Az ukrán hadsereg nem avatkozik be Krímben
Az ideiglenes ukrán elnök szerint az orosz hadsereg csak arra vár, hogy Ukrajna védtelenné tegye az Oroszországgal közös, keleti határát.
2014. március 12. 10:15

Olekszandr Turcsinov szerint ezért nem avatkoznak be Krímben. Az elnök merő komédiának nevezte a Krím Oroszországhoz való csatlakozásáról vasárnapra kiírt népszavazást, melynek megtartásáról szavai szerint "a Kreml irodáiban" döntöttek.

Az ukrán hadsereg nem fog beavatkozni az orosz erők által ellenőrzött Krím félszigeten, mert azzal védtelenné tenné az Oroszországgal közös, keleti határát - jelentette ki Olekszandr Turcsinov ideiglenes elnök a francia hírügynökségnek.

A fegyveres erők főparancsnoki tisztét is betöltő Turcsinov az ukrán nemzetbiztonsági és védelmi tanács ülése után nyilatkozva kijelentette: "Nem fogunk tudni hadműveletet kezdeni a Krímben, mert azzal csupasszá tennénk a keleti határt, Ukrajna védtelenné válna, s az orosz katonák csak erre várnak. (...) Ukrajna keleti határán jelentős harckocsizó egységeket vontak össze" - mondta.

Turcsinov merő komédiának nevezte a Krím Oroszországhoz való csatlakozásáról vasárnapra kiírt népszavazást, amelynek megtartásáról szavai szerint "a Kreml irodáiban" döntöttek.

"Ez egy komédia, a Krím lakosságának többsége bojkottálni fogja ezt a provokációt" - hangoztatta az ukrán vezető, aki az új kijevi hatalom tervei szerint a május 25-re kiírt, előre hozott elnökválasztásokig marad hivatalában.

Szerinte a Krímet ellenőrző katonáknak eszük ágában sincs rendesen megszervezni a referendumot, s nem haboznak majd hamis adatokat közölni az egyes szavazóhelyiségekből.

Az ideiglenes államfői posztra Viktor Janukovics elnök február 22-i leváltása után kinevezett politikus ugyanakkor sajnálatosnak nevezte, hogy az orosz kormány vezető tisztségviselői egyelőre visszautasítanak minden kapcsolatfelvételt ukrán partnereikkel, annak ellenére, hogy a nemzetközi közösség azt kéri Moszkvától, kezdjen béketárgyalásokat.

"Sajnos, Oroszország jelenleg elutasítja a konfliktus diplomáciai rendezését" - mondta.

Ukrajna vesztésre áll az információs háborúban

A Krímben jelenleg információs háború folyik, és Ukrajna vesztésre áll, gyakorlatilag kizárták belőle - közölte Valerija Lutkovszka, az ukrán parlament ombudsmanja.

"Érthető, hogy sérül a információhoz való hozzáférés és a véleménynyilvánítás szabadságának a joga. De látnunk kell azt is, hogy a Krímben az ott zajló katonai cselekmények mellett borzalmas információs háború folyik, amelyben sajnos egy ideig Ukrajna vesztésre állt, most pedig egyszerűen kizárták belőle" - idézte szerdán az UNIAN ukrán hírügynökség az állampolgári jogok biztosát, aki kedd este nyilatkozott egy kijevi tévének.

Lutkovszka szerint a félszigeten nincs olyan információforrás, amely tájékoztatná a krímieket arról, mi zajlik Kijevben annak érdekében, hogy megőrizzék az ország egységét, illetve mit tesznek, hogy ne sérüljenek az ukrán állampolgárok jogai.

Vasárnap egy kivételével az összes ukrán televíziós csatornát lekapcsolták a Krími Autonóm Köztársaságban, helyettük orosz televíziók műsorait sugározzák. Részlegesen leállították a helyi televíziók műsorainak sugárzását is. Két napra rá, kedden a kijevi médiahatóság felszólította a kábeltévé-szolgáltatókat, hogy állítsák le öt orosz tévécsatorna sugárzását az országban. A döntést a testület közleményében az "információs biztonság" szavatolásának szükségességével indokolta.

A kijevi ombudsman szerint a jelenlegi helyzetben csak a még működő két fekete-tengeri tévécsatorna segítségével lehetne tájékoztatni a krími lakosságot, illetve ki kell használni az internet, így a közösségi portálok adta lehetőségeket.
Lutkovszka beszélt arról is, hogy a Krímben sérül az ukrán katonák "élethez való joga" is. Mint kifejtette: a laktanyák blokád alatt vannak, és Kijevben megfeledkeznek arról, hogy az ott szolgáló katonák csak a helyi lakosok segítségével jutnak élelemhez.

