Kerry: Oroszország súlyos hibát követ el
Oroszországnak drágán meg kell majd fizetnie, ha nem változtat hozzáállásán az ukrán válság enyhítésében - mondta az amerikai külügyminiszter.
2014. április 25. 10:02

Oroszországnak drágán meg kell majd fizetnie, ha nem változtat hozzáállásán az ukrán válság enyhítésében - mondta az amerikai külügyminiszter. John Kerry hangsúlyozta, hogy a genfi megállapodásban foglaltak nem értelmezhetők tetszés szerint.

Oroszország súlyos hibát követ el, amiért drágán meg kell majd fizetnie, ha nem változtat hozzáállásán az ukrán válság enyhítésében - figyelmeztet az amerikai külügyminiszter, aki szerint Moszkva ideje hamarosan lejár, hogy mindezt megtegye.

John Kerry csütörtöki washingtoni sajtótájékoztatóján hangsúlyozta, hogy a genfi megállapodásban foglaltak nem értelmezhetők tetszés szerint.

Oroszországot azzal vádolta, hogy aláaknázza az ukrajnai demokratikus folyamatokat, és semmit sem tett a feszültség enyhítésére azóta, hogy egy hete elfogadták a megállapodást. Hangsúlyozta, senkinek sem lehetnek kételyei afelől, hogy Moszkva továbbra is kiterjedt katonai és hírszerzési hálózatot vezényel Ukrajna keleti felében, amivel az a célja, hogy megingassa a kijevi átmeneti kormányt.

Szokatlanul nyers hangvételű nyilatkozatában Kerry felrótta Oroszországnak, hogy propagandával próbálja leplezni mindazt, amit Kelet-Ukrajnában valójában művel: vagyis destabilizálja a régiót és aláássa a májusra kitűzött választásokat.

Szavaiból kiderült, az Egyesült Államok egyre közelebb kerül ahhoz, hogy újabb szankciókat foganatosítson Oroszországgal, valamint Vlagyimir Putyin orosz elnök legközelebbi politikai és üzleti szövetségeseivel szemben. "Ahogy Obama elnök is mondta, készek vagyunk cselekedni" - figyelmeztetett.

Mint mondta, Putyin és Oroszország választás előtt áll. "Ha a feszültség enyhítésének útjára lépnek, azt mindannyian üdvözöljük majd. Ha viszont nem, a világ gondoskodik arról, hogy Oroszország nagy árat fizessen. Drága hiba lesz" - nyomatékosította, utalva a gazdasági szankciókra.

Kiemelte, hogy Oroszországgal ellentétben Ukrajna az első pillanattól fogva eleget tesz a genfi megállapodásban foglaltaknak, mértékletességet tanúsít, pedig minden joga meglenne ahhoz, hogy megvédje magát. Kerry hangoztatta, hogy csak az egyik fél tartja be az egyezséget.

Moszkva: Washingtonnak a műveletek leállítására kell kényszerítenie Kijevet

Oroszország azt követeli az Washingtontól, hogy "haladéktalanul önmérsékletre és az erőszakról való lemondásra késztesse az Egyesült Államok gyámolította kijevi hatóságokat" Ukrajna délkeleti régióiban, ahol "reguláris katonai egységeket, különleges osztagokat és ultranacionalista félkatonai csoportokat vetettek be a lakosság ellen".

Az orosz külügyminisztérium csütörtök esti közleményében jelezte: arra számítanak, hogy az Egyesült Államok azonnali intézkedéseket hoz a feszültség enyhítése érdekében.

"Washingtonnak kényszerítenie kell a jelenlegi ukrán vezetést, hogy az állítsa le a Délkelet-Ukrajnában zajló katonai műveletet, és vonja vissza erőit" - szerepel a közleményben, amelyben azt is megjegyezték, hogy az Egyesült Államok remélhetőleg tudatában van felelősségének.

Szergej Lavrov orosz és John Kerry amerikai külügyminiszter között szerdára, illetve csütörtökre tervezett telefonbeszélgetés "Moszkvától független okok miatt meghiúsult" - írta sajtóközleményében a moszkvai tárca. A két politikus azonban pénteken várhatóan egyeztet egymással.

