Keményen büntetett az MNB
Közel 1,2 milliárdra bírságolt 35 pénzügyi szervezetet, mert jogszerűtlenül emelték meg a fogyasztók díjait és költségeit.
2014. március 13. 14:29
Közel 1,2 milliárd forint bírságot szabott ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Pénzügyi Stabilitási Tanácsa (PST) 35 pénzügyi szervezetre, mert jogszerűtlen módon emelték meg a fogyasztók díjait és költségeit - jelentette be Windisch László. Az MNB pénzügyi szervezetek felügyeletéért és fogyasztóvédelemért felelős alelnöke budapesti sajtótájékoztatóján elmondta, hogy a jegybank csütörtökön közzétett határozataiban megtiltotta az érintett szolgáltatóknak a jogsértés folytatását, a jogtalanul elvont díjtöbbletet április 30-ig vissza kell fizetni az ügyfeleknek. A pénzintézeteknek a határozatok teljesítéséről május 15-ig be kell számolniuk az MNB-nek. A legmagasabb bírságot, 98 millió forintot az Erste, az MKB és a Raiffeisen Bankra rótták ki, a takarékszövetkezetek közül a Hévíz és Vidéke Takarékszövetkezetet 35 millióra bírságolta az MNB.

A visszafizetési kötelezettség 33 hitelintézetet érint. A jegybank becslése szerint több százezer fogyasztóról és tízmilliárdos nagyságrendű összegről lehet szó. A fogyasztóknak ezzel kapcsolatban nincs teendőjük, a jogtalanul kirótt összeg kiszámítása és a fogyasztóknak való visszajuttatása az érintett hitelintézetek feladata. A pénzügyi szolgáltatóknak azon ügyfeleknek is vissza kell fizetniük a jogtalanul elvont díjakat, akiknek a szerződése időközben megszűnt.

A jegybank a pénzintézetek által 2012 januárjától 2013 végéig terjedő időszakban a pénzforgalmi szolgáltatásokra (például számlavezetési díj, utalási és bankkártyás költségek) vonatkozóan az egyoldalúan bevezetett, az ügyfelek számára hátrányos díjmódosításokat vizsgálta, és több jogszabálysértést feltárt: hiányzott a díjmódosításra lehetőséget adó, meghirdetett ok-lista az üzletszabályzatban vagy az általános szerződési feltételekben; a kedvezőtlen szerződésmódosítást annak hatályba lépése előtt kevesebb, mint két hónappal hirdették meg; nem tájékoztatták a fogyasztókat időben ingyenes felmondási jogukról; elmulasztották közölni a díjmódosítás okát; az egyoldalú kedvezőtlen szerződésmódosítás új díjfajta bevezetésével történt; korábbi "díjmentes, ingyenes, 0 forintos" tranzakciót tettek fizetendővé, ami szintén új díj bevezetését jelenti; megváltoztatták a díjszámítás módját.

A kiszabott bírságösszegek meghatározásánál az MNB figyelembe vette a törvénysértés súlyát, fogyasztókra gyakorolt hatását, gyakoriságát, a jogsértő díjak és tranzakciók számát, illetve az azokkal sújtott fogyasztói kör nagyságát is - foglalta össze az alelnök. Egyes hitelintézeteknél a maximális - e tényállásoknál a törvény szerint legfeljebb 100 millió forintnyi - fogyasztóvédelmi bírsághoz közeli összeg kiszabását tartotta indokoltnak, mivel esetükben a jogsértés ügyfeleik széles körét érintette. A kimagasló összegű bírságok kiszabására azért volt szükség, mert a szektorban elterjedt ez az ügyfelek számára hátrányos gyakorlat, amit mutat, hogy az MNB mind a 35 lezárt ügyben jogszabálysértést állapított meg, továbbá, mert azt szeretnék, ha a bírságoknak visszatartó erejük lenne - mondta az alelnök.

