A helyzet komplex értékelése vezetett Zoltai Gusztáv lemondásához
A helyzet komplex értékelése vezetett Zoltai Gusztávnak, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) ügyvezető igazgatójának szerdai hatályú lemondásához.
2014. április 10. 20:21

A helyzet komplex értékelése vezetett Zoltai Gusztávnak, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) ügyvezető igazgatójának szerdai hatályú lemondásához - mondta Heisler András, a Mazsihisz elnöke csütörtökön az MTI-nek.

Zoltai Gusztáv lemondását azzal indokolta, hogy az idén betölti 79. életévét, és munkakörének ellátása egyre nagyobb megterhelés számára. Az indoklásban az is szerepel, hogy "mint holokauszttúlélő számára a Magyarországon kialakult közéleti légkör olyan, amelyben nem kíván a továbbiakban a zsidó közösség vezetője lenni" - ismertette Zoltai Gusztáv levelét a Mazsihisz elnöke.

Heisler András összegzése szerint Zoltai Gusztáv döntésében szerepet játszhatott a személyes megfontolás, illetve egészségi, szakmai meggondolások, valamint a Mazsihisz gazdálkodásának átvilágítása és a jövőbeli feladatok ismerete is.

Megjegyezte: Zoltai Gusztávnak a napokban volt egy nagyon indulatos nyilatkozata a német megszállás áldozatainak a fővárosi Szabadság térre tervezett emlékművével kapcsolatban.

A Mazsihisz elnöke kiemelte: a sajtóban elterjedt híresztelésekkel ellentétben a Mazsihisz mostani átvilágítása nem érintette sem a Kozma utcai temető, sem a Zsidó Múzeum liftberuházásának ügyét, ugyanis azok 2011-ben zajlottak, az átvilágítás pedig nem ezzel az időszakkal foglalkozott, hanem szervezeti, jogi, gazdasági területen zajlott. Az átvilágítást az általuk kiírt pályázaton győztes cég végezte el jó minőségben - tette hozzá.

Elmondta, hogy a vasárnapi vezetőségi ülésen tárgyalják meg, miként választják meg a Mazsihisz új ügyvezető igazgatóját. Heisler András hangsúlyozta: a Mazsihisz értékközpontúan közelíti meg a német megszállás áldozatai emlékművének kérdését, és nem kíván belefolyni a pártpolitikai csatározásokba. Véleménye szerint a sok tiltakozás azonban azt jelzi, hogy ez "nem zsidó ügy, hanem a magyar társadalom ügye".

Emlékeztetett rá: tiltakoztak az ellen, hogy Budapest egyik fontos közterén olyan emlékművet állítsanak fel, amelynek az üzenetét hamisnak tartják. A Mazsihisz azon túlmenően, hogy az álláspontját markánsan megfogalmazta és megfogalmazza, más akciót nem kezdeményezett, és formálisan nem csatlakozott egyik megmozduláshoz sem.

Hangsúlyozta: tisztában vannak vele, nincs akkora erejük a civil mozgalmaknak, hogy a hatalom akaratát megakadályozzák, ha az fel akarja építeni az emlékművet, akkor fel is építi, "mi meg nagy ívben el fogjuk kerülni".

Felhívta rá a figyelmet: a kormányzat kommunikációja szerint a német megszállás összes áldozatának akarják emelni az emlékművet, ez pedig a Mazsihisznek azért nem felel meg, mert ebbe beletartozhatnak azok is, akik az áldozatokat eredetileg üldözték, de a későbbiekben ők is áldozattá váltak. "Ezen a helyen és ebben az időpontban ezt a szobrot" ne valósítsák meg - jelentette ki.

Mint mondta, a kormányzat és a Mazsihisz között felmerült kérdésekkel kapcsolatban mindig a párbeszédre helyezték a hangsúlyt, de egyelőre nem keresték meg őket, most pedig még az Orbán Viktor miniszterelnök által februárban levélben kért türelmi időben vannak.

hirado.hu - MTI
  • A nyugat-európai liberálisok vallása a hungarofóbia
    Annyira nem bigottak, hogy ezért a vallásért Husz Jánosként a máglyára menjenek. Nem akarnak mártírok lenni, noha a mártír legyőzhetetlen ellenfél. Az ő vallásuk másról szól. Vallásuk másik fontos rítusa ugyanis: sorakozás a kasszánál.
  • Horror bohózat a párizsi ügyészségen
    Noha maguk a rendőrök sem mernek behatolni a város jó néhány területére, az ügyészség egy sokkal súlyosabb bűncselekménnyel foglalkozik: a német WDR köztelevízió 37 éves munkatársa szerint Giscard d'Estaing a párizsi irodájában rögzített interjú során háromszor is megérintette a fenekét.
MTI Hírfelhasználó