Moszkva tiszteletben tartja a krími népszavazás eredményét
Szergej Lavrov pénteki londoni sajtóértekezletén kijelentette, hogy Oroszország "tiszteletben tartja" a vasárnapi krími népszavazás eredményét.
2014. március 15. 09:47

Az orosz külügyminiszter szerint fennmaradtak a nézeteltérések a Nyugattal Ukrajna ügyében. Szergej Lavrov pénteki londoni sajtóértekezletén kijelentette, hogy Oroszország "tiszteletben tartja" a vasárnapi krími népszavazás eredményét. John Kerry azt mondta, hogy a nemzetközi közösség nem fogja elismerni a Krím-félsziget hovatartozásáról vasárnap tartandó népszavazás eredményét.

Alkotmányellenesnek minősítette a krími népszavazást az ukrán alkotmánybíróság

Az ukrán alkotmánybíróság alkotmányellenesnek minősítette a Krím félsziget státusáról vasárnapra kitűzött népszavazást.

A testület az államfői tisztséget ideiglenesen ellátó Oleksznadr Turcsinov házelnök és Valerija Lutkovszka, az ukrán parlament emberi jogi ombudsmanjának előterjesztése alapján döntött pénteken a referendum alkotmányosságának kérdésében, s a határozatot hivatalosan ki is hirdette. Az ukrán parlament közben nyilatkozatot fogadott el, amelyben arra kérte a krími lakosokat, hogy ne vegyenek részt a népszavazáson.

Putyin: a krími népszavazás összhangban áll a nemzetközi joggal

A vasárnap esedékes krími népszavazás összhangban áll a nemzetközi joggal - jelentette ki pénteken Vlagyimir Putyin orosz elnök. A Kreml vezetője telefonon egyeztetett Ban Ki Mun ENSZ-főtitkárral egyebek között a krími helyzetről. A főtitkár aggodalmát fejezte ki a népszavazás következményeivel kapcsolatban.

A beszélgetés során Putyin "megerősítette, hogy a referendum lebonyolításáról szóló döntés teljes mértékben összhangban áll a nemzetközi jog normáival és az ENSZ alapokmányában foglaltakkal" - olvasható a Kreml közleményében.

Az orosz elnök nyilatkozatával elutasította a nyugati országok vádjait - miszerint a Krím félsziget hovatartozásáról szóló népszavazás illegális -, és világossá tette, hogy a referendumot az előzetes tervek szerint megtartják vasárnap. A főtitkár a New York-i ENSZ-székházban egy sajtótájékoztatón elmondta, hogy az orosz elnökkel "megvitatták egy hosszantartó és tisztességes politikai megoldás kidolgozásának szükségességét" Ukrajnát illetően, és megegyeztek arról, hogy továbbra is kapcsolatban maradnak.

Ban aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy a krími népszavazást követően az illetékesek esetleg "elhamarkodott intézkedéseket és döntéseket hoznak, amelyek hatással lehetnek Ukrajna szuverenitására, területi egységére és integritására."

Teljesen világos, hogy útelágazáshoz érkeztünk - hangsúlyozta az ENSZ-főtitkár a vasárnapi referendumra utalva. Ugyanakkor hozzátette, hogy továbbra is van remény a válság békés megoldására. A világszervezet vezetője csütörtökön New Yorkban találkozott Arszenyij Jacenyuk miniszterelnökkel. Egyetértettek abban, hogy "az érintetteknek a törvény betartására és hidegvérük megőrzésére van szükség az egyre összetettebb és fenyegetőbb helyzetben".

Kerry: következményei lesznek, ha Oroszország nem vált irányt

"Következményei lesznek", ha Oroszország nem módosítja irányvonalát Ukrajnával kapcsolatban - mondta pénteki londoni sajtóértekezletén az amerikai külügyminiszter. John Kerry elmondta: ezt egyértelműen közölte Szergej Lavrov orosz külügyminiszterrel, akivel a nap folyamán hatórás tárgyalást folytatott.

