„Üdv Fiuménak!”, avagy Jókai Rijekában
Határtalanul magyar
A ma ott élő magyarok jövője felemás. Horváth Gabriella az utánpótlást hiányolja. Az ő generációjukat követők általában vegyes házasságokban élnek.
2014. június 28. 11:25

Sokan hallottak, tanultak Fiuméről. Kevesebben vannak tudói a horvátországi Rijekával való azonosságának. Még kevesebben, akik tisztában vannak a két – olasz és szerbhorvát - szó azonos jelentésével.

Június 14-e óta számuk megszaporodott. Kiss Gy. Csaba irodalomtörténész Jókai rijekai emléktáblája előtt szólt arról a Duna Tv „Határtalanul magyar” sorozatában, hogy mindkét névnek „folyó” a jelentése az ott Adriába ömlő - olaszul Fiumara, horvátul Recsina – folyóról. Persze! - csapnak a homlokukra a  lateinerek, a latin flumen az olasz szó gyöke. Igaz! – kontráznak az átlagosan nyolc év orosz tanulás után az ötven fölötti nemzedék tagjai. A horvát rijeka nem más, mint azoroszreka! Gyanítjuk, hogy a latinban oly otthonos Jókaink a Fiume név származásával tökéletesen tisztában volt akkor, amikor kiegyezés után Fiume visszakerült a Magyar Szentkorona fennhatósága alá. Az olasz nyelvű, de horvát lakossággal is rendelkező várost magyar hivatalnoki kar irányította. Az európai hírnévre szert tett Jókai Mór 1881 szeptemberében érkezett Fiumébe.  Ciotta János a város polgármestere személyesen fogadta. Az akkori Európa szállóban nyitottak számára lakosztályt, melyet a későbbi években - Fiume ajándékaként - szabadon használhatott. Ez az épület ma Rijeka különböző hivatalainak otthona. Ennek falára került fel május 23-án a nagy író emléktáblája.

Ebből az alkalomból a Határtalanul magyar sorozat fiumei epizódja Hajdú Péter Mihály szerkesztő segítségével térképezte fel a horvát kikötőváros magyar kulturális emlékeit, magyar kötődéseit a már említett Kiss Gy. Csaba és helyi magyarok közreműködésével. Közülük a Baross Magyar Kulturális Kör elnöke, Horváth Gabriella és egyik tagja, Radonič Margit  a régi Fiume és a mai Rijeka magyar kötődéseiről. A Kör névadója a „vasminiszter” Baross Gábor, akinek elévülhetetlen érdemei vannak 1881 és 89 között Fiume kikötőjének, iparának (hajógyárak!), vasútjának kiépítésében.

A ma ott élő magyarok jövője felemás. Horváth Gabriella az utánpótlást hiányolja. Az ő generációjukat követők általában vegyes házasságokban élnek. Következmény: a teljes asszimilálódás. Éppen ezért tartják a Kör tagjai feladatuknak a meglévő magyar kulturális értékek tudatosítását, hiszen az elnöknő szavaival „itt a magyarok csak pozitív dolgokat tettek”. A jugoszláv diktatórikus állam idején minden magyar szellemi és tárgyi emléket nemkívánatosnak nyilvánítottak. Így például le akarták bontani az akkori Európa 8. legforgalmasabb kikötőjének raktárépületeit, melyek a Monarchia legelső vasbeton építményei voltak. A Baross Kör kezdeményezte tiltakozáshoz megnyert erőkkel sikerült részben megmenteni ezeket az ipartörténeti műemlékeket.Fiumének kiemelt szerepe volt a horvát modernizálódásban. Itt előbb közlekedett villamos, mint Zágrábban, a z itteni hajógyárban építették a magyar hajógyártás eddigi legnagyobb teljesítményét, a Szent István csatahajót.  Szapáry Géza, a város kormányzója igyekezett Fiumébe csábítani Jókait. Az író adoptált unokája, Jókai Róza a fiumei XIII. századi alapokkal rendelkező Szent Vitus templomban kötött házasságot Feszty Árpád festőművésszel. Jókai 50 éves írói jubileumáról ünnepi körülmények között emlékeztek itt meg. Bár az akkori magyarság a polgárok 6%-át tette ki, az erre az alkalomra megjelentetett 100 kötetes Jókai életmű díszkiadásra mégis 17 előfizetés érkezett.

