Európai uniós feladatunk a kossuthi eszmék folytatása
Magyarországnak az Európai Unióban az a feladata, hogy "harcosan" képviselje nemzeti érdekeit.
2014. május 8. 22:29

Magyarországnak az Európai Unióban az a feladata, hogy "harcosan" képviselje nemzeti érdekeit, és az emberek életminőségét javító gondolatoknak igyekezzen érvényt szerezni - mondta Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes csütörtökön Cegléden.

A város alapításának 650. évfordulója alkalmából tartott ünnepi önkormányzati ülésen Semjén Zsolt ezt a feladatot Kossuth Lajos 1848-as eszméivel hasonlította össze.

Kossuth idejében a jobbágyfelszabadítás és a polgárosodás számított előrevivő gondolatnak, napjainkban hasonló feladat azt elérni, hogy "ne multinacionális szolgáltató cégek fölözzék le az emberek munkájának gyümölcsét extraprofit formájában, és a brüsszeli bürokraták ne szóljanak bele abba, miként őrizzük meg saját örökségünket" - fogalmazott.

A kereszténydemokrata politikus azt mondta: mindenképpen el kell kerülni, hogy Brüsszelt "megpróbáljuk kiszolgálni". Ez a "klasszikus szovjet stílusnak" felelne meg, amikor a Varsói Szerződésben és a KGST-ben "200 százalékosan igyekeztek megfelelni az elvárásoknak" - mondta.

A szervilis magatartás azt is sugallná, - tette hozzá a miniszterelnök-helyettes - hogy a magyar történelemnek egyetlen célja és beteljesülése az Európai Unió. Hangsúlyozta: ez nyilvánvalóan nem így van, "mert magyar történelem akkor is volt, amikor nem volt Európai Unió, és megkockáztatom, lesz magyar történelem akkor is, amikor már rég nem lesz Európai Unió".

A kossuthi örökségnek Semjén Zsolt megfogalmazása szerint az a lényege, hogy miközben Magyarország határozottan képviseli nemzeti érdekeit, megpróbálja Európát alakítani, mert "mi nem elszenvedői, hanem formálói vagyunk az uniónak".

Hozzátette: "ha mi ebben nem akarunk részt venni vagy ki akarunk lépni, akkor a lehetőségét is elveszítjük annak, hogy Európát olyan irányba fordítsuk, amely értékeinknek megfelel."

hirado.hu - MTI
  • A nyugat-európai liberálisok vallása a hungarofóbia
    Annyira nem bigottak, hogy ezért a vallásért Husz Jánosként a máglyára menjenek. Nem akarnak mártírok lenni, noha a mártír legyőzhetetlen ellenfél. Az ő vallásuk másról szól. Vallásuk másik fontos rítusa ugyanis: sorakozás a kasszánál.
  • Horror bohózat a párizsi ügyészségen
    Noha maguk a rendőrök sem mernek behatolni a város jó néhány területére, az ügyészség egy sokkal súlyosabb bűncselekménnyel foglalkozik: a német WDR köztelevízió 37 éves munkatársa szerint Giscard d'Estaing a párizsi irodájában rögzített interjú során háromszor is megérintette a fenekét.
  • Ha lejönnek a havasokból
    Bizalmi kérdés, szavahihetőnek tartjuk-e a történészt, amikor azt állítja: igyekszik sokoldalúan bemutatni a különféle élethelyzeteket. Ablonczy Balázst különösen foglalkoztatja, mi mindent fed el Trianon. Traumákról, tévhitekről, illúziókról is olvashatunk a napokban megjelent Ismeretlen Trianon című könyvében.
  • A Magyarország elleni propagandaháború újabb fejezete
    A nyugati média szemében egyfajta kulturális eretnekségnek minősül, hogy a magyar kormány nem hajlandó alávetni magát az Európai Uniót vezető személyiségek tekintélyének, sem a hollywoodi ultraprogresszív konszenzusnak.
  • Az 1938-as Eucharisztikus Kongresszus történészi szemmel
    Mérföldkő - kiszabadították a katolikus világtalálkozó emlékezetét a tévhitek és a marxista történelemértelmezés fogságából.
MTI Hírfelhasználó