Helmut Schmidt: Meg lehet érteni Putyint
Helmut Schmidt volt német kancellár szerint a Nyugat elhibázott politikát követ, és érthető, hogy Putyin elfoglalta a Krím félszigetet.
2014. március 27. 10:28

A volt kancellár a Die Zeit című hetilapnak adott interjúban elmondta: egyáltalán nem biztos, hogy az ukrajnai terület Oroszországhoz csatolása sérti a nemzetközi jogot, aki pedig megpróbál Vlagyimir Putyin fejével gondolkodni, "valószínűleg ugyanúgy reagálna a Krím ügyében, mint az orosz elnök".

Putyin magatartása "nagyon is érthető", a Nyugat szankciói pedig "ostobaságok" - mondta Helmut Schmidt a Die Zeit csütörtöki számában megjelenő interjúban, hozzátéve, hogy az uniós szankciós rendszer következő fokozata, a gazdasági büntetőintézkedések életbe léptetése még nagyobb oktalanság lenne, mert nemcsak az oroszok, hanem a Nyugat is megszenvedné őket.

Az ukrajnai válság értékeléséhez a történelem alkalmasabb eszköz, mint a nemzetközi jog. "A kilencvenes évek elejéig Nyugaton senkinek sem voltak kétségei afelől, hogy Ukrajna és a Krím Oroszországhoz tartozik" - mondta Helmut Schmidt. Ugyanakkor a történettudományban máig vitatott kérdés, hogy létezik-e ukrán nemzet - tette hozzá.

A szankciók mellett az sem volt okos döntés, hogy megszakítják a G8-csoport keretében folytatott együttműködést Oroszországgal. A csoportnak éppen most kellene összeülnie, hogy tárgyaljon az ukrán válságról. Ez "sokkal inkább szolgálná a békét, mint a fenyegetés a szankciókkal" - mondta a publicistaként tevékenykedő volt szociáldemokrata politikus.

Helmut Schmidt szerint a Nyugat akkor is hibát követ el, amikor a kelet-ukrajnai orosz beavatkozás veszélyére figyelmeztet, mert így azt sugallja, hogy "szükségszerűen ez a következő lépés, amivel valószínűleg felkelti az orosz fél étvágyát".

Helmut Schmidt 1974-től 1982-ig volt az NSZK kancellárja. A kormányfői munka befejezése után kezdte el publicisztikai tevékenységét a liberális Die Zeitnál. 1987-től a hetilap főállású újságírója, 1983-tól pedig a lap szerkesztőbizottsági tagja, társkiadója lett. Csaknem ezer cikket és esszét írt, és megjelent csaknem 30 kötete. Írásai révén a pártok fölött álló, csak a közjót szem előtt tartó erkölcsi tekintélyt tisztelik benne Németországban és szerte Európában.

MTI nyomán
  • A szélsőbaloldal új fasizmusa
    József Attila a kommunizmust szapulta, Trump most az úgynevezett „liberalizmus” – neveztessék éppen „neoliberlizmusnak” vagy cinikus hazugsággal „neokonzervativizmusnak” – rombolása ellen próbálja megvédeni hazáját. A gyökér azonos.
  • Kártérítést a hungarocídiumért
    Vétkesek közt cinkos, aki néma – idézhetnénk Babitsot, de Brüsszelben ez is kárörvendő röhögést váltanak ki az ottani rasszista hungarofóbokból. Ezért is kell kártérítést követelnünk, tehát követelnünk kell a kártérítést a hungarocídiumért.
MTI Hírfelhasználó