A külföld nem fogja elismerni a krími népszavazás eredményét

A nemzetközi közösség nem fogja elismerni a Krím-félsziget hovatartozásáról vasárnap tartandó népszavazás eredményét, mert a referendum ellentétes az ukrán alkotmánnyal - mondta pénteki londoni sajtóértekezletén az amerikai külügyminiszter. John Kerry elmondta azt is: javasolta Szergej Lavrov orosz külügyminiszternek az orosz csapatok visszavonását "arra az időre, amíg a diplomácia dolgozik".

NATO-főtitkár: a krími népszavazás nemzetközi jogot sért

Az ukrajnai Krími Autonóm Köztársaságban vasárnap tervezett népszavazás az ukrán alkotmány és a nemzetközi jog közvetlen megsértésének minősül, és ha valóban megtartják, annak nem lesz sem jogi hatása, sem politikai legitimációja - szögezte le péntek esti nyilatkozatában Anders Fogh Rasmussen, a NATO főtitkára. Mint a nyilatkozatból kiderül, az atlanti szövetség első számú civil tisztségviselője továbbra is nagy aggodalommal figyeli az ukrajnai fejleményeket.

Rasmussen felhívta a figyelmet arra, hogy a referendum megrendezése aláásná az ukrajnai válság békés és politikai megoldását célzó erőfeszítéseket, ellentétben állna az Egyesült Nemzetek alapokmányának elveivel, márpedig - tette hozzá - életbevágó, hogy ezeket az elveket tartsák be. A NATO főtitkára beszámolt arról, hogy az Ukrajnával kapcsolatos aggodalmakat pénteken megvitatta az Észak-atlanti Partnerségi Tanács, amely a szövetség tagországai mellett a békepartnerségi programban részes államokat is - mindösszesen 50 országot - képvisel. Mint közölte, a békepartnerek közül sokan osztoztak a NATO aggodalmaiban.

Az Orosz Föderációnak - emelte ki Anders Fogh Rasmussen - felelősségteljesen kell eljárnia, teljesítenie kell a nemzetközi jogból fakad kötelezettségeit, és igazodnia kell a NATO-Oroszország Tanács, valamint a Békepartnerség elveihez. "Esélyt kell adni a párbeszédnek és a tárgyalásoknak annak érdekében, hogy sikerüljön enyhíteni a helyzetet, és megtalálni a politikai megoldást" - olvasható a NATO-főtitkár nyilatkozatában.

Kerry: a krími népszavazáshoz nem vehető alapul a skót referendum

A Krím-félsziget hovatartozásáról vasárnap tartandó népszavazás nem hasonlítható a skót függetlenségről kiírt referendumhoz - mondta pénteki londoni sajtóértekezletén az amerikai külügyminiszter. John Kerry, aki hat órán át tárgyalt Szergej Lavrov orosz külügyminiszterrel az Egyesült Államok londoni nagykövetének rezidenciáján, a megbeszélés után kijelentette: Nagy-Britanniában parlamenti szavazás törvényesítette a skóciai népszavazást. Az ukrán alkotmány alapján a kijevi parlamentnek kell törvényesítenie bármely országrész elszakadási törekvéseit, ez azonban nem történt meg, és ezért alkotmányellenes a krimi referendum - mondta Kerry. Skóciában szeptemberben tartanak népszavazást arról, hogy a tartomány függetlenné váljon-e az Egyesült Királyságtól.

Obama még mindig bízik a diplomáciai megoldásban

Barack Obama amerikai elnök pénteken Washingtonban kijelentette, hogy még mindig bízik az ukrajnai válság diplomáciai megoldásában. Obama, aki Enda Kenny ír miniszterelnököt fogadta a Fehér Ház ovális irodájában, egyúttal ismételten hangsúlyozta, hogy következményei lesznek, ha Ukrajna szuverenitását továbbra is megsértik. Az elnök méltatta Írország komoly szerepét abban, hogy az Európai Tanács egyértelműen kiállt az ukrán demokrácia és önrendelkezés mellett, és hogy erőteljes üzenetet küldött Oroszországnak, ne sértse meg szomszédjának integritását és szuverenitását.

