Kemény ütésváltás Washington és Moszkva között
Újabb húsz orosz tisztségviselőre és kormányzathoz közeli személyre terjesztette ki csütörtökön az Oroszország elleni szankciókat Barack Obama.
2014. március 20. 22:00

Újabb húsz orosz tisztségviselőre és kormányzathoz közeli személyre terjesztette ki csütörtökön az Oroszország elleni szankciókat Barack Obama amerikai elnök, Moszkva válaszul kitiltotta az amerikai tisztségviselőket Oroszországból. Miközben az ENSZ-főtitkár közvetíteni próbál a krími konfliktusban érintett felek között, orosz katonák két ukrán hadihajót is elfoglaltak Szevasztopolnál.

Az újabb orosz vezetőkre kiterjesztett szankciók mellett Obama a Fehér Ház előtt nyilatkozva kijelentette, hogy aláírt egy olyan rendeletet is, amely lehetővé teszi, hogy az Egyesült Államok büntetőintézkedésekkel sújtsa az orosz gazdaság kulcsfontosságú ágazatait. Az elnök hangsúlyozta, hogy az újabb retorziók bevezetését az orosz kormánynak a Krím annektálására vonatkozó döntése váltotta ki, amelyet a nemzetközi közösség elutasít.

Az amerikai szankciókra válaszul Oroszország ellenszankciókat határozott el, megtiltva amerikai kormányzati tisztviselők beutazását Oroszországba – jelentette be Moszkva. Az amerikai elnöki adminisztrációban dolgozó tisztviselők, tanácsadók mellett hat kongresszusi képviselő is szerepel a listán, köztük John McCain szenátor, aki a Moszkva elleni büntetőintézkedések egyik fő kezdeményezője volt, és többször élesen bírálta a Kremlt.

Az este folyamán Szergej Lavrov orosz külügyminiszter telefonon közölte amerikai kollégájával, hogy a Krím félsziget újraegyesülése Oroszországgal már visszafordíthatatlan, hiszen a félsziget lakosságának abszolút többsége erre adta a voksát a népszavazáson. Ugyanakkor John Kerry amerikai külügyminiszter nem zárta ki, hogy hamarosan, a hágai diplomáciai egyeztetések során találkozzon Lavrovval.

Titkolnák a konfliktust?

Oroszország mindenáron el akarja kerülni, hogy fény derüljön az Ukrajnában folytatott tevékenységére – mondta eközben Andrij Descsicja ukrán külügyminiszter, aki azzal vádolta szerdán Oroszországot, hogy szándékosan akadályozza az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezetet (EBESZ) abban, hogy megfigyelő missziót küldjön Ukrajnába. Oroszország ugyanakkor az egész országra kiterjedő missziót sürget, hogy az oroszellenes atrocitások se maradjanak rejtve.

Beindult az unió is

Nem lesz EU–Oroszország csúcs júniusban a krími helyzet miatt – jelentette be Francois Hollande francia elnök Brüsszelben, ahol csütörtökön megkezdődött az Európai Unió állam- és kormányfőinek tavaszi csúcstalálkozója. Hollande elfogadhatatlannak nevezte a krími eseményeket; az elnök a szankciók bővítését említette meg lehetőségként, valamint a politikai kapcsolatok felfüggesztését – mint például a júniusi EU-Oroszország csúcstalálkozó lemondását.

Mint mondta, ha Moszkva nem enyhíti a konfliktust, akkor újabb megszorításokra számíthat. További ilyen rendelkezések bővítéséről beszélt Angela Merkel német kancellár is, kiemelve, ha tovább eszkalálódik a helyzet, gazdasági szankciókat is jöhetnek. David Cameron brit miniszterelnök szintén a vagyonbefagyasztással és beutazási tilalommal sújtottak körének bővítéséről beszélt, emellett Európa felelősségét hangsúlyozta a demokratikus Ukrajna felépítésében – többek között a társulási megállapodással.

Herman Van Rompuy, az Európai Tanács elnöke szerint a társulási megállapodás elősegíti majd az ukrajnai reformtörekvéseket, és megteremti a lehetőséget az ukránok számára, hogy egyszer majd az általuk megérdemelt európai életet élhessék. Ugyanakkor ő is megerősítette, hogy az unió tagállamai elítélik „Ukrajna szuverenitásának és területi egységének törvénytelen megsértését”

A két héttel ezelőtti rendkívüli csúcstalálkozón az állam- és kormányfők háromlépcsős szankciórendszerről határoztak Oroszországgal szemben, a most hétfői célzott intézkedések – beutazási tilalmak és vagyonbefagyasztások – a második lépcső, a harmadikként jöhetnek a gazdasági, illetve kereskedelmiek bevezetése.

