Ezt Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter mondta kedden az MTI-nek, szimbolikusnak nevezve a helyszínek kiválasztását. Arról is beszámolt, hogy a budai Vár megújítását L. Simon László fideszes országgyűlési képviselő felügyeli majd.

Lázár János az új kormány múlt pénteki, első döntéseiről nyilatkozott kedden az MTI-nek. Emlékeztetett: a kabinet úgy határozott, nemzeti programot indít a budai várnegyed és a Budavári Palota újjáépítésére a 2014-2024 közötti időszakban. Kifejtette: a palotát Hauszmann Alajos terveinek megfelelő eredeti állapotában állítják helyre, de emellett az egész várnegyedben nagyszabású rekonstrukciós folyamat kezdődik. Ezt a munkát a fideszes L. Simon László felügyeli majd - közölte.

A miniszterelnök és hivatala budai Várba költözéséről szólva a miniszter felidézte: az Országgyűlés még az előző ciklusban határozott arról, hogy a végrehajtó hatalomnak el kell hagynia a törvényhozás épületét. Ennek megfelelően Kövér László házelnök szóban és írásban is felhívta Orbán Viktor miniszterelnököt arra, hogy a kormány mihamarabb tegyen eleget e határozatnak.

A kabinet ezért úgy döntött, legkésőbb 2016. március 15-ig a végrehajtó hatalom, azaz a miniszterelnök és hivatala elhagyja az Országház épületét, és a budai Várba, a Sándor-palota mellé, a Karmelita kolostor épületébe költözik - ismertette Lázár János.

"A miniszterelnök Magyarország legszebb munkahelyének tartja a sajátját, tehát nem kezdeményezte, nem kérte ezt a beruházást", az Országgyűlés azonban úgy ítélte meg, vissza kell állítani azt a rendet, amikor a végrehajtó és a törvényhozó hatalom látványosan elkülönül egymástól - mondta a Miniszterelnökség vezetője, a költözési program felelőse, aki egyébként praktikusnak tartja, ha az államfő és a miniszterelnök egymással szomszédos épületben végzi majd a munkáját.

A kabinet emellett felkérte Fazekas Sándor földművelésügyi tárcavezetőt, vizsgálja meg minisztériuma Debrecenbe költözését szintén legkésőbb 2016. március 15-ig. Lázár János ezzel kapcsolatban szimbolikus jelentőségűnek nevezte a helyszínválasztást, hiszen Debrecennek egyrészt nagy jelentősége volt a magyar törvényhozás életében, másrészt az ország agrártermelése döntő részben a Dunától keletre esik.

"A kormány pozíciója az, gondoljuk végig az elképzelést, legyen róla egy értelmes vita, és ne csak a rövid távú költségeket nézzük, hanem az ország érdekeit is, vagyis hogy a vidék is kapjon valamit az állami feladatokból és lehetőségekből" - fogalmazott a miniszter.

Fazekas Sándor mellett Hende Csaba honvédelmi miniszternek is feladatul szabta a kormány: tekintse át annak lehetőségét, hogy a Honvédelmi Minisztérium (HM) Székesfehérvárra költözzön ugyancsak legkésőbb 2016. március 15-ig. Koronázóvárosként Székesfehérvárnak is megvan a maga állami és közjogi hagyománya, ráadásul Fejér megye székhelyén van a honvédség szárazföldi parancsnokságának központja is - indokolta a HM költözéséről szóló terveket Lázár János.

Tájékoztatása szerint a földművelésügyi és a honvédelmi miniszternek első olvasatban június 25-én kell beszámolnia a kabinetnek az elképzelésekről.

Lázár János végül jelezte, hogy az általa vezetett Miniszterelnökséghez került Vidékfejlesztési Államtitkárság Kecskemétre költöztetése már eldöntött kérdés, ez az év végéig lezajlik. Meglátása szerint ugyanis a vidékfejlesztést vidékről kell szervezni és irányítani, ráadásul a kecskeméti helyszín - hasonlóan a debrecenihez és a székesfehérvárihoz - szintén szimbolikus jelentőségű, mert Bács-Kiskun megye hosszú évtizedek óta a munkaigényes mezőgazdasági kultúrák és a vidék fejlődésének jó példája.