Kosztolányi Dezső és Szabadka
Határtalanul magyar
Tudományos tanácskozás és középiskolás fiatalok Kosztolányi-vetélkedője gazdagította a Kosztolányi Napok eseményeit, melyek részei a filmnek.
2014. május 27. 17:04

Magyar írók, költők, politikusok szobrát az elmúlt száz év alatt inkább csonkítani, lerombolni volt szokás szomszédainknál, mint új műalkotással állítani emléket nekik. Ez év tavaszán Szabadkán is megtört a jég. Kosztolányi Dezső születése 129-ik évfordulóján egykori iskolája - a szabadkai Gymnasium - előtt avatták fel a költő-író-publicista két méter magas bronzszobrát.

„A szobor legtöbbször jóvátétel, elégtételadás és bocsánatkérés valakitől, akit az élet bántott meg, vagy mi bántottunk meg” – kezdte szoboravató beszédét Orbán Viktor miniszterelnök, aki Lovas Ildikó tanácsos, a Vajdasági Magyar Nemzeti Tanács tagja után emelkedett szólásra. A műalkotást jellemezve a magyar miniszterelnök továbbiakban mintha haza beszélt volna. Azt hangsúlyozta, hogy e műalkotás az innen kicsapott diák elszántságát jeleníti meg, aki a saját útját járni indul el a nagyvilágba. Ez az út az alkotó ember útja, melynek során nincs alku, nincs kompromisszum. Kosztolányinak egy tanárával való önképzőköri összeütközés után az érettségi évében kellett távoznia innen.
Magántanulóként Szegeden maturált.

Pusztai Virágnak a május 17-én a Duna Tv-ben vetített dokumentumfilmje nem csak e szoboravató apropóján készült. Szabadka „szabad királyi mezővárosa”- 1743-ban Mária Terézia emelte e rangra – kétnapos rendezvénysorozattal emlékezett szülöttjére. Tudományos tanácskozás és középiskolás fiatalok Kosztolányi-vetélkedője gazdagította a Kosztolányi Napok eseményeit, melyek részei a filmnek.

A „Gymnasium-ban, ahol az író családja lakott, lévén az édesapa – Kosztolányi Árpád – a középiskola igazgatója, 23 éven át tanított dr. Hózsa Éva irodalomtörténész a Kosztolányi Napok alapítója. Ő kalauzolja a nézőt Szabadkán - térben és időben. Megtudjuk, hogy az író halála után hét évvel - 1943-ban – szülővárosában Kosztolányi Társaság jött létre. Később, ideológiai okok folytán az un. „polgári írók” nem kerültek előtérbe, ám Szabadkán a 60-as években mégis megalakult a Kosztolányi Irodalmi Kör.

A film végigvezet minket Kosztolányi itteni életének főbb helyszínein, melyek egykori lakosairól mintázta későbbi a Pacsirta s az Aranysárkány alakjait. A főtér –az egykori Szent István tér, a volt Széchenyi utca, a Kaszinó épülete, amely ma a városi könyvtárnak ad otthont, a nép által csak „Vörös ökör”-ként emlegetett elemi iskolája Kosztolányinak, a Pacsirta Petőfi utcája, a Gombkötő utcai ház unokatestvére, Csáth Géza emléktáblájával – mind-mind szorosan kapcsolódik Kosztolányi hőse, Esti Kornél életéhez is. No meg a közelben lévő Palicsi tó, mely kedvelt helyszíne volt az ifjú, közel 190 cm. magas, atletikus Kosztolányi életének. Szeretett tavához legjobb barátját, az ifjú Karinthy Frigyest is elhozza – amint azt a filmben egy általunk eddig ismeretlen fotó tanúsítja.

„Nem saját korának kortársa volt” – fogalmazza meg Kosztolányi máig izgató emberi-művészi helyzetét a tudományos symposium egyik résztvevője,
dr. Bengi László irodalomtörténész. A „beteg, bús, részeg és tunya” Bácskához is ambivalens győlöllek-szeretlek érzés kapcsolta.

Innen más, fővárosi közegbe kerülve Kosztolányi megváltozott. A szabadkaiak pestinek, a pestiek sokáig vidékinek tartották, ám hamar kiderült, hogy a nyelveket beszélő, műfordító és sokat utazó Kosztolányi „vidéke” a nagyvilág.

Szegedy-Maszák Mihály akadémikus Szabadka szerepét emeli ki e Kosztolányi-kultusz megteremtésében, melynek bizonyítéka a szoborállítás is. A narráció arról tudósít, hogy alkotója Szarapka Tibor szabadkai szobrászművész, aki – bevallása szerint - művét Kosztolányinak egy 17 éves korában készült fényképéről mintázta.

Elnézve a szobrot és a mellette álló alkotót, inkább a „sculptor” autoportréja fedezhető fel az alkotásban. Egy,a napokba ott járt budapesti középiskolai tanári csoport tagjai is némi tamáskodással szemlélték a szobrot. No, nem az érett Kosztolányi ábrázolását kérték számon a 17 éves kicsapott diák alakjában. Nem a nyolchónapos Héraklész mitológiai csodájának analógiáját, a későbbi héroszét, ki a gyermekágyába küldött két kígyót felállva fojtotta meg. Ám szellemisége az ekkor és itt jelentkező szikrájának  megjelenítését mindenképpen. ..

Szabadkán Kosztolányi megtalálta a helyét, s úgy tűnik – hangzik el a filmben –lassan a szerb irodalomban is. Műfordítások születnek, melyek – ha színvonalasak – az ottani olvasóközönséget is megajándékozhatják ezzel a ”nem saját a korának kortársa”, így a mi kortársunkként elfogadott s becsült magyar íróval.

- szil -
  • Orbán Viktor: Nincsen cirkusz bohóc nélkül
    Az azonnali kérdések órájában Jakab Péter, Harangozó Tamás és Keresztes László Lóránt is kérdezte a miniszterelnököt.
  • Nézőpont Intézet: Karácsony jobb volt a baloldalnak, mint Márki-Zay
    A hódmezővásárhelyi polgármestert azért választották miniszterelnök-jelöltnek a baloldali törzsszavazók, mert benne látták a választási győzelem esélyét. A Nézőpont Intézet friss kutatása szerint azonban Karácsony Gergely az előválasztás kezdetén, ha minimálisan is, de közelebb volt Orbán Viktor legyőzéséhez, mint Márki-Zay Péter most.
  • Varga Mihály: Közel a megállapodás a 200 ezres minimálbérről
    A kormány elszánt arra vonatkozóan, hogy januártól 200 ezer forintra emelkedjen a minimálbér – nyilatkozta az M1 Híradójának a pénzügyminiszter. Varga Mihály arról is beszélt, hogy a fizetésemelés csökkentheti a munkaerőhiányt, erősítheti a fogyasztást, mindez pedig lendületben tarthatja a gazdaságot. A kérdésben heteken belül megszülethet a megállapodás.
MTI Hírfelhasználó