Felavatták a Pancho Arénát
A 7. Puskás-Suzuki Kupa döntője előtt Orbán Viktor miniszterelnök leplezte le Domonkos Béla szobrászművész alkotását, Puskás Ferenc egész alakos bronzszobrát.
2014. április 21. 22:51

A kupa hagyományaival ellentétben nem szakadt a havas eső, hanem sütött a nap hétfőn Felcsúton, a Pancho Aréna avatásán és a névadó Puskás Ferenc egész alakos bronzszobra leleplezésekor. A 7. Puskás-Suzuki Kupa döntője előtt Orbán Viktor miniszterelnök leplezte le Domonkos Béla szobrászművész alkotását, a tornát végül a Real Madrid nyerte a házigazda Puskás Akadémia 1-0-s legyőzésével.

Kereken két évvel ezelőtt, a 2012-es Puskás-Suzuki Kupa befejezése után történt meg az első kapavágás Felcsúton, s tegnap a 7. alkalommal kiírt nemzetközi U17-es labdarúgó-torna döntőjével avatták fel a Pancho Arénát, a Puskás Ferenc Labdarúgó Akadémia ékességét. A Makovecz Imre tervezte műalkotás – az ember nem is meri futballstadionnak nevezni, olyan fenséges a látvány – megnyitóján a lehető legstílszerűbb módon a Puskás Akadémia és Öcsi bácsi második klubja, a Real Madrid fiataljai csaptak össze.

A különleges alkalomra Felcsútra érkezett az 1966-os BEK-győztes Real Madrid két fényes csillaga, Amancio és Pirri, s a két legenda megcsodálhatta az ebből az alkalomból leleplezett Puskás Ferenc-szobrot, Domonkos Béla szobrászművész alkotását. Az egész alakos bronzszoborról Amancio kapásból megjegyezte, Pancho kiköpött mása, azaz roppantul hasonlít az eredetire, „csak egy kicsit fiatalabb az arca, mint ahogy legutóbb láttuk”, mondta az egyik madridi legenda a másikról.

A szobrot amúgy Orbán Viktor miniszterelnök leplezte le többek között Puskás Ferencné társaságában, s eljött például Ausztráliából az újvidéki edzőlegenda, az ausztrál válogatott egykori szövetségi kapitánya, az Újvidéki Magyar Szó jelenleg is aktív kolumnistája, Árok Ferenc. De reggelig sorolhatnánk a megjelent magyar és nemzetközi futball-legendákat, Buzánszky Jenőt, Grosics Gyulát, Raduly Józsefet, Szűcs Lajost, Rákosi Gyulát, Mészöly Kálmánt, Szepesi Györgyöt, vagy éppen a „szaknévsoros” Bodnár Györgyöt, aki annak idején elsőként tett lépéseket a Puskás-ereklyék megmentése, az utókor számára megőrzése érdekében.

Abban nem volt hiba, hogy a két legméltóbb csapat került be a torna döntőjébe. A tavalyi győztes Real Madrid 2-0-ra verte a korábbi háromszoros első Budapest Honvédot, majd 10-0-ra a szerény tudású Melbourne Football Institute-ot (a legendás dán Jesper Olsen a szakmai igazgatója az ausztráloknak), míg a Puskás Akadémia 2-1-re győzte le a Panathinaikoszt, majd 1-0-ra a bivalyerős Dinamo Zagrebet, a Barcelona által nemrégiben leigazolt 18 éves Alen Halilovic klubját. (Halilovic egy évvel az itt látott srácok felett járt.)

A Puskás döntőbe jutásában oroszlánrésze van a tavaly nyáron szerződtetett edzőnek, Vincze Istvánnak. Irányítása alatt – ezt nem mi mondjuk, hanem a tornán évek óta visszatérő vendég madridiak – minden idők legerősebb U17-es Puskás Akadémia-együttese jött össze, különösen a görögöknek két gólt vágó Sallai Roland – a sokszoros válogatott hátvéd Sallai Sándor unokaöccse – nagy tehetség.

Ugyanezt mondják a társainál egy évvel fiatalabb Tajti Mátyásról is, aki azonban sem a görögök, sem a horvátok ellen nem lépett pályára, azt mondják, belázasodott. Hétfőn viszont ott volt a kezdő tizenegyben, nyilván meg akarta mutatni az őt korábban csábító madridiaknak, hogy mit tud. „Alapemberem, még szép, hogy játszik, ha egészséges”, mondta a kis Tajtiról Vincze. S az irányító jól tette-vette a labdát, passzaiból főleg a második félidőben kerültek ziccerbe a csapattársak, de mindegyiket kihagyták. A másik oldalon viszont a spanyolok lehetőségeikből a szünet után egyet kihasználták, 1-0-ra győztek, s ezzel harmadszor szerezték meg a torna elsőségét. A házigazdák pedig harmadszor lettek ezüstérmesek...

Ch. Gáll András

MNO
  • Karácsony Gergely lovasszobránál
    De nézzük végre Budapestet, mert Budapest csodás. Húsz évig vezette egy szociológus, kilenc éve vezeti egy mérnök. Nem kell különösebb hangszerismeret lezongorázni a különbséget.
  • Nyílt hibridháborús hadüzenet a Székelyföldnek
    A megfélemlítés az egyik, talán legfontosabb célja a hibrid háborúnak. Bukarest ezúttal – akarva-akaratlanul – bevallotta, hogy háborút indított a Székelyföld ellen – még ha annak „csak” hibrid változatát is.
MTI Hírfelhasználó