Lecsapnak az oroszbarát fegyveresekre
Olekszandr Turcsinov az ENSZ-békefenntartók segítségét kérte, miután újabb kelet-ukrajnai városokban foglaltak el középületeket oroszbarát erők.
2014. április 14. 22:34

Az ukrán ügyvivő államfő aláírta a „terrorellenes művelet” megkezdéséről szóló rendeletet. Olekszandr Turcsinov az ENSZ-békefenntartók segítségét kérte, miután újabb kelet-ukrajnai városokban foglaltak el középületeket oroszbarát erők. Utóbbiak az orosz elnöktől várnak támogatást, miközben újabb területek fölött vették át az irányítást a térségben. Az Egyesült Államok 1 milliárd dollár támogatást nyújt Ukrajnának.

Olekszandr Turcsinov ukrán ügyvivő államfő hétfőn aláírta a kelet-ukrajnai „terrorellenes művelet" megkezdéséről szóló rendeletet – jelentette be az elnök sajtószolgálata. A nemzetbiztonsági és védelmi tanács  előző nap határozott úgy, hogy a fegyveres erők bevonásával átfogó terrorellenes hadműveletet kell végrehajtani Kelet-Ukrajnában. A művelet célja a terrorista fenyegetés leküzdése, illetve Ukrajna területi integritásának megőrzése – hangsúlyozta hétfői rendeletében Turcsinov. Az elnöki rendelet a közzététel napján, azaz hétfőn életbe is lép, végrehajtásának ellenőrzése Andrij Parubij, a védelmi tanács vezetőjének feladata.

Az elnök korábban bejelentette, hogy a nemzetbiztonsági tanács döntésének megfelelően Kelet-Ukrajnában a hadsereg bevetésével „kezdetét veszi a terrorellenes művelet, ha a lázadók nem teszik le a fegyvert”. Az oroszbarát szakadárok viszont hétfő reggelig nem hagyták el az elfoglalt épületeket és nem adták meg magukat Kelet-Ukrajnában. Luhanszkban az aktivisták egy szóvivője az orosz Interfax hírügynökségnek elmondta: egyikük sem kíván eleget tenni Turcsinov ultimátumának.

Kijevben járt Brennan

A Fehér Ház szóvivője hétfőn megerősítette azokat az orosz sajtóértesüléseket, miszerint Kijevben járt a hét végén John Brennan, az amerikai Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) igazgatója. Jay Carney, az amerikai elnöki hivatal szóvivője hétfőn közölte, hogy Brennan egy európai körút során fordult meg az ukrán fővárosban.

Szankciók az uniótól

Bővíteni fogja az Európai Unió azok körét, akiket Ukrajna szuverenitásának megsértése miatt beutazási tilalommal és vagyonbefagyasztással sújt, és az uniós állam- és kormányfőket tömörítő Európai Tanács soron kívül összehívása sem kizárt – tudatta magyar újságírókkal Martonyi János külügyminiszter hétfőn.

Martonyi János elmondta, hogy az EU-tagállamok külügyminiszterei hétfői luxembourgi tanácskozásukon ismét elítélték az Ukrajnával szembeni orosz agressziót, kiálltak Ukrajna területi egysége, függetlensége és szuverenitása mellett, és felszólították Moszkvát, hogy tegye meg ugyanezt, és utasítsa vissza a kelet-ukrajnai eseményeket.

Az Európai Unió elítéli, hogy Kelet-Ukrajnában fegyveresek olyan akciókat hajtanak végre, amelyek célja az ország destabilizálása. Az unió úgy értékeli, hogy az utóbbi napok eseményei nem enyhítették a válságot, sokkal inkább ennek ellenkezője történt – jelentette ki Martonyi János.

„(A tanács) követeli, hogy Oroszország vonja vissza csapatait az ukrán határ közeléből, és azonnal vonja vissza a Szövetségi Tanács felhatalmazását a fegyveres erő alkalmazására Ukrajna területén” – áll a külügyminiszterek tanácsa által elfogadott zárónyilatkozatban.

Válaszolni fog az Európai Bizottság

A miniszter elmondta, hogy a tanácskozáson szó esett arról a levélről, amelyet Vlagyimir Putyin orosz elnök 13 uniós tagállam és öt másik ország vezetésének írt, és amelyben az ukrajnai gázszállítások leállítását helyezte kilátásba. Erre a levélre egységes választ fog adni az Európai Bizottság – erősítette meg Martonyi János.