Oroszország nem tervez katonai akciót Kelet-Ukrajnában

Oroszország nem tervez katonai intervenciót Kelet-Ukrajnában - mondta pénteki londoni sajtóértekezletén az orosz külügyminiszter. Szergej Lavrov, aki John Kerry amerikai külügyminiszterrel tárgyalt a nap folyamán, kijelentette azt is, hogy Kerry nem fenyegetőzött szankciókkal. Hozzátette: a nemzetközi közösség is tudja, hogy a szankciók a céllal ellentétes eredménnyel járnának.

Lavrov szerint a Krím-félsziget "sokkal fontosabb Oroszország számára, mint a Falkland-szigetek Nagy-Britannia számára".
Nagy-Britannia 1982-ben fegyveres erővel vívta vissza a partjaitól 13 ezer kilométerre fekvő dél-atlanti szigetcsoportot a megszálló argentin erőktől.

Oroszország még nem döntött ellenlépésekről szankciók esetén

Oroszország egyelőre nem döntött arról, hogy milyen ellenlépéseket tenne nemzetközi szankciók esetén - mondta az orosz külügyminiszter. Szergej Lavrov, aki John Kerry amerikai külügyminiszterrel tárgyalt a nap folyamán, úgy fogalmazott: "ez idő szerint nincs értelme találgatásokba bonyolódni" arról sem, hogy Oroszország tenne-e viszonossági intézkedéseket, ha a nemzetközi közösség szankciókat léptetne életbe ellene. "Egyelőre várunk" - tette hozzá. Kerry részéről semmilyen szankciófenyegetés nem hangzott el a tárgyaláson, de "partnereink is tudják, hogy a szankciók visszaüthetnek, és nem segítenék elő a kétoldalú üzleti együttműködést" - mondta az orosz külügyminiszter.

Lavrov: Donyeckben "fegyveres militáns elemek" provokáltak összecsapásokat

A demonstráció részvevői közé beszivárgott "fegyveres militáns elemek" provokáltak erőszakcselekményeket Donyeckben - mondta az orosz külügyminiszter, utalva a kelet-ukrajnai iparvárosban előző nap lezajlott, halálos áldozattal is járó összecsapásokra.

Szergej Lavrov, aki John Kerry amerikai külügyminiszterrel tárgyalt a nap folyamán az Egyesült Államok londoni nagykövetének rezidenciáján az ukrajnai válságról, kijelentette: Moszkva álláspontja szerint meg kell védeni az ukrajnai "orosz, magyar, bolgár" és egyéb kisebbségek jogait. Lavrov szerint ha a nemzetközi közösség "Koszovót különleges esetként kezelte, akkor a Krím-félszigetet is különleges esetként kell kezelni".

Elszakadásra biztatja Kelet-Ukrajnát a Krím oroszbarát vezetője

A Krím félsziget szakadár, oroszbarát miniszterelnöke felszólította pénteken Kelet-Ukrajna többi, többségében orosz ajkú megyéjét, hogy ők is tartsanak népszavazást Oroszországhoz való csatlakozásukról. "A hatalomra került új kijevi hatóságok most megfojtják a Keletet" - hangoztatta Szerhij Akszjonov a terület székhelyén, Szimferopolban tartott sajtóértekezletén. "Ha ezekben a régiókban az emberek elegendő számban támogatják (az Oroszországhoz csatlakozást), akkor referendumot kell szervezniük" - tette hozzá a szakadár vezető. Arra a kérdésre, hogy mennyi idő alatt valósulhat meg a Krím Oroszországi Föderációhoz való csatlakozása, Akszjonov azt válaszolta: "legfeljebb egy év alatt."