A megbírságolt pénzügyi intézmények közül 14 bank (összesen 823 millió forint bírság), 20 takarékszövetkezet (351 millió forint bírság), 1 pedig pénzügyi vállalkozás (12 millió forint bírság). A bankok esetében 7 millió forint, a takarékszövekezetek esetében 2 millió forint volt a legalacsonyabb bírság, a legmagasabb pedig 98 millió (ekkorát három bankra szabtak ki), illetve 35 millió forint (egy takarékszövetkezetet sújtott). A bankokra kiszabott átlagos bírság közel 589 millió, a takarékoké 18 millió forint.

Freisleben Vilmos, az MNB fogyasztóvédelmi igazgatója elmondta, a jegybank folytatja a többi hitelintézet 2012-től meghirdetett pénzforgalmi hirdetményeinek, s az ezek nyomán ténylegesen életbe léptetett díjaknak a vizsgálatát, a mintegy 120 szervezet vizsgálatát az MNB folyamatosan végzi. A 2014-ben eddig meghirdetett és ezután meghirdetendő hirdetményeket, szerződésmódosításokat, magatartásokat is kiemelten vizsgálja az MNB.

Windisch László hangsúlyozta: a felügyeleti ellenőrzések célja a fogyasztóvédelmi szemlélet következetes előtérbe helyezése, s mindezek nyomán a pénzügyi közvetítőrendszerbe vetett társadalmi bizalom visszaállítása. Tudatosítani kell, hogy az ügyfelek mögött erős, elkötelezett pénzügyi fogyasztóvédelmi hatóság áll. Ezt szolgálják a jogsértő díj- és költségemelésekkel kapcsolatos mostani intézkedések is - hangsúlyozta. A jegybank ennek érdekében maximálisan kihasználja a jogszabályokban biztosított fogyasztóvédelmi eszközöket, s minden esetben a feltárt jogsértésnek megfelelő - a korábbi évekhez képest gyakorta súlyosabb bírságokat is jelentő - szankciót alkalmaz.

A piac egészének biztonságát szavatolják a jogosulatlan szolgáltatók kiszűrésére tett erőfeszítések is, amelyekre a jegybank nagy hangsúlyt fektet. Mindezek nyomán a fogyasztók érezhetik, hogy erős, a pénzügyi fogyasztóvédelem mellett elkötelezett hatóság áll mögöttük - hangsúlyozta az alelnök.
A jegybank felfogása szerint a pénzforgalmi szolgáltatások- azok nehezen elkerülhető igénybevétele miatt - tulajdonképpen egyfajta közszolgáltatásnak tekinthetőek. A fogyasztók nagy része ennek ellenére jelentős információs hátrányban van a pénzügyi szolgáltatókkal szemben, s a pénzügyi szolgáltatásokra vonatkozóan gyakorta nincs is valós döntési helyzetben. Éppen ezért kiemelten fontos, hogy a pénzügyi szolgáltatók maradéktalanul betartsák a működésüket szabályozó fogyasztóvédelmi előírásokat - mondta Windisch László.
hirado.hu - MTI nyomán
  • Az EU-hadsereg ötlete visszafelé sülhet el
    Aligha véletlen, hogy minden Európa Birodalom létrehozására irányuló kísérlet kudarcba fulladt, és ennek alapvető oka az, hogy nincs közös európai identitás. Elvileg létezhetne ilyen, pontosabban létre lehetne hozni ilyen önazonosságot, de ahhoz előbb meg kellene nyílni annak a beszédtérnek, amely egységes narratívára építve elbeszélhetővé és megbeszélhetővé tenné mindezt.
  • Magyar templomfelújítás a Felvidéken
    A hit erősítése a magyarság megőrzését is szolgálja, mert ahol a hit megmarad, ott a közösség is megmarad - jelentette ki Soltész Miklós, a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára a felvidéki Révkomáromban kedden.
  • Nagy eredmény a védettségi igazolvány kölcsönös elismerése
    Orbán Viktor miniszterelnök kedden a Karmelita kolostorban fogadta Milo Dukanovic montenegrói államfőt. A megbeszélés fő témái közül kiemelt a vakcinaigazolványok kölcsönös elismerése, amely nagyban hozzájárul majd a mindkét ország számára kulcsfontosságú turizmus ismételt fellendüléséhez.
MTI Hírfelhasználó