Az örményeknek kevés a török részvétnyilvánítás
A következő év jó esélyt nyújthat Törökországnak, hogy megbánást tanúsítson az örmények ellen száz évvel korábban elkövetett népirtás miatt.
2014. április 25. 09:34

A következő év jó esélyt nyújthat Törökországnak, hogy megbánást tanúsítson az örmények ellen száz évvel korábban elkövetett népirtás miatt - közölte az örmény elnök, aki azonban egyelőre nem látja, hogy változott volna a török álláspont.

Örményország úgy látja, hogy Törökország továbbra is "a teljes tagadás politikáját" követi az örmények elleni 1915-ös népirtás kapcsán - áll az örmény elnök csütörtöki közleményében.

Szerzs Szargszján - bár a közleményben konkrétan nem említette meg - arra reagált, hogy Recep Tayyip Erdogan török kormányfő szerdán Törökország nevében részvétét nyilvánította az Oszmán Birodalomban elkövetett mészárlások során "1915-1917 között meggyilkolt örmények unokáinak". Ez volt az első alkalom, hogy egy török miniszterelnök ilyen nyíltan állást foglalt az első világháború idején, örmények ellen elkövetett tömeggyilkosságok ügyében, amelyeket Törökországgal ellentétben számos ország népirtásként ismer el.

Erdogan közleményében, amelyet kilenc nyelven, köztük örményül jelentettek meg, elismerte, hogy a népcsoport tagjainak deportálása "embertelen következményekkel" járt, azonban nem használta a "népirtás" kifejezést.

Az örmény elnök közleményében hangsúlyozta: "Meggyőződésünk, hogy egy bűntény tagadása egyenesen annak folytatásához vezet. Kizárólag a (népirtás megtörténtének) elismerése, illetve annak elítélése akadályozhatja meg, hogy a jövőben egy ilyen bűntény újra megismétlődjön".

"Közeledünk az örmény népirtás 100. évfordulójához. Ez jó esélyt nyújthat Törökországnak, hogy megbánást tanúsítson, és megszabaduljon ettől a nehéz tehertől" - tette hozzá.

Az örmény elnök szerint a 2015-ös évnek erős üzenetnek kell lennie Törökország felé. Meg kell változtatnia magatartását Örményország irányában, meg kell nyitnia határait, és helyre kell állítania a normális kapcsolatokat Jerevánnal.

1915. április 24-én az akkori ifjútörök kormány elrendelte több százezer, az orosz ellenséggel való kollaborálással vádolt örmény Szíriába deportálását. Örmény álláspont szerint másfél millió örmény esett az üldöztetések és a deportálások áldozatául. Törökország jóval kisebbre, mintegy 300 ezerre teszi ezt a számot, és elutasítja, hogy ezt népirtásnak nevezzék.

Török emberi jogi aktivisták csütörtökön Isztambulban megemlékeztek a népirtás kezdetének 99. évfordulójáról. Korán reggel tüntetést tartottak a Haydarpasa pályaudvarnál, ahol a deportálások 1915-ben elkezdődtek. Több török egyesület létrehozta "az örmény tömeggyilkosságra való emlékezés platformját", és követeli, hogy Törökország ismerje el a népirtás tényét. Csütörtök estére az isztambuli belvárosban is megemlékezést tartanak, amelyet a török hatóságok csak hosszas huzavona után engedélyeztek.

hirado.hu - MTI
  • Javaslat a Korrupcióellenes Munkacsoportnak
    A baloldali politikus ugyanis 2015. szeptember 29-én egy online újságnak az ügyre utalva a következőket mondta: „Amúgy nem azt mondtam, hogy az SZDSZ tele van korrupciós ügyekkel. Hanem azt, hogy az SZDSZ is tele van korrupciós ügyekkel. Fontos az az is.” Egészen különleges üzenet ez a veterán politikustól.
  • Csengey Dénes legendája filmalkotásban
    Csengey mint ikon is fontos volt az MDF-nek, farmeröltönyt viselt, hosszú haja, szakálla volt, a fiatalokat vonzotta ezzel a megjelenéssel. Jó párost alkottak 1989. március 15-én a televízió előtt Cserhalmi Györggyel: a színész Kiáltványt olvasott fel Csengey beszéde előtt.
  • Golyófogó helyett – jövendőmondó...
    Valóban, amikor ő és társai színre léptek, az országban még itt állomásoztak a megszálló szovjet csapatok, és neki magának voltak is személyes tapasztalatai arról, milyen következményei vannak annak, ha valaki ellenáll, vagy megpróbálja lebontani azt az embertelen korszakot, melyet a kommunista Magyarország időszakának nevezünk – fogalmaz Bakos Katalin.
  • Energiaforrások: ne kerüljünk cseberből vederbe
    Az energetikai függés problémáját egyidejűleg és úgy kell megoldani, hogy az ne eredményezzen egy másik egyoldalú függést - jelentette ki Kövér László, az Országgyűlés elnöke Pozsonyban a V4-es országok parlamenti elnökeinek találkozóján pénteken.
  • A magyaroknak nem igazuk van, hanem igazuk lesz!
    "Ursula von der Leyen és Manfred Weber megerősítenék az EU határvédelmét. Na, ugye! A magyaroknak nem igazuk van, hanem igazuk lesz!" - fogalmazott Orbán Viktor kormányfő.
MTI Hírfelhasználó