A külügyminiszterek tanácsa a zárónyilatkozatban a politikai reformok folytatására buzdítja Ukrajnát, egyúttal üdvözli, hogy Kijev teljesíti vállalásait, és a kormányzati struktúrákban igyekszik érvényesíteni a regionális sokszínűséget, a nyitottságot, szavatolni minden „kisebbséghez tartozó egyén” jogait, kivizsgálni az emberi jogok megsértéseit, az erőszakcselekményeket és fellépni a szélsőségesek ellen. Arra is felszólítja Kijevet, hogy gyorsan hajtson végre szerkezeti reformokat, lépjen fel a korrupció ellen, tegye hatékonyabbá a közpénzek kezelését ás átláthatóbbá a költségvetést.

Oroszbarát fegyveresek lepték el az országot

Egy repülőteret is elfoglaltak az oroszbarát szakadárok a kelet-ukrajnai Donyeck megyében lévő Szlovjanszk településen; a szeparatisták közlése szerint a reptér elfoglalásával azt igyekeznek megakadályozni, hogy rendvédelmi egységek érkezzenek a városba Kijevből. Állításuk szerint a Krím félszigetről érkeztek és ukrán nemzetiségűek; céljuk „fényes jövőt" biztosítani a városnak. Emellett hétfőn több katonai teherautót láttak szemtanúk a városba érkezni, elmondásuk szerint azokon erősítés érkezett az oroszbarát fegyveresek számára.

Eközben a megye egy másik településén, Horlivkában a rendőrség épületének elfoglalása után a szakadárok megostromolták és elfoglalták a városházát. Önhatalmúlag leváltották a település eddigi vezetőjét, és kinevezték polgármesternek Olekszandr Szapunovot, a horlivkai oroszbarát önvédelmi egység parancsnokát. Az épületre kitűzték a „donyecki köztársaság” zászlaját.

Korábban hírek érkeztek arról is, hogy a megye egy másik településén, Zsdanyivkában mintegy 20 szeparatista ellenállás nélkül elfoglalta a városházát, és kitűzték rá a „donyecki köztársaság” zászlaját.

A szakadárok Moszkvához fordultak segítségért: „Arra kérjük Oroszországot, hogy védjen meg bennünket, és ne engedje, hogy népirtás történjen a Donyeck-medencében. Arra kérjük Putyin elnököt, hogy segítsen nekünk" – mondta Vjacseszlav Ponomarjov, a szlovjanszki városháza feletti ellenőrzést korábban átvevő aktivisták vezetője.

Vlagyimir Putyin szóvivője szerint nagyon sok kérés érkezik Kelet-Ukrajnából személyesen az orosz államfőhöz, hogy nyújtson segítséget vagy avatkozzon be „valamilyen formában”. Dmitrij Peszkov hétfői sajtóértekezletén hozzátette, hogy az orosz államfőt rendkívül aggasztják a kelet-ukrajnai fejlemények, de ennél többet nem mondott az őt megkereső újságíróknak.

Kinevezések

Időközben Vlagyimir Putyin a Moszkva környéki Novo-Ogarjovóban lévő rezidenciáján több krími politikust nevezett ki ideiglenesen. Az orosz államfő Szerhij Akszjonovot, az eddigi krími miniszterelnököt állította a terület élére. A politikus a március 16-án tartott népszavazás után egy nappal  – egyoldalúan –  kikiáltott Krími Köztársaság ideiglenes kormányzója lett.

Az orosz elnök úgy értékelte, hogy Akszjonov „nagyon sokat tett a Krím és Oroszország újraegyesítéséért”, míg az Oroszországhoz március 18-án csatolt félsziget új ideiglenes kormányzója megjegyezte, hogy az érdem Vlagyimir Putyiné. Akszjonov elmondta, hogy naponta mintegy 20 ezer orosz útlevelet adnak ki a krími igénylőknek.

Szeptember 14-én lesznek a parlamenti választások

Az orosz államfő bejelentette, hogy szeptember 14-re tűzte ki a parlamenti választásokat a Krím félsziget törvényhozásába, majd ezt követően megtartják a kormányzóválasztást. Az orosz Fekete-tengeri Flotta krími bázisának helyet adó Szevasztopol városban is aznap tartják meg a szavazást a helyi közgyűlésbe, egy napon az oroszországi kormányzó-, önkormányzati és helyhatósági választásokkal.

Vlagyimir Putyin addig is Szerhij Menyajlo tartalékos altengernagyot, az orosz Fekete-tenger flotta volt parancsnok-helyettesét nevezte ki Szevasztopol ideiglenes kormányzójának. Az eddigi polgármester, Alekszej Csalij a város stratégiai fejlesztési ügynökségének vezetője lett.

Jönnek az ENSZ békefenntartói?

Turcsinov ugyanakkor az ENSZ segítségét kérte. Az államfői hivatal internetes oldalán olvasható közleménye szerint az elnök Ban Ki Mun ENSZ-főtitkárral folytatott telefonbeszélgetése során azt mondta: Ukrajnának nincs kifogása az ellen, hogy a világszervezet békefenntartóival együtt hajtsanak végre terroristaellenes műveletet Kelet-Ukrajnában.