Olekszandr Turcsinov ügyvivő ukrán államfő kedden adott ki utasítást a terrorellenes művelet folytatására Délkelet-Ukrajnában, amelynek "aktív fázisát" leállították a múlt héten a húsvéti ünnepek idejére. Oroszország határozottan elítélte a lépést és csütörtökön bejelentette, hogy válaszul a térségbeli kiéleződött helyzetre, hadgyakorlatot kezdett a Délkelet-Ukrajnával határos orosz régiókban. Kijev szintén csütörtökön felszólította Moszkvát, hogy 48 órán belül adjon magyarázatot a hadgyakorlatra, és tájékoztassa annak részleteiről.

Kijev cáfolta a terrorellenes művelet leállítását

Cáfolta a terrorellenes műveletek leállításáról szóló sajtóhíreket Facebook-oldalán Arszen Avakov ukrán belügyminiszter az UNIAN ukrán hírügynökség pénteki jelentése szerint.

"Nincs szó a terrorellenes művelet semmiféle leállításáról - mint azt egyes sajtószervek sietve hírül adták - azzal összefüggésben, hogy Oroszország fegyveres erőinek behatolása fenyeget. Ez az információ nem felel meg a valóságnak, a terrorellenes művelet folytatódik. A terroristáknak óvakodniuk kell a nap minden percében, a békés lakosoknak azonban nincs mitől félniük" - írta Avakov a Facebook-oldalán.

Avakov tagadta azt is, hogy bármiféle politikai párt, egyesület vagy polgári mozgalom lehetőséget kapott volna a szerepvállalásra a terrorellenes műveletben a belügy, a biztonsági szolgálat és a katonák oldalán. Közlése szerint a híresztelések ellenére a csütörtöki akcióban csak az antiterrorista központ kis létszámú erői vettek részt, anélkül, hogy páncélosokat vagy más nehéz harci technikát megmozgattak volna.

Korábban csütörtöki sajtójelentések arról számoltak be, hogy az orosz behatolás megnövekedett veszélye miatt ukrán biztonsági erők leállították a Délkelet-Ukrajnában indított terrorellenes műveletet.

Az ukrán elhárítás szerint ugyanis jelentősen megnőtt a kockázata annak, hogy az orosz hadsereg betör Ukrajna területére. A Kyiv Post című angol nyelvű ukrán kiadvány hírportáljának egy név nélküli forrás a biztonsági erőktől megerősítette, hogy a művelet közben már hét oroszbarát szakadár fegyveres vesztette életét.

Olekszandr Turcsinov ügyvivő ukrán államfő kedden adott ki utasítást a terrorellenes művelet folytatására Délkelet-Ukrajnában, amelynek "aktív fázisát" leállították a múlt héten a húsvéti ünnepek idejére. Csütörtökön az ideiglenes államfő beszédében ismételten kiemelte: a terrorellenes lépések célja, hogy "megvédjék az Ukrajna keleti részén élő ukrán állampolgárokat a terroristákkal szemben".

Leginkább a Donyeck megye északi részén lévő Szlovjanszk városban feszült a helyzet, ahol a biztonsági erők csütörtökön áttörték a szakadárok több úttorlaszát, és a harcokban többeket megöltek vagy megsebesítettek.

Hodorkovszkij szerint Putyint a bosszúvágy vezérli

A bosszúvágy vezérli Vlagyimir Putyin orosz elnököt Ukrajnával kapcsolatos politikája alakításában Mihail Hodorkovszkij szerint.

A csaknem 10 évi börtön után négy hónappal ezelőtt szabadon bocsátott üzletember, az orosz elnök hajdani egyik legádázabb ellenlábasa egy csütörtök esti kijevi rendezvényen ukrán és orosz értelmiségiek előtt azt mondta: Vlagyimir Putyin az oroszbarát ukrán elnök, Viktor Janukovics február végi megbuktatásáért akar elégtételt venni.

Úgy fogalmazott, a kijevi forradalom Putyin számára személyes sértés volt. Mint mondta, nyilvánvalóak párhuzamok a korrupt Janukovics, valamint aközött, ami jelenleg Oroszországban zajlik.