Eredménytelenül végződött Kerry és Lavrov tárgyalása

"Konstruktív", de kézzelfogható eredmény nélküli tárgyalást tartott pénteken Londonban az ukrajnai válságról John Kerry amerikai és Szergej Lavrov orosz külügyminiszter. Lavrov a tervezettnél több órával hosszabb, csaknem hatórás tárgyalás kimenetelét úgy foglalta össze, hogy "továbbra sem azonosak a nézetek" a megoldást illetően. Kerry és Lavrov az Egyesült Államok londoni nagykövetének rezidenciáján találkozott. Az amerikai külügyminiszter a megbeszélés előtt, a Downing Street-i miniszterelnöki hivatalban tárgyalt William Hague brit külügyminiszterrel és David Cameron kormányfővel is.

A rövid találkozó után Hague alig burkolt utalást tett arra, hogy nem sok reményt fűz Kerry és Lavrov tárgyalásához, mondván: az amerikai és az orosz külügyminiszternek "félelmetesen nehéz dolga lesz". A kétoldalú megbeszélés után Kerry és Lavrov nem tartott közös sajtóértekezletet. Először Lavrov állt az újságírók elé a londoni orosz nagykövetségen, majd egy órára rá az amerikai külügyminiszter tájékoztatta a sajtót londoni szállodájában.

Lavrov kijelentette: a tárgyalások "hasznosak" és "konstruktívak" voltak, ám nem sikerült közös nézeteket kialakítani az ukrajnai válság megoldási módjairól. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy Oroszország nem tervez "katonai benyomulást" Kelet-Ukrajnában, és kijelentette azt is, hogy Kerry részéről semmilyen szankciófenyegetés nem hangzott el a tárgyaláson. "Partnereink is tudják, hogy a szankciók visszaüthetnek, és nem segítenék elő a kétoldalú üzleti együttműködést" - mondta az orosz külügyminiszter.

Későbbi sajtóértekezletén John Kerry is megerősítette, hogy az Egyesült Államok nem fenyegetőzni kíván Ukrajna ügyében, és reméli, hogy ezt Vlagyimir Putyin orosz elnök is megérti. Az amerikai külügyminiszter hozzátette azonban, hogy "következményei lesznek", ha Oroszország nem módosítja irányvonalát Ukrajnával kapcsolatban, és ezt egyértelműen közölte is Szergej Lavrovval. Kerry kijelentette: az Egyesült Államok és a nemzetközi közösség nem fogja elismerni a Krím-félsziget hovatartozásáról vasárnap tartandó népszavazás eredményét, mert a referendum ellentétes az ukrán alkotmánnyal. A krími népszavazás nem hasonlítható a skót függetlenségről kiírt referendumhoz, mivel Nagy-Britanniában parlamenti szavazás törvényesítette a skóciai népszavazást. Az ukrán alkotmány alapján a kijevi parlamentnek kell törvényesítenie bármely országrész elszakadási törekvéseit, ez azonban nem történt meg, és ezért alkotmányellenes a krimi referendum - mondta Kerry.

Skóciában szeptemberben tartanak népszavazást arról, hogy a tartomány függetlenné váljon-e az Egyesült Királyságtól.
Lavrov ugyanakkor szintén brit példával világította meg, hogy a Krím sorsának milyen jelentőséget tulajdonítanak Moszkvában. Az orosz külügyminiszter szavai szerint a Krím-félsziget "sokkal fontosabb Oroszország számára, mint a Falkland-szigetek Nagy-Britannia számára".

Argentína 1982-ben megszállta a Nagy-Britannia partjaitól 13 ezer kilométerre fekvő dél-atlanti szigetcsoportot, amelyet a brit hadsereg súlyos véráldozatok árán, tízhetes háborúban vívott vissza.