Ugyanakkor londoni stratégiai elemzők szerint Moszkva az ellene hozott szankciók megtorlásaként az ukrajnai földgázszállítások korlátozásával próbálhatja szembefordítani egymással Ukrajnát és Európát, nem valószínű azonban Európa földgázellátásának teljes leállítása.

Az ENSZ békére int

Eközben Ban Ki Mun ENSZ-főtitkár az ukrán válság miatti mély aggodalmának adott hangot a orosz fővárosban, ahol Vlagyimir Putyinnal, az ország elnökével tartott megbeszélést. Ban Ki Mun felszólította a krími konfliktusban érintett feleket – Moszkvát és Kijevet – hogy találjanak békés megoldást a kialakult konfliktusra. Putyin leszögezte, hogy Oroszország együttműködik az ENSZ-szel és nagyra értékeli a világszervezet vezetőjének tevékenységét.

Az ENSZ-főtitkár Szergej Lavrov orosz külügyminiszterrel is egyeztetett, pénteken pedig Kijevbe utazik, ahol a tervek szerint Olekszandr Turcsinov ukrán ügyvivő államfő és Arszenyij Jacenyuk miniszterelnök mellett civil szervezetek képviselőivel is találkozik.

Nagyon forró a hangulat a Krímnél

A nap folyamán orosz katonák két ukrán hadihajót is elfoglaltak Szevasztopolnál – közölte a TSzN ukrán televízióval az ukrán haditengerészet egy neve elhallgatását kérő tisztje; a hajók legénységet a szárazföldre vitték. Ennek kapcsán az ukrán védelmi miniszterhelyettes azt hangoztatta, hogy az orosz katonák a Krím félszigeten folyamatosan megsértik a péntekig érvényben levő fegyverszünetet, és provokálják az ukrán katonákat.

Közben helyi illetékesek szerint orosz fegyveresek elfoglalták a Krímben az ukrán védelmi minisztérium rádió- és televíziótársaságának  helyi csatornáját; ugyanakkor az ukrán haditengerészeti parancsnokságán közölték, hogy az ukrán flotta az ukrán felségvizek elhagyására kényszerítette az orosz fekete-tengeri flotta négy hadihajóját, és az azokat kísérő két Mi-35-ös helikoptert. Az ukrán biztonsági szolgálat (SZBU) egy orosz kémet is őrizetbe vett; a férfi állítólag ukrán katonákat szervezett be, és az ukrán hadsereg erejét akarta kipuhatolni.

Arszenyij Jacenyuk ukrán kormányfő szerint az orosz elnök megpróbálja megkérdőjelezni a májusi ukrán elnökválasztás érvényességét és ki akarja terjeszteni fennhatóságát a megszállt Krím félszigeten kívüli, orosz többségű ukrán területekre is. Jacenyuk szerint erre „egyértelmű bizonyítékuk van".

Katonai fázisba lépett a konfliktus?

Jóváhagyta a Krím félsziget és Szevasztopol Oroszországi Föderációhoz csatlakozásáról szóló megállapodást és a területek új jogi alanyként való befogadásáról szóló alkotmányos törvényt csütörtöki rendkívüli ülésén az orosz törvényhozás alsóháza; a félszigeten március 24-étől az orosz rubel lesz a hivatalos fizetőeszköz.

Korábban orosz katonák ostrom alá vették az ukrán fegyveres erők egyik szimferopoli központját, ahol egy ukrán katona meghalt. Arszenyij Jacenyuk ukrán kormányfő bejelentette: katonai fázisba lépett a Krím félsziget körüli konfliktus.

MNO - MTI
  • Karácsony Gergely lovasszobránál
    De nézzük végre Budapestet, mert Budapest csodás. Húsz évig vezette egy szociológus, kilenc éve vezeti egy mérnök. Nem kell különösebb hangszerismeret lezongorázni a különbséget.
  • Nyílt hibridháborús hadüzenet a Székelyföldnek
    A megfélemlítés az egyik, talán legfontosabb célja a hibrid háborúnak. Bukarest ezúttal – akarva-akaratlanul – bevallotta, hogy háborút indított a Székelyföld ellen – még ha annak „csak” hibrid változatát is.
MTI Hírfelhasználó