Az európai uralkodóházaknál ez nem szokásos
A 2000-es években a spanyolok kedvence volt
A lemondott I. János Károly spanyol uralkodó fiának, Fülöp hercegnek adja át a koronát.
2014. június 9. 09:58

Spanyolország búcsúzó uralkodója a Franco-korszak végén, 1975-ben lett az ország első számú vezetője, és higgadtan vezette át az országot a diktatúrából a demokráciába. Uralkodása azonban sokak szerint nem tekinthető egyértelmű sikernek, sőt egyes kritikusai szerint időnként botrányokkal volt terhelt. 

I. János Károly spanyol király 1975. november 22-én nagy reményekkel lépett a trónra. Fő célkitűzése a demokrácia visszaállítása volt Spanyolországban, ezzel alapozta meg népszerűségét. Egy, a 2000-es évek táján készült spanyol közvélemény-kutatás szerint a király a spanyolok kedvence volt, ez azonban alaposan megváltozott, főként korrupciós, valamint családi és magánéleti botrányai miatt.

2012-ben egy botswanai elefántvadászat kapcsán nagy botrány robbant ki. A királyt baleset érte, és az is kiderült, hogy ezek a luxusvadászatok több tízezer euróba kerülnek.

Míg a súlyos gazdasági válság idején a spanyol emberek hétköznapjait a munkanélküliség és a gazdasági megszorítások nehezítették, addig a király fényűző, pazarló és luxuséletvitelétől volt hangos a sajtó. Gyakorta cikkeztek az átláthatatlan királyi pénzügyekről is, amit szintén nem nézett jó szemmel a nép. Aztán 2013 áprilisában újabb botrány robbant ki, a másodszülött hercegnő, Krisztina férje körül. Közpénzek sikkasztására, adócsalásra derült fény. A spanyol közvélemény bizalmát aláásták egy német üzletasszony és a király közötti sorozatos magánéleti botrányok is.

Az európai uralkodóházaknál nem szokásos az ilyenfajta visszavonulás, lemondás, a spanyol politika alakulása kihatással van az Unióra és a világpolitikára is. 

hirado.hu - Kossuth Rádió
MTI Hírfelhasználó