Lavrov még egy nemzetközi példát felhozott annak illusztrálására, hogy Moszkva miért kezeli kiemelt jelentőségűként a Krím jövőjét. Az orosz külügyminiszter kijelentette: ha a nemzetközi közösség "Koszovót különleges esetként kezelte, akkor a Krím-félszigetet is különleges esetként kell kezelni". Hozzátette: Moszkva el fogja ismerni a krími népszavazás eredményét, mert "tiszteletben kell tartani a helyi lakosság jogát akaratának kinyilvánításához". Az orosz kormány álláspontja szerint meg kell védeni az ukrajnai "orosz, magyar, bolgár" és egyéb kisebbségek jogait is, és Oroszországot "mélységesen aggasztja", hogy ukrán részről nem történtek lépések "a biztonság és a rend szavatolására" - mondta az orosz külügyminiszter.

Lavrov a kelet-ukrajnai Donyeck iparvárosban előző nap lezajlott, halálos áldozattal is járó véres összecsapásokról is azt mondta, hogy a városban zajló demonstráció részvevői közé beszivárgott "fegyveres militáns elemek" provokáltak erőszakcselekményeket.

A kubanyi kozákok nem tudják, kit és kivel szemben védenek a Krímben

A dél-oroszországi Kubany térségéből már egy hónappal ezelőtt a Krímbe érkeztek egyenruhás kozák önvédelmi egységek, amelyek tagjainak az Ukrajinszka Pravda ukrán hírportál pénteki jelentése szerint fogalmuk sincs, hogy kit és kivel szemben védenek az Ukrajnához tartozó félszigeten.

Az ukrán híroldal riportja szerint a krími fővárosban, Szimferopolban, a Lenin téren egy kozák terepruhás férfi egy magát az "orosz rádió" tudósítójának nevező újságírónak azt mondta: "Az embereket védjük, a krími embereket". Arra a kérdésre, hogy ki ellen, azt felelte nevetve: "Mi magunk sem tudjuk. Lehet, hogy saját magukkal szemben". A férfi nem titkolta, hogy a dél-oroszországi Kubanyból érkeztek a Krímbe és már egy hónapja a félszigeten vannak. Mint mondta, a helyzet nyugodt, nem fogtak el gonosztevőket, "csak őrséget adunk".

Az egyenruhás azt is elmondta, hogy vasárnapig, a Krím státusáról rendezendő referendumig maradnak a félszigeten. Egy társa azt mondta, az is a feladatuk, hogy ügyeljenek, ne legyen semmilyen provokáció a népszavazás napján. 

hirado.hu - MTI
  • "...a gyanúsítottat agyonlőtték"
    Jött arra valaki, gyanúsnak találták, és lelőtték. Lehet, hogy háromgyerekes, a családjáról példamutatóan gondoskodó, kollégáival kedves agysebész volt az illető, de rosszkor jött rossz helyre: a rendőrök „gyanúsítottnak” minősítették, és ártalmatlanították.
  • Politikai stabilitás mint érték
    Az SZDSZ is megtorpedózta az 1996-os világkiállítást. A szélsőséges párt akkor bebizonyítatta, hogy komoly tényező az országban, nagy kárt tud okozni neki.
  • A magyar családok védelmét erősítette meg a parlament
    A kormány javaslatára a magyar gazdaság és a magyar családok védelmét, illetve Magyarország biztonságát szolgáló törvényjavaslatokat fogadott el a parlament - mondta Hollik István kormányszóvivő keddi sajtótájékoztatóján.
  • Brüsszeli meghallgatás - irányított kérdésekből álló eljárás
    Az európai uniós Általános Ügyek Tanácsában - képünkönt a testület székháza, a Justus Lipsius Brüsszelben - Magyarországgal szemben indított, 7-es cikk szerinti eljárásról folytatott keddi, második meghallgatás egy könyörtelen jogi eljárásnak leplezett ideológiai kampány - állapította meg a Miniszterelnöki Kabinetiroda nemzetközi kommunikációért és kapcsolatokért felelős államtitkára az About Hungary honlapján megjelent írásában.
  • Sorszámozott birodalmak
    Angela Merkel nem más, mint a negyedik német birodalom „szoft” végfelszámoló biztosa...
MTI Hírfelhasználó