"Ott élnek a katonatisztek családtagjai is - ők egyszerűen féltik az életüket és a hozzátartozóik életét" - mondta az ombudsman.

Az amerikai kongresszus Moszkva elleni szankciókat szorgalmaz

Az amerikai kongresszus két háza a krími konfliktus kapcsán egyaránt határozatban követelte kedden az orosz csapatok azonnali kivonását az Ukrajnához tartozó fekete-tengeri félszigetről, keményebb szankciók bevezetését szorgalmazva Moszkvával szemben.

A szenátusban egyhangúlag elfogadott határozat arra szólít fel, hogy Oroszországot zárják ki a legfejlettebb ipari hatalmakat tömörítő G8-as csoportból.

Emellett javasolja, hogy szólítsák fel a Nemzetközi Labdarúgó-szövetséget (FIFA) a 2018-as futball-világbajnokság oroszországi megrendezéséről hozott döntésének átgondolására.

Vlagyimir Putyin orosz államfőnek "ki kell vonnia felfegyverzett csapatait az ukrán állam területéről" - áll a felsőházi dokumentumban.

Hasonló, nem kötelező erejű határozatot fogadott el - közel egyhangúlag, 402 szavazattal 7 ellenében - a képviselőház is. John Boehner, a képviselőház republikánus elnöke "ellenséges, agressziós cselekménynek" minősítette Oroszország eljárását. Putyin "megmutatta, hogy fenyegetést és veszélyt jelent a térség stabilitására. Ezért felelősségre kell őt vonni" - áll a washingtoni képviselőház határozatában.

A Krími Autonóm Köztársaság parlamentje kedden függetlenségi nyilatkozatot fogadott el Ukrajnától való elszakadásáról. Az orosz katonai egységek beavatkozása nyomán a félsziget az elmúlt tíz napban gyakorlatilag Moszkva ellenőrzése alá került. Az Egyesült Államok és az Európai Unió a múlt héten elfogadták első Oroszország elleni szankcióikat, amelyeket uniós nyilatkozatok szerint újabbak követhetnek.

Washington elégedetlen az orosz válaszokkal 

Az Egyesült Államokat nem elégítették ki azok a válaszok, amelyeket Oroszország adott az ukrajnai válság diplomáciai rendezésére vonatkozó amerikai javaslatokra - jelentette ki kedden Jen Psaki amerikai külügyi szóvivő.

Psaki ezt John Kerry amerikai és Szergej Lavrov orosz külügyminiszter kedden lezajlott telefonbeszélgetésével kapcsolatban mondta. A két miniszter a hét végén előterjesztett amerikai javaslatokra adott orosz válaszokat vitatta meg.

"Kerry megerősítette, hogy kész tárgyalni Lavrov külügyminiszterrel, akár a héten is, de ehhez megfelelő környezet szükséges, a cél pedig Ukrajna sérthetetlenségének és szuverenitásának a védelme. Mi pedig nyilvánvalóan nem ezt láttuk a válaszokban" - mondta a szóvivő.

Jen Psaki elmondta, hogy Moszkva hétfőn küldte el válaszait, vagyis azon a napon, amikor az amerikai külügyminisztérium nem zárta ki annak lehetőségét, hogy Kerry még a héten - vagyis a Washington által törvénytelennek tartott krími referendum előtt - Oroszországba utazzon. Ennek feltételéül a diplomáciai tárca azt támasztotta, hogy konkrét bizonyítékát lássa Moszkva érdemi készségének a diplomáciai rendezésre.

A szóvivő szerint Kerry kijelentette Lavrovnak, hogy "minden további eszkalációs lépés megnehezíti" a diplomácia dolgát. Az amerikai külügyminiszter leszögezte: "elfogadhatatlan", hogy az orosz erők és irreguláris csapatok folytassák az irányítás átvételét.

"Erőteljesen támogatjuk Ukrajnát, az ukrán népet és az új ukrán kormány legitimitását" - jelentette ki Jay Carney, az elnöki hivatal szóvivője arra a kérdésre válaszolva, mi az üzenete Vlagyimir Putyin orosz elnök számára annak, hogy Barack Obama szerdán a Fehér Házban fogadja Arszenyij Jacenyuk ukrán kormányfőt.

Carney hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államok békés megoldásra törekszik. Mint mondta, Oroszországnak még mindig alkalma lenne rá, hogy megakadályozza a helyzet további kiéleződését, valamint azt, hogy ennek ára még nagyobb legyen a számára.

