Megegyezés született a bizottsági struktúráról
Megegyeztek a pártok pénteken az új parlamenti bizottsági struktúráról: ennek értelmében tizenöt testület alakul majd, amelyből ötöt vezethet az ellenzék.
Utoljára frissítve: 2014. április 25. 14:27
2014. április 25. 13:49

Megegyeztek a pártok az új parlamenti bizottsági struktúráról: ennek értelmében tizenöt testület alakul majd, amelyből ötöt vezethet az ellenzék - jelentette be Rogán Antal az új Országgyűlés megalakulását előkészítő megbeszélések pénteki fordulója után.

A politikus újságírók előtt kifejtette: a nemzetbiztonsági bizottság elnöki posztját - amelyre az MSZP és a Jobbik is jelezte igényét - a szocialisták kapták, csakúgy, mint a költségvetési bizottságét.

A Jobbik is két testületet vezethet majd, a kulturális, valamint a vállalkozásfejlesztési bizottságot. Utóbbi eredetileg nem szerepelt a Fidesz által javasolt 14 testület között, végül azonban ezt is felvették az állandó bizottságok közé - tájékoztatott a kormánypárt képviselője, hozzátéve, hogy ez a testület lesz illetékes munkahelyteremtéssel összefüggő kérdésekben is. A fenntartható fejlődés bizottságának LMP-s elnöke lesz.

A többi bizottsági elnöki posztra a kormánypártok delegálnak képviselőt - közölte Rogán Antal.

----------------------------------------------------------

Vona: Tizenöt bizottság lesz az Országgyűlésben

Tizenöt bizottsággal kezdi meg munkáját az új Országgyűlés - mondta az alakuló ülést előkészítő pénteki megbeszélésről távozóban Vona Gábor, a Jobbik elnöke újságíróknak. A nemzetbiztonsági bizottság vezetéséről vita van a Jobbik és az MSZP között.

Vona Gábor szavai szerint a kormánypártok ellenzéki nyomásra felállítottak egy olyan bizottságot, amelynek a foglalkoztatáspolitika, a munkahelyteremtés lesz a fő területe. Öt bizottságot vezethet ellenzéki képviselő, a bizottsági alelnökökre vonatkozó kérdés még nyitott - ismertette.

Az ellenzéki pártelnök - akinek távozása után még folytatódott a tanácskozás, amelyen Balczó Zoltán alelnök képviselte a Jobbikot - arról is beszámolt, hogy a kormánypártok azt szeretnék: a kormány megalakulásáig az Országgyűlésben ne legyen lehetőség napirend előtti felszólalásokra. Az ellenzéki frakciók ezzel nem értenek egyet, azt viszont elfogadták, hogy interpellációra, azonnali kérdésre, szóbeli kérdésre ne legyen lehetőség, hiszen csupán ügyvezető kormány van - mondta Vona Gábor.

A Jobbik vezetőjének álláspontja szerint a napirend előtti felszólalást és az ezzel járó politikai nyilatkozattétel lehetőségét az ügyvezető kormány működésének idejére is biztosítani kellene. Szerinte a kormánypártok az európai parlamenti választások miatt próbálják megvonni ezt a lehetőséget.

Vona Gábor beszélt arról is, hogy a nemzetbiztonsági bizottság elnöki tisztéről bontakozott ki vita pártja és az MSZP között. Szavai szerint a szocialisták a szokásjoggal érvelnek, álláspontja szerint viszont a Portik-, a Welsz- és a Simon-ügy után inkább azt kellene figyelembe venni, hogy egy olyan párt, amelyet a Fidesz is maffiabaloldalnak nevez, ne vezethessen egy ilyen testületet. A társadalmi akarat is egyértelműen ezt kívánja meg - jelentette ki.

Hozzáfűzte: a Jobbik mentes a korrupciós ügyektől, tiszta lelkiismerettel vállalnák a feladatot. A Jobbik elnöke kérdésre elmondta: Sneider Tamást azért jelölik az Országgyűlés alelnöki tisztjére, mert az előző ciklusban a szociális és családügyi bizottság elnökeként bizonyított, a jobb- és baloldali tagok is elégedettek voltak a munkájával. Arra a felvetésre, hogy miért nem Balczó Zoltánt jelölik, azt felelte: ő a Jobbik EP-listájának másodikjaként az európai parlamentben folytathatja munkáját.

---------------------------------------------------------

Mesterházy: elfogadható a kialakult bizottsági struktúra

Az MSZP elfogadhatónak tartja a parlament alakuló ülését előkészítő egyeztetésen létrejött bizottsági struktúrát - mondta Mesterházy Attila, a párt elnöke pénteken újságíróknak a több mint négyórás egyeztetés után újságíróknak. Ismertetése szerint az MSZP egy parlamenti alelnöki, két jegyzői és egy Interparlamentáris Unió alelnöki posztot kap, emellett a szocialista párt adja a nemzetbiztonsági, illetve a költségvetési bizottság elnökét.

Hozzátette, az MSZP-nek nyolc alelnöke lesz a bizottságokban: a törvényalkotásiban, a honvédelmi és rendészetiben, a gazdaságiban, a mezőgazdaságiban, a kulturálisban, a népjólétiben, a vállalkozásfejlesztésiben és a mentelmiben. Mesterházy Attila azt mondta, több bizottsági posztot kaptak, mint amire számítottak vagy vártak, ennek megfelelően gondolják újra a frakcióban személyi javaslataikat.

Arra a kérdésre, milyen szempontok alapján kapták meg a nemzetbiztonsági bizottság vezetését, közölte, azt gondolják, hogy egyrészt ez törvényi előírás, másrészt szokásjog is, hogy a legnagyobb ellenzéki frakció vezeti ezt a testületet.

Beszélt arról is, hogy a tanácskozáson elhangzott olyan mondat, ami azt erősíti, továbbra is heti ülésezés lesz. A szocialista pártelnök szerint vita bizonyos bizottságok elnevezésében, és néhány tartalmi feladattal kapcsolatban maradt, de azok a lényeget nem érintik.

Mint mondta, a vállalkozásfejlesztési bizottsággal kapcsolatban úgy értelmezték, hogy ennek a testületnek a munkavállalói oldalról kell megközelíteni a tevékenységét. Ezért azt kérték - folytatta -, hogy más legyen a bizottság neve, de tudomásul vették, hogy ebben nincs kompromisszum. Kitért arra is: szerették volna, ha a kulturális bizottság nevében megjelenik az oktatás is.

Mesterházy Attila elmondta, a frakción belül egyeztetnek arról, hogy a bizottságoknak kik lesznek a tagjai. Öt bizottsági tagot tud delegálni az LMP, a maradék helyeket kell felosztani a Jobbik és az MSZP frakciói között. Rövidesen javaslatot tesznek erre és a Ház vezetését kérték meg, hogy harmonizálja a javaslatokat - közölte, elmondva azt is, hogy ha ez nem sikerül, lesz még egy tárgyalási forduló.

Nemmel válaszolt az azt firtató kérdésre, hogy elfogadható jelöltnek tartják-e a jobbikos Sneider Tamást a parlament alelnökének.

hirado.hu - MTI
MTI Hírfelhasználó