Öttel bővült a történelmi emlékhelyek száma
Öt új helyszínnel bővül a magyarországi történelmi emlékhelyek köre, amelyek száma így összesen 47-re emelkedik.
2014. március 29. 14:45

A kormány döntése nyomán már a budapesti Eötvös József Collegium, a mezőtúri református kollégium és könyvtár, a szatmárcsekei Kölcsey-kúria egykori helye, a Ludovika Akadémia és a Magyar Tudományos Akadémia is az.

Öt új helyszínnel bővül a magyarországi történelmi emlékhelyek köre: a kormány döntése értelmében a budapesti Eötvös József Collegium, a mezőtúri református kollégium és könyvtár, a szatmárcsekei Kölcsey-kúria egykori helye, a Ludovika Akadémia és a Magyar Tudományos Akadémia is történelmi emlékhellyé válik, melyek száma így összesen 47-re emelkedik - közölte az Emberi Erőforrások Minisztériuma.

A kultúráért felelős államtitkárság közleménye felidézi, hogy az Eötvös József Collegiumot Eötvös Loránd fizikus alapította 1895-ben magasan képzett középiskolai tanárok kinevelése céljából. A Collegium Gellért-hegyen található, 1910-ben átadott épületét Alpár Ignác tervezte, falai között a magyar szellemi élet számos képviselője tanult. A háború előtt a magyar szellemi elit nevelő intézménye volt, ahonnan országunk nagyjai és tudósai indultak útjukra. A háború után, a hatvanas évektől újjászervezett Collegium is számos tudóst és kiválóságot adott hazánknak. Az intézmény ma az ELTE szakkollégiumaként működik.

A Mezőtúri Református Kollégiumot, a Tiszántúl fontos kálvinista központját Wittenbergben tanult prédikátorok alapították 1530-ban. Muzeális értékű könyvtára mintegy 16 ezer kötetből áll. A kollégium és könyvtára az alapítása óta eltelt közel fél évezred alatt mindvégig az Alföld meghatározó szellemi központja volt. 1948-ban államosították, majd a gimnáziumi képzést is megszüntették, amely csak az után indult újra, hogy a református egyház 1992-ben visszakapta az intézményt.

Szatmárcsekén állt Szatmár vármegye egyik legrégebbi családja, a Kölcseyek egykori kúriája. Itt élt 1815-től 1838-ban bekövetkezett haláláig Kölcsey Ferenc, itt írta a magyar nemzeti himnusszá vált versét. Síremléke a szatmárcsekei temetőben található.

A Ludovika Akadémia Pollack Mihály tervei alapján 1830 és 1836 között épült, klasszicista stílusú épület, mely 1872-től a magyar honvédtisztképzés színteréül szolgált. 1945 után tisztképző lett, illetve felsőoktatási intézménynek, majd a Magyar Természettudományi Múzeumnak adott otthont. 2014-től a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Ludovika Campusaként áll a köz szolgálatában.

A Magyar Tudományos Akadémia megalapítására gróf Széchenyi István az 1825. évi országgyűlésen birtokainak egyévi jövedelmét ajánlotta fel. Az intézmény a 19. századi magyar nemzetépítés kiemelkedő fóruma lett, eszméje a reformkor és a modern Magyarország születésének központi gondolata, a mai napig állandó hivatkozási pont - áll a közleményben. 

MTI nyomán