Jókai Mór országgyűlési képviselői beszédeiben gyakran foglalkozott Fiumével. Dicsérte autonómiáját, igenelte lendületes iparosítását. A fiumei városi színházban első alkalommal fellépő magyar színtársulat előadását az Üdv Fiúménak!c. vesével köszöntötte:  Légy üdvözölt hazánknak drága gyöngye, (Kinek nevez mindenki) - Fiume !”

Jókai Mór tisztában volt a Monarchia – s ezen belül a Magyar Királyság – tengeri kapujának óriási gazdasági, kulturális és nem utolsó sorban katonai jelentőségével. Versében azt az egységet ünnepli, amely egyedül garantálhatja az itt élő nemzetek jólétét:

Rakpartodon pihenni nem tudó /Emberraj, életzaj; — dicső zene ! / Ipar, munka szerszáminak zaja! / Melynél nincsen dicsőbb harmónia. / S nincs többé nyelvviszály; rég elfeledték ! / Dolgátul arra senki rá nem ér. / Százféle nyelven szól, s megérti egymást. / «A pénz beszél.» Ez a mindenki nyelve. / S a jólét alkot nemzetet, hazát, / Mert «házioltár» a nemzetiség, / Melynél mindenki híven áldoz otthon,/ De üszkeit a szent oltár tüzének / Nem hordja szét szomszédot gyújtogatni. / Az egykor boldog, gazdag Fiúménak / Csak honfia lesz, ellensége nem.”

„Fiume és a magyar kultúra” címmel 2003-ban itt rendezte meg a Zágrábi és a Fiumei Egyetem, valamint az Eötvös Loránd Tudomány Egyetem azt a tudományos konferenciát , melynek anyaga horvát nyelven is megjelent. Két évvel ezelőtt Kiss Gy. Csaba javasolta a Jókai emléktábla felállítását egy kerekasztal konferencia kíséretében, melynek témája a nagy író munkássága, szerbhorvát recepciója lenne. A Magyar Írószövetség és a Külügyminisztérium támogatásával mindkettő megvalósult. Curković Major Franciska, a zágrábi bölcsészettudományi kar tanára például az író Egy játékos, aki nyer című művét elemezte, amelynek a cselekménye Fiumében és környékén játszódik.

Az emléktáblát Rétvári Bence államtitkár leplezte le. Az esemény, melyen részt vett Balogh László, a Közszolgálati Közalapítvány Kuratóriumának elnöke is. Horváth Gabriella értékelésében mindez fontos mérföldkőnek tekinthető. Az ezeréves gazdag horvát-magyar kapcsolatok tükrében csepp a tengerben. Arra kell, hogy ösztönözze a feleket, hogy a gazdasági kapcsolatok is pezsgő élettel teljenek meg. Ahogyan Jókai írja idézett versében e kikötő-város és Magyarország kapcsolatáról: „… a szerelem Közted és közöttünk, / Miként a «kör» s a «tenger» végtelen!”

- szil -
  • A Demokrácia Védvonal
    A mintegy 175 kilométer hosszú, 4 méter magasra tervezett létesítmény nem csupán műszaki jelentőségű.
  • Mikulássapkás hazugság
    Amerikában kezdték el ezt a hazugsághadjáratot évtizedekkel ezelőtt. Egy svéd reklámgrafikus egy híres üdítőitalhoz rajzolta le Santa Claus-t. Az ő Szent Kolozsuk eleve reklámfigura. Egy üdítőitalt ünnepelnek Szent Miklós helyett.
  • Niedermüller nekiment az egyházaknak Erzsébetvárosban
    A VII. kerületi polgármester, Niedermüller Péter botrányt okozó nyilatkozata óta most tartottak először képviselőtestületi ülést az Erzsébetvárosban. Várható volt, hogy szóba kerül a polgármester nagy felháborodást keltő kijelentése a fehér, keresztény, heteroszexuálisokról, a DK-s kerületvezetés keresztény egyházak iránt viselt ellenszenve azonban tettekben is megmutatkozott.
  • Nem vár a végtelenségig a Fidesz az EPP válaszára
    Az Európai Néppárt tegnap még nem reagált az Orbán Viktor által jegyzett, a néppárt vezetőségének is eljuttatott memorandumra, ám a néppárt spanyol, olasz és francia tagpártjai szívesen vették a reformot sürgető szavakat.
  • Kihalni veszélyes
    Világvége hangulat uralkodik Franciaországban.
MTI Hírfelhasználó