Hodorkovszkij az egykori ukrán kormányfő, Julija Timosenko volt belügyminiszterével közösen szervezte a fórumot. Jurij Lucenko 2013 áprilisában kapott kegyelmet Janukovicstól, míg Hodorkovszkij decemberben Putyintól.

Tusk: Európának fel kell készülnie a "rossz esetre"

Európának fel kell készülnie a rossz forgatókönyvre Ukrajnában - mondta a lengyel kormányfő.

Donald Tusk a Lengyelország középső részén fekvő Radomban tett csütörtöki látogatása során hangsúlyozta, hogy "az ember nem csukhatja be a szemét, és tehet úgy, mintha minden rendben lenne".

A lengyel miniszterelnök kijelentette: kormánya mindent megtett, hogy Lengyelország felkészült legyen "különféle kritikus fejlemények" esetére. Elmondta, hogy a határőrség és más hatóságok hónapok óta előkészületeket tesznek a szomszédos Ukrajnából esetleg érkező menekülthullám fogadására.

"De vajon a világ készen áll-e politikailag az agresszióra vagy az ukrán állam szétesésére?" - vetette fel Tusk, majd hozzáfűzte, hogy Európának készülnie kell.

Steinmeier kísérletet tesz a genfi megállapodás megmentésére

Lapértesülések szerint a német külügyminiszter kísérletet tesz az Ukrajna keleti felében kialakult válság enyhítését célzó négyoldalú genfi megállapodás megmentésére.

A Süddeutsche Zeitung című német napilap úgy tudja, svájci kollegájának és az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) soros vezetőjének írt üzenetében Frank-Walter Steinmeier az EBESZ fokozottabb szerepvállalását kérte a konfliktus csillapításában. A cél az, hogy szemmel látható változások menjenek végbe - áll az írásban, amelynek másolatait Washingtonba, Brüsszelbe, Kijevbe, valamint Moszkvába is elküldték.

Didier Burkhalterhez szóló levelében a német külügyminiszter arra bátorította az EBESZ-t, hogy ültesse egy asztalhoz a feleket. Központi jelentősége van annak, hogy a megállapodást jegyző Egyesült Államok, az Európai Unió, Oroszország és Ukrajna jelét adják annak, hogy támogatják az egyezséget - hívta fel a figyelmet Steinmeier, aki szerint ennek egyik módja lehetne, ha az aláírók magas rangú képviselőiből álló küldöttség látogatna Kijevbe, valamint Ukrajna keleti felébe.

hirado.hu - MTI
  • "...a gyanúsítottat agyonlőtték"
    Jött arra valaki, gyanúsnak találták, és lelőtték. Lehet, hogy háromgyerekes, a családjáról példamutatóan gondoskodó, kollégáival kedves agysebész volt az illető, de rosszkor jött rossz helyre: a rendőrök „gyanúsítottnak” minősítették, és ártalmatlanították.
  • Politikai stabilitás mint érték
    Az SZDSZ is megtorpedózta az 1996-os világkiállítást. A szélsőséges párt akkor bebizonyítatta, hogy komoly tényező az országban, nagy kárt tud okozni neki.
  • Brüsszelben is elismerik: Magyarország klímabajnok
    Orbán Viktor összegezte a klímaváltozás ügyében tartott értekezlet eredményeit, illetve azokat a sikereket, amit a klímavédelmi szabályok ügyében Magyarország ért el.
  • Szijjártó: magyar-orosz űrkutatási projektek indulnak
    Magyar-orosz űrkutatási projektek elindításáról, valamint a Nemzetközi Űrállomásra 2024-2025-ben felküldendő magyar űrhajós kiválasztásának megkezdéséről állapodott meg Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter pénteken Moszkvában Dmitij Rogozinnal, a Roszkoszmosz orosz állami űrkutatási vállalat igazgatójával.
  • Karácsony végül igent mondott a vb-re
    A legfontosabb budapesti fejlesztéseket vitatták meg a kormány és a Városháza képviselői a Fővárosi Közfejlesztések Tanácsa tegnap délutáni ülésén. Az atlétikai világbajnokság körül egyetértés alakult ki, ám a szuperkórház megépítése, a Liget-projekt egyes elemei és az állatkerti biodóm megépítése körül maradtak bizonytalanságok.
MTI Hírfelhasználó