Április 6. egyszerre ünnep és jóvátétel
Olyasmire készülünk, ami nagyon régen adatott meg a Kárpát-medencei magyarságnak: végre ismét közösen dönthetünk a nemzet jövőjéről.
2014. március 28. 22:15

„Olyasmire készülünk, ami nagyon régen adatott meg a Kárpát-medencei magyarságnak: végre ismét közösen dönthetünk a nemzet jövőjéről” – hangsúlyozta Orbán Viktor miniszterelnök pénteken Szabadkán, ahol leleplezte Kosztolányi Dezső egész alakos szobrát.

A miniszterelnök beszédében kiemelte: akkor is Szabadkára látogatott volna, ha szombaton nem lenne Kosztolányi születésnapja. „A kultúránk mindig is összekötött bennünket, és valahányszor a Vajdaságba érkeztem, habár át kellett lépnem egy határt, mindig úgy érezhettem, otthon vagyok. Hálás vagyok ezért önöknek” – fogalmazott.

„Magyar vagyok, magyarul írok, és ennél nagyobb szerelmi vallomást nem tehetek a népemnek. Verseim mellé nem voltam hajlandó erkölcsi bizonyítványt is mellékelni” – idézte Kosztolányi Dezsőt a kormányfő. Orbán azt mondta, Kosztolányi nem vált rabjává egyik politikai nézetnek, eszmerendszernek sem, mert ő más rabja volt: a magyar nyelvé. „A magyarul gondolkodás egyszerre jelentette számára az eszmét és a politikát, tudta, hogy a szó és a szellem jogán minden porcikájával és leheletével egy közösséghez tartozik, amelynek tagjai itt és ott, mindenütt a világon, mintegy összeesküvésszerűen, magyarul beszélnek.”

Orbán: Közösen dönthetünk a nemzet sorsáról

„A magyarok szellemi kincse a más nyelvet beszélők számára szinte feltörhetetlen, de minél kevésbé vigyázunk a magukat magyarnak valló és magyarul beszélő emberekre, ez a kulcs egyre nehezebben fog forogni a zárban” – jelentette ki Orbán.

Elmondta, április 6-án „mi magyarok, függetlenül attól, hogy hol élünk, végre ismét közösen dönthetünk a nemzet jövőjéről. Ez egyszerre ünnep és jóvátétel, bocsánatkérés honfitársainktól, akiket elszakított, szétszórt a történelem, és megbántott az anyaország. […] Őszinte bocsánatkérés, hogy majdnem száz évet kellett várni arra, hogy megtaláljuk azt a megoldást, amely ismét képes a magyarokat egységes nemzetté kovácsolni. Bocsánatkérés, hogy majdnem száz évet kellett várnunk arra, hogy az anyaország alkotmányában rögzítsük a nemzet összetartozását. Talán ha többet tanulunk Kosztolányitól, gyorsabban megtaláljuk ezt az utat.”

Lovas Ildikó, a vajdasági Magyar Nemzeti Tanács (MNT) kulturális megbízottja emlékeztetett arra, hogy 2010-ben Szabadka szoborállítási bizottsága nem engedélyezte, hogy az író születésének 125. évfordulója alkalmából felállítsanak egy mostanihoz hasonló emlékművet. „Mi Kosztolányi városa vagyunk. Mi vagyunk Kosztolányi városa” – fogalmazott.

A gimnazista című bronzszobrot a város szülöttének 129. születésnapja alkalmából adták át. Az alkotás annak a gimnáziumnak a közelében áll, amelyben az írófejedelem is tanult, és ahonnan engedetlenség miatt kirúgták. A szobor éppen azt a pillanatot ábrázolja, amikor Kosztolányi elhagyja az iskolát, mert úgy érzi, többre hivatott.

A kormány támogatásával állították a szobrot

Az alkotást egy, a 17 éves Kosztolányi Dezsőről készült fotó alapján készítette Szarapka Tibor szabadkai művész. A mintegy két méter magas szobrot hat oszlop öleli körül. Kosztolányi Dezsőnek eddig csak egy mellszobra volt Szabadkán, ezzel szemben állították fel a mostani műalkotást. Az író nevét emellett több épület és intézmény is viseli az észak-bácskai városban.

A Kosztolányi-szobor felállítását az MNT kezdeményezte, a magyar kormány pedig jelentős összeggel támogatta. Az emlékpark kiépítése mintegy 6 millió dinárba (16,2 millió forint) került.

Az állam támogatja a zsinagóga felújítását

Szabados Róbert, a szabadkai zsidó hitközség elnöke – miután megbeszéléseket folytatott Orbán Viktor miniszterelnökkel Szabadkán – bejelentette, a magyar állam 100 millió forintig terjedő anyagi támogatást ad a szabadkai zsinagóga belső terének felújításához. Szabados elmondta, a zsinagóga külső részének felújítása folyamatban van, már csak az északi homlokzat felújítására kell anyagi támogatást szerezni. Orbán Viktor a tisztelet jeléül követ helyezett el a holokauszt szabadkai áldozatainak emlékművénél a zsinagóga udvarában.

A magyar szecesszió stílusában épült szabadkai zsinagógát 1902-ben adták át. Ez Európa második legnagyobb zsinagógája, csak a budapesti Dohány utcai zsinagóga előzi meg. Az 1970-es években bedőlt az egyik kupolája, és az épület majdnem összedőlt, felújítása azonban azóta is tart.

Orbán a nap folyamán részt vesz a Vajdasági Magyar Képtár megnyitó ünnepségén. A képtár – amely azoknak a magyar, illetve a magyar művészettörténethez jelentősen hozzájáruló művészeknek az alkotásait dolgozza fel és mutatja be, akik a mai Vajdaság területén születtek, alkottak vagy állították ki műveiket 1830 és 1930 között – kialakításához a magyar kormány 60 millió forinttal járult hozzá.

MTI nyomán
  • Nőni fog a nyomás a határon
    A magyar déli határon próbálnak bejutni azok, akik elhagyják Afganisztánt; nőni fog a nyomás a határon - mondta Orbán Viktor miniszterelnök szerdán Röszkén, miután cseh kollégája, Andrej Babis társaságában ellátogatott a magyar-szerb határhoz. Senki sem követelheti, hogy amiért az országainkban sok nemzedék megdolgozott, az sokmilliós migránsbeáramlással semmivé legyen.
  • A klíma gyorsabban változik, mint eddig bármikor
    Áder János köztársasági elnök elmondta, ma globálisan többet fogyasztunk a természeti tőkéből, mint amennyi új tud termelődni. Ezért is fontos a Budapesten tartandó fenntarthatósági expo, amely a megoldásokról szól majd. Lesz emellett tudományos tanácskozás is, amely különböző témákat fog körül járni, mint például a vízválság vagy a közlekedés.
  • Állam- és kormányfők a demográfiai csúcson
    Közös konferencianyilatkozatot ír alá Orbán Viktor miniszterelnök az eseményen részt vevő állam- és kormányfőkkel a csütörtökön kezdődő IV. budapesti demográfiai csúcson - közölte a családokért felelős tárca nélküli miniszter szerdán sajtótájékoztatón.
MTI Hírfelhasználó