában tartott fórumán, mintegy 150 ember előtt.
A politikus hangsúlyozta, Magyarország az EU és a NATO tagja, így, amit az EU és a NATO mond, azt Magyarország is mondja.

Magyarország abban érdekelt, hogy a válság lehetőség szerint békés úton rendeződjön, a helyzet ugyanakkor egyáltalán nem könnyű, súlyos válsággal fenyeget - tudatta az államtitkár.

A rendőrség tájékoztatása szerint - a felröppent híresztelésekkel szemben - nem növekedett jelentősen a határt átlépő kárpátaljai magyar fiatalok száma. A magyar hatóságok felkészültek a tömeges migrációra - közölte Lázár János.

Az államtitkár elmondta, szerdán a nemzetbiztonsági és a külügyi bizottság összevont ülést tart, melyen Martonyi János személyesen fogja tájékoztatni a képviselőket az ukrán válságról.

Lázár János hibának nevezte, ha a komoly és veszélyes helyzetből valaki pártpolitikát, kampánytémát próbál kreálni. Hozzátéve: felelős politikai erőhöz méltó viselkedést vár el az ellenzéktől.

A politikus kijelentette, az ország vezetésére alkalmatlan az az erő, amelyik az ukrán helyzetet ki akarja használni a kampányban.

Beregszász Kecskeméttől kér segítséget

Kecskemét az önkormányzati tartalékából egymillió forintos gyorssegélyt juttat testvérvárosának, a Kárpátaljai Beregszásznak, ezzel párhuzamosan adománygyűjtést is indít - közölte Zombor Gábor (Fidesz) polgármester hétfőn a városházán tartott sajtótájékoztatón.

Zombor Gábor elmondta: Beregszász polgármestere arról tájékoztatta, hogy az önkormányzat működési feltételeit nem tudják biztosítani, illetve félnek a város vezetői attól, hogy megbomlik a rend a településen. A felek
abban maradtak, hogy a támogatás mellett gyűjtést indítanak.

A gyűjtés számlaszáma: 11732002-15337544-10010426, az átutalásra pedig rá kell írni, hogy "Beregszász lakosságának támogatására".

Zombor Gábor közölte, hogy elsőként fizet be a számlára maga és a családja nevében, magánszemélyként százezer forintot.

Parlamenti bizottság ülhet össze a helyzet értékelésére


Molnár Zsolt, a nemzetbiztonsági bizottság szocialista elnöke hétfőn délelőtt az Országgyűlés nemzetbiztonsági és külügyi bizottságának együttes ülésének összehívását kezdeményezte az Ukrajnában kialakult politikai helyzet áttekintésére. Ezt megelőzően Németh Zsolt külügyi államtitkár az M1 Ma Reggel című műsorában cáfolta, hogy ezres nagyságrendben érkeznének Magyarországra kárpátaljai magyarok. Tájékoztatása alapján korábban egy általános mozgósításról szóló álhír miatt indult el több száz fiatal a nagyszőlősi járásból.

Orbán Viktor kormányfő Kőszárhegyen, egy telephely-fejlesztési beruházás átadásán kérdésre válaszolva azt mondta, hogy a magyarok biztonságban vannak Magyarországon és Kárpátalján is, a magyar kormány azon dolgozik, hogy biztonságban is maradjanak. Kijelentette, Magyarország nem része a konfliktusnak. Orbán Viktor a külhoni magyaroknak azt üzente: "számíthatnak ránk".

Kövér László házelnök Tapolcán arról beszélt, hogy Magyarország, saját véleményét az unión belül elmondva, osztja az EU álláspontját Ukrajna ügyében. Hangsúlyozta, Magyarország igyekszik saját speciális nézőpontját érvényesíteni az ukrajnai eseményeket illetően Oroszország és az új ukrán vezetés felé egyaránt és minden egyes alkalommal figyelmeztetni fog, ha a demokratikus fordulat jegyében antidemokratikus lépések történnek, vagy azokat kilátásba helyezik.

Az ellenzéki összefogás szerint az Országgyűlésnek foglalkoznia kellene az ukrán válsággal és el kellene ítélnie az oroszok agresszióra való előkészületeit és ki kellene állnia Ukrajna szuverenitása mellett. Fodor Gábor, a Magyar Liberális Párt elnöke elfogadhatatlannak minősítette Orbán Viktor miniszterelnök és Áder János köztársasági elnök hallgatását az ukrán válság ügyében, aminek oka szerinte az Oroszországgal a paksi erőmű bővítéséről kötött "szégyenteljes szerződés".

A Fidesz erre reagálva azt közölte, nem lesznek partnerek abban, hogy az ukrajnai konfliktus magyar belpolitikai kampánytéma legyen. Zsigó Róbert, a kormánypárt szóvivője elmondta, a parlament szakbizottságai a szerdai kormányülés után - ahogy korábban is - minden tájékoztatást megkapnak majd.

Gyöngyösi Márton, a Jobbik frakcióvezető-helyettese bejelentette: pártjuk teljes területi autonómiát követel a kárpátaljai magyar és ruszin kisebbségnek, és arra szólította fel a nemzetközi közvéleményt, hogy szálljon síkra a Kárpátalján is megkezdődött katonai sorozások leállítása érdekében.

Az LMP ezzel egy időben az Országgyűlés rendkívüli ülésének összehívását kezdeményezte az ukrán válság megtárgyalására, de Schiffer András frakcióvezető azt is javasolta, hogy a rendkívüli ülésen mondják fel a paksi bővítést tartalmazó "Orbán-Putyin-paktumot" is.

A Közösség a Társadalmi Igazságosságért Néppárt (KTI) a külügyi bizottságban vizsgáltatná az ukrán helyzetet, és arra kéri a magyar politikai vezetőket, hogy a kárpátaljai magyarok érdekét tartsák szem előtt.

Az MTI által megkérdezett szakértő szerint Oroszországnak a parlamenti felhatalmazás mellett anyagi forrásai is vannak arra, hogy hónapokig, vagy akár évekig katonai ellenőrzés alatt tartsa a Krím félszigetet. Kaiser Ferenc, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Hadtudományi és Honvédtisztképző Karának egyetemi docense emlékeztetett arra, hogy a Krím félsziget és azon belül a szevasztopoli bázis stratégiai jelentőséggel bír.

Rácz András, a Magyar Külügyi Intézet külső munkatársa úgy vélte, nem valószínű, hogy háború törne ki Ukrajnában, amelyből várhatóan lassan az EU perifériája lesz.

hirado.hu - MTI
  • A nyugat-európai liberálisok vallása a hungarofóbia
    Annyira nem bigottak, hogy ezért a vallásért Husz Jánosként a máglyára menjenek. Nem akarnak mártírok lenni, noha a mártír legyőzhetetlen ellenfél. Az ő vallásuk másról szól. Vallásuk másik fontos rítusa ugyanis: sorakozás a kasszánál.
  • Horror bohózat a párizsi ügyészségen
    Noha maguk a rendőrök sem mernek behatolni a város jó néhány területére, az ügyészség egy sokkal súlyosabb bűncselekménnyel foglalkozik: a német WDR köztelevízió 37 éves munkatársa szerint Giscard d'Estaing a párizsi irodájában rögzített interjú során háromszor is megérintette a fenekét.
MTI Hírfelhasználó