"Oroszországnak bizonyosan nem hosszú távú érdeke Ukrajna destabilizálása. Oroszországnak nem áll érdekében, hogy ezekben az ügyekben a nemzetközi véleménytől elszigetelődve találja magát" - tette hozzá.

"Az meg bizonyosan nem érdeke Oroszországnak gazdasági értelemben, hogy azt lássa: a befektetők világszerte kétszer is meggondolják, hogy vajon Oroszország megfelelő környezet-e a jövőbeni beruházásokhoz" - mondta Carney.

Az Egyesült Államok kedden a lengyel légierővel közös hadgyakorlatot kezdett Lengyelországban F-16-os vadászok és más harci gépek részvételével. A Fekete-tengeren a rossz idő miatt elhalasztottak egy amerikai-bolgár-román közös flottagyakorlat.

Japán közvetlen párbeszédre szólítja fel Moszkvát

Kisida Fumio japán külügyminiszter felszólította szerdán orosz kollégáját, hogy kezdjen közvetlen párbeszédet Kijevvel, amit Szergej Lavrov elutasított.

Egyórás telefonbeszélgetésükön Kisida arra kérte az orosz külügyminisztert, kezdjen "közvetlen párbeszédet" az új ukrán ideiglenes hatóságokkal a Krímmel kapcsolatos válság megoldásáról, "anélkül, hogy megsértené Ukrajna területi épségét és szuverenitását" közölte a japán miniszterelnöki hivatal.

Szergej Lavrov válaszul "kifejtette Oroszország álláspontját", és kizárta egy ilyen közvetlen párbeszéd lehetőségét, mert Moszkva szerint "az új ideiglenes ukrán kormány egyáltalán nem legitim".

Az AFP-nek adott exkluzív interjúban Olekszandr Turcsinov ügyvivő ukrán államfő kedden kijelentette, hogy az oroszok minden olyan kapcsolatfelvételt elutasítanak Kijevvel, amely az orosz haderők által elfoglalt ukrajnai szakadár Krím félsziget körül kialakult válság diplomáciai rendezését célozná.

"Sajnos, Oroszország jelenleg elutasítja a konfliktus diplomáciai rendezését Az oroszok elutasítanak minden érintkezést a külügyminiszterek és más vezetők szintjén, holott "a nemzetközi közösség arra kéri Oroszországot, hogy kezdjen béketárgyalásokat" mondta Turcsinov.

Merkel Varsóban Tuskkal tárgyal a krími válságról

Angela Merkel német kancellár szerdán Varsóban az ukrán-orosz konfliktusról és a krími válságról tárgyal Donald Tusk lengyel miniszterelnökkel. Fontos napirendi pont lesz az Európai Unió energetikai függetlensége is.

Tusk attól tart, hogy Németország és az EU az orosz gázimport miatt túlságosan visszafogott magatartást tanúsít Oroszországgal szemben. Keddi varsói sajtóértekezletén kijelentette, hogy minél több üzleti szál köti Európát Oroszországhoz, különösen az energetikában, annál kevésbé lesz képes az EU szuverén és szükség esetén határozott politikát képviselni Moszkvával szemben.

A lengyel miniszterelnököt aggasztja az ukrajnai konfliktus kiszélesedése, amely Lengyelországnak, Ukrajna szomszédjának is komoly nehézségeket okozhat.

Az EU és Ukrajna azzal vádolják Oroszországot, hogy a nemzetközi jogot megsértve ellenőrzése alá vonta a Krím félszigetet.

Tusk és Merkel négyszemközti tárgyalásokat folytatnak, majd 15.15-kor közös sajtóértekezletet tartanak. Angela Merkel eredetileg januárban látogatott volna Lengyelországba, de síbalesete miatt lemondta az utat.

hirado.hu - MTI
  • A nyugat-európai liberálisok vallása a hungarofóbia
    Annyira nem bigottak, hogy ezért a vallásért Husz Jánosként a máglyára menjenek. Nem akarnak mártírok lenni, noha a mártír legyőzhetetlen ellenfél. Az ő vallásuk másról szól. Vallásuk másik fontos rítusa ugyanis: sorakozás a kasszánál.
  • Horror bohózat a párizsi ügyészségen
    Noha maguk a rendőrök sem mernek behatolni a város jó néhány területére, az ügyészség egy sokkal súlyosabb bűncselekménnyel foglalkozik: a német WDR köztelevízió 37 éves munkatársa szerint Giscard d'Estaing a párizsi irodájában rögzített interjú során háromszor is megérintette a fenekét.
MTI Hírfelhasználó