Benkő: Európai harccsoportokra van szükség
Magyar részről több NATO-, illetve a NATO-val partneri viszonyban levő országnak felajánlották, hogy azok katonákkal vegyenek részt jövőre egy zászlóalj harccsoport méretű magyarországi gyakorlaton.
2014. május 23. 12:04

Magyar részről több NATO-, illetve a NATO-val partneri viszonyban levő országnak felajánlották, hogy azok katonákkal vegyenek részt jövőre egy zászlóalj harccsoport méretű magyarországi gyakorlaton – közölte újságírókkal Benkő Tibor vezérezredes, a Honvéd Vezérkar főnöke csütörtökön Brüsszelben, miután részt vett előbb az EU-, majd a NATO-országok vezérkari főnökeinek összesen három napot felölelő tanácskozásán.

A magyar vezérkari főnök a brüsszeli tanácskozáson bejelentette, hogy a NATO-tagok közül a szomszédoknak – Romániának, Szlovákiának, Szlovéniának és Horvátországnak –, a partner országok közül pedig szintén térségbeli országoknak, nevezetesen Ausztriának, Szerbiának, Montenegrónak és Ukrajnának ajánlja fel Magyarország a 2015-ben tartandó nemzeti gyakorlatán való részvételt. Egyúttal magyar részről azt is javasolják, hogy ezt a gyakorlatot kapcsolják össze a Trident Juncture 2015 nevű, nagyobb szabású NATO-gyakorlattal.

Jelenleg Magyarország látja el a rajta kívül Lengyelországot, Cseh Köztársaságot és Szlovákiát összefogó visegrádi csoport (V4) soros elnökségi teendőit. Ehhez kapcsolódó minőségében Benkő Tibor – miután a V4-ek vezérkari főnökei ebben egyetértésre jutottak – azt is indítványozta, hogy a visegrádiak formálódó európai uniós harccsoportjának, a jövőre esedékes minősítő gyakorlatát – e harccsoportnak ugyanis 2016 első felére kell elérnie a készenlétet – szintén kapcsolják össze a Trident Juncture NATO-gyakorlattal. A V4 harccsoportját ugyan uniós keretek között hozzák létre, ám a visegrádi országok mindegyike egyaránt EU- és NATO-tag is.

Ukrán felajánlás

A magyar vezérkari főnök beszámolt arról, hogy a V4 harccsoport kialakításához Ukrajna is felajánlott helikopteres és stratégiai légi szállítási kapacitást. Mindezek a tervek beleillenek abba, hogy az atlanti szövetség – partnerek bevonásával – az oroszok agresszív ukrajnai fellépése nyomán igyekszik erejét demonstrálni és harci erőinek alkalmazási képességeit növelni főként Európa keleti térségében.

Harccsoportok

„Közös egyetértésben alkalmazható, megfogható, gyorsan bevethető, reagálásra képes katonai erőkre van szükség, és ezt szolgálja az európai harccsoportok kialakítása” – fogalmazott újságíróknak nyilatkozva Benkő Tibor. Szerinte az orosz magatartás tanulságainak fényében nem biztos, hogy helyénvaló volt az a korábbi felfogás, amely mind a NATO-ban, mind a magyar katonai stratégiában érvényesült, és „elkényelmesítette a döntéshozókat”, nevezetesen annak a hangsúlyozása, hogy a belátható jövőben nem áll fenn hagyományos támadás veszélye. Ez a tétel bizonyára ma is igaz, de ami a Krímben történt, az nem is hagyományos eszközökkel végrehajtott bekebelezés volt – jegyezte meg a vezérezredes. Beszámolt arról is, hogy a brüsszeli tanácskozáson elhangzott adatok szerint Oroszország 2008 óta 50 százalékkal növelte, a NATO viszont összességében 20 százalékkal csökkentette katonai kiadásait, ami a továbbiakban már vállalhatatlan tendencia.

Békefenntartás

Az EU-országok vezérkari főnökeinek még kedden megtartott ülésén áttekintették az uniós katonai műveleteket. A bosznia-hercegovinai EUFOR Althea művelettel kapcsolatban Benkő Tibor elmondta: a résztvevők megállapítása szerint a nyugat-balkáni országban elhúzódó folyamatnak ígérkezik a békefenntartás. Továbbra is szükség van a nemzetközi erőkre, mert nem lehet kizárni akár lázongások eshetőségét sem az év végén esedékes választások nyomán. Adott esetben – tette hozzá a magyar vezérkari főnök – arra is szükség lehet, hogy megerősítsék az EUFOR Althea műveletet.

MNO - MTI
  • Cél: hazai tulajdoni fölény az élelmiszerláncban
    A pandémia következtében mára meghaladottá vált a régi dogma az ellátási és beszállítói láncok nemzetközivé tételéről, és a világ országai elkezdtek az önellátás képességére törekedni.
  • Szükség van a migrációt kezelő fegyveres szervezetre
    Bakondi György azt mondta: a jelenleginél szélesebb körben - intézményesített formában - tervezik bevonni a védekezésbe a polgárőrséget is. Ennek tart az előkészítése - közölte.
  • Magyarország nem fordulhat vissza
    Orbán Viktor kifejtette: a Magyarország előre megy, nem hátra mondatban benne van az a küzdelem, amelyet Magyarország az elmúlt 12 évben folytatott, hiszen 2010-ben egy csődbe jutott ország volt, az országot "kivéreztették és tönkretették". De "nagyon kemény munkával 12 év alatt a korábbi baloldali kormányzás hibáit és bűneit Magyarország kijavította" - mutatott rá.
MTI Hírfelhasználó