A szabadnapok több, mint harmadát nem vesszük ki
A hazai munkavállalók harmada nem veszi ki összes szabadnapját, a szabadnapokból átlagosan 36 százalék marad meg év végén - derül ki a Profession.hu "Szabadság - élünk vele?" című kutatásából, amelynek eredményét csütörtökön jutatta el az MTI-nek.
2014. május 22. 13:37

A 4000 dolgozó bevonásával készült reprezentatív kutatásból kiderül, hogy a megkérdezettek 31 százaléka nem tudja kivenni összes szabadnapját.

Ezek a munkavállalók döntésüket az esetek felében az elvégzendő munka mennyiségével magyarázták, tízből négy esetben a helyettesítés nem megoldott és további 12 százalék nyilatkozott úgy, hogy nincsen pénze nyaralásra. A megkérdezettek 10 százaléka nem szeret kiesni a munkából, 5 százalékuk pedig kifejezetten munkamániásnak tartja magát.

Az alapfokú végzettséggel rendelkezők és a rosszabb anyagi helyzetben lévők körében a szabadnapok legalább fele megmarad az év végén - olvasható a közleményben.

Bár a válaszadók 40 százaléka kevésnek találja az adott évben kivehető szabadnapok számát, minden második dolgozóval előfordult már, hogy csak papíron ment szabadságra, 2 százalék pedig egyáltalán nem vett ki szabadságot. A ki nem vett szabadnapokat a dolgozók több mint felének nem fizeti ki munkáltatója.

A megkérdezettek 52 százaléka maga dönti el, mikor megy pihenni, a dolgozók 71 százaléka pedig több részletben veszi ki szabadnapjait.

A munkavállalók 34 százaléka egy hétre, 20 százaléka pedig ennél rövidebb időre utazik el. Vannak olyan munkahelyek - az esetek 6 százaléka -, ahol több mint 3 hétig pihenhetnek az alkalmazottak a nyári időszakban.

A résztvevők 35 százaléka külföldi szállodában szeretne pihenni, azonban erre csak 9 százaléknak van lehetősége. Minden harmadik munkavállaló belföldön barátait, ismerőseit látogatja meg, vagy panzióban, apartmanban nyaral - derül ki a felmérésből.

MTI nyomán
  • Putyin téved, a liberalizmus nem elavult, hanem...
    Az úgynevezett „liberalizmus” ma is világhatalomra törekszik, éppúgy, ahogy egykor a világ egyhatodát uraló kommunizmus. Ebben is hasonlít egymásra a „liberalizmus” és a kommunizmus.
  • Az állam a legrosszabb tulajdonos...
    „Az állam a legrosszabb tulajdonos” – ismételgette mantraként számos külföldről megfizetett – fölbérelt – politikus a kilencvenes években. Sokan bedőltek nekik, mert ez a külföldi propagandaközpontban megfogalmazott mondat nagyon hatásos volt. Négy évtizednyi kommunista uralom után jól hangzott.
MTI Hírfelhasználó