Julija Timosenko volt kormányfő és elnökjelölt szintén a nemzetközi közösséghez fordult „közvetlen katonai segítségért”, amit azzal indokolt, hogy az ukrán nép jelenleg szabadságáért küzd. Timosenko hozzátette, hogy minden rendelkezésre álló eszközzel ellen kell állni az orosz agresszornak, és ide tartozik az általános mozgósítás is.

Közben az uniós külügyminiszterek elítélték az ukrajnai erőszakot, az orosz külügyér pedig a nyugati világ kettős mércéjét kifogásolta.

Pénz Nyugatról

Az Egyesült Államok 1 milliárd dollár segítséget nyújt Ukrajnának – jelentette be az ukrán kormányfő. Arszenyij Jacenyuk a kijevi parlamentben hétfőn azt mondta, hogy „Washington 1 milliárd dollár pénzügyi támogatást ad. Az erről szóló megállapodást hétfőn írta alá a két ország kormánya.”

Nem sokkal korábban jelentették be, hogy az Európai Unió külügyminisztereinek tanácsa hétfői ülésén 1 milliárd euró pénzügyi támogatás ajánlott fel Kijevnek, és november elsejéig eltörlik az Ukrajnából származó termékek vámtarifáit.

--------------------------------------------------

Aggodalmak

Francois Hollande francia és Barack Obama amerikai elnök „ugyanazokat az aggodalmakat osztja” az elmúlt két napban Ukrajnában történt erőszakos cselekmények miatt – közölte hétfő este a francia elnöki hivatal. A két ország vezetője telefon egyeztetett az ukrajnai helyzetről.

A francia elnök amerikai kollégájával együtt „abbéli reményét fejezte ki, hogy a kontaktcsoport következő ülésén el tud indítani egy olyan lényegi párbeszédet Oroszország és Ukrajna között, amellyel lehetővé válik a feszültség oldása” – olvasható a közleményben.
Hollande visszafogottságra szólított fel, és hangsúlyozta, hogy mennyire fontos a provokációk elkerülése.

Laurent Fabius francia külügyminiszter hétfőn jelezte: elképzelhető, hogy az uniós állam- és kormányfők a jövő héten újabb szankciókról döntenek Oroszországgal szemben, amennyiben a csütörtökre tervezett genfi találkozó után is fokozódik a helyzet Ukrajnában.
Az esetleges rendkívüli csúcstalálkozóról a csütörtöki  egyeztetés után lesz  döntés.

----------------------------------------------------------

A bankokról

A Donyecki körzetben több ukrajnai központú bank fiókja felfüggesztette a munkát hétfőn, míg az orosz bankok fiókjainak a működésében nem volt fennakadás.

Hétfőn nem nyitott ki az osztrák Raiffeisen Bank ukrajnai leánycégének öt fiókja a térségben, mint ahogy három másik kijevi központú bank több fiókja sem.

A Platinum Bank például az ügyfelek és a fiókokban dolgozók biztonsága érdekében hozott kényszerű intézkedéssel indokolta érdekeltségeinek ideiglenes bezárását.

A térségben jelen lévő három orosz bank, köztük a Szberbank (Sberbank) valamennyi fiókja nyitva volt hétfőn.

MNO - MTI
  • A hazafiságról beszéltem, és ezt kigúnyolták
    „Még el sem mondtam, mit akarok, már tüntettek ellenem.” A rendszerváltás utáni és a mai kultúrharcokról, valamint a magyarság sorskérdéseiről is kérdezzük Andrásfalvy Bertalant, Antall József egykori kultuszminiszterét, aki idén lesz 90 esztendős. Szerinte a kultúrpolitikai vitákban „szakmai érveknek kellene előtérben lenniük, illetve annak, hogy milyen elkötelezettség van egy ügyben a nemzet iránt”.
  • Bayer Zsolt: Na végre!
    Ez a néppárt nem az a néppárt. Az a néppárt – amelybe egykoron a Fidesz belépett – nincs többé.
  • Nem ma dől el, hogy melyik európai formációban folytatjuk
    – Kiderült, hogy ott nincs helyünk, ahol a politikai torzsalkodás fontosabb, mint a járvány elleni védekezés – mondta Deutsch Tamás, a Fidesz európai parlamenti képviselője azt követően, hogy a nagyobbik kormánypárt ma elhagyta a néppárt frakcióját. A politikus szerint egyelőre nem érdemes arról spekulálni, hogy a Fidesz hol folytatja az Európai Parlamentben.
MTI Hírfelhasználó