Scheppele ismét megmagyarázza
Megindult az országgyűlési választások eredményét kétségbe vonó balliberális támadás Magyarország ellen.
Utoljára frissítve: 2014. április 15. 12:15
2014. április 15. 11:07

A hazai demokráciáért folyamatosan aggódó Kim Lane Scheppele ezúttal is a The New York Times internetes oldalán, Paul Krugman blogjában osztotta meg véleményét, és arra a következtetésre jutott, hogy megkérdőjelezhető a magyar választási eredmény.

Ezúttal azonban nem önállóan, hanem Bánkúti Miklós közgazdásszal és Réti Zoltán matematikussal együtt fejtegette hosszasan, miként érhettek el a kormánypártok kétharmados parlamenti felhatalmazást. Azt maga a szerző is elismerte, hogy a Fidesz minden bizonnyal többséget szerzett volna a voksoláson, függetlenül attól, milyen választási rendszer lett volna érvényben Magyarországon. Szerinte azonban a kétharmados többség jogi megoldások eredményeként jött létre, így tehát legális, de megtévesztő és csaló. Azt is írta, hogy Orbán Viktor kormánya az előző ciklusban túlment a választójogi szabályok kapcsán megszokott babráláson, amikor gyökeresen átírta azokat.

Scheppele meglátása szerint az új rendszert kifejezetten úgy alakították ki, hogy erősen aránytalanul kétharmados parlamenti többséget biztosítson Orbán pártjának akkor is, ha nem szerezte meg a szavazatok többségét. A Princeton Egyetem jogászprofesszora azt is hosszasan elemezte, hogy a rendszer – szerinte – óriási különbséget tesz a pártok között abból a szempontból, hány szavazatra van szükségük egy parlamenti hely megszerzéséhez. Számításai alapján arra jutott, hogy egy Fidesz-szavazat 2,1 kormányváltókra leadott, 2,6 Jobbikra leadott, illetve 3,1 LMP-re leadott szavazattal egyezik meg.

Felvetette, egyben kritizálta még a kampány rendszerét, a győztes egyéni jelölteket kompenzáló töredékszavazatokat, ahogyan a választási határok átrajzolását is. Végül azt is kijelentette, hogy a magyar rendszerrel Európa közepén egy Potemkin-demokrácia jött létre.

Valótlanságok helyett

Az április 6-i parlamenti választásokhoz közeledve az ellenzék úton-útfélen arról beszélt, hogy az új rendszer nem demokratikus, de ezzel szemben legutóbb 1998-ban volt több egyéni jelölt, mint most. A választási rendszer tehát nemhogy szűkítette, hanem jelentős mértékben kiterjesztette a demokráciát. A korábbi évtizedek voksolásai hemzsegtek a választási csalásoktól,

Az új választási rendszerről terjesztett valótlanságok mellett a balliberális vezérek kettős beszédet is folytattak. Egyszer azt mondták, hogy a megváltozott szisztémában nem tudnak győzni, közben Mesterházy Attila, az MSZP elnöke január közepén az ATV stúdiójában a kétharmados győzelem lehetőségét sem zárta ki.

Az ellenzék választási rendszert bíráló kritikáira reagálva Gulyás Gergely úgy vélte: a választójogi egyenlőség akkor sérülne, ha egy szavazat kétszer érvényesülne. „Itt nem erről van szó, teljesen legitim döntés az, hogy azok a szavazatok, amelyek egy győztes jelölt győzelméhez már nem szükségesek, töredékszavazatként hasznosulnak”.

Martonyi: nem újdonság, hogy a választási rendszer a győztesnek kedvez

Nem újdonság, hogy a magyar választási rendszer a győztesnek kedvez, ez az elmúlt 25 évben mindig is így volt - szögezte le Martonyi János külügyminiszter egy brüsszeli panelbeszélgetésen kedden.

Az Európai Politikai Tanulmányok Központja (CEPS) által szervezett rendezvényen a magyar diplomácia vezetője emlékeztetett, hogy 1994-ben a Horn Gyula vezette szocialista párt is abszolút többséghez tudott jutni a parlamentben a szavazatok valamivel több mint harminc százalékának megszerzésével.

A Jobbik előretörését a külügyminiszter összetett kérdésnek nevezte, amely szerinte részben annak is betudható, hogy a baloldal "megsemmisítette önmagát", és így a kormánnyal elégedetlenek "protestszavazatát" a szélsőjobboldal kapta. Martonyi elmondta, hogy a Jobbik ott tudott teret nyerni és másodikként végezni, ahol nagy a szegénység és magas a munkanélküliség, de egyetlen egyéni jelöltje sem tudott győzni, és végül a parlamenti mandátumok 11 százalékát kaphatja majd a párt az új Országgyűlésben.

MNO, MTI
MTI Hírfelhasználó