Különadó helyett bírságáthárítás?
A bírság okai azok az útépítési közbeszerzések, amelyek kiírása ellentétes volt az uniós előírásokkal. Lázár cáfol.
Utoljára frissítve: 2014. július 10. 20:52
2014. július 10. 10:57

A kormány nem tervez különadót kivetni az útépítő cégekre – közölte az MNO-val a Kormányzati Információs Központ; ugyanakkor a szabálytalanul kiírt pályázatok miatt lehet, hogy nem a pályázatot kiíró magyar állam, hanem a pályázó cégek fizetnék a bírságot?

A 444.hu azt írta, hogy az MNO birtokába került törvénytervezet szerint a kormány a nettó árbevétel 15 százalékáig különadóval sújtaná azokat a cégeket, amelyek 2007 és 2014 között nyertek vagy nyernek el közbeszerzésen 100 millió forint fölötti útépítési megbízást.

A portál az általa említett különadó-tervezetet összefüggésbe hozta egy olyan európai uniós eljárással, amely 60-90 milliárd forint közötti bírsággal fenyegeti Magyarországot. A bírság okai azok az útépítési közbeszerzések, amelyek kiírása ellentétes volt az uniós előírásokkal, mert ezekre az útépítésekre csak azok pályázhattak, akiknek az építkezés 50 kilométeres körzetében van aszfaltkeverő telepe.

A cikk megjelenése után az MNO megkereste a törvénytervezetet az információk szerint jegyző Miniszterelnökséget és a Kormányszóvivői Irodát is a kérdésekkel, miszerint valóban létezik-e ilyen törvénytervezet, igaz-e, hogy a Miniszterelnökség jegyzi, valóban azt tartalmazza-e, ami a 444.hun megjelent, és tényleg hét évre visszamenőleg ekkora adókkal sújtanák-e az útépítő vállalatokat.

A kérdéseinkre az alábbi választ adták:

„A kormány nem tervez különadót kivetni az útépítő cégekre. A kormány és az Európai Bizottság között ugyanakkor súlyos vita van a 2007 és 2012 közötti, útépítéssel kapcsolatos közbeszerzések ügyében.

A kormány folyamatos egyeztetéseket folytat az Európai Bizottsággal, amely jelenleg azt vizsgálja, hogy az érintett közbeszerzésekben részt vevő cégek betartották-e az uniós szabályokat. Az előírások be nem tartása bírságot is eredményezhet. Az Európai Bizottság döntésétől függ, hogy az uniós vizsgálat milyen következményekkel jár majd az érintett cégek számára.”

A cégek fizetik a bírságot?

A válaszból tehát egyértelműen kiderül, hogy a 444 által feltételezett különadó-törvénytervezetről nincsen szó. A válasz második része azonban arra enged következtetni, hogy a kormányzati vizsgálódás tárgya az lehet, a majdani esetleges uniós bírságot ki fizesse. A levélben azokról a cégekről van szó, amelyek megsérthették a közbeszerzés uniós szabályait, magyarán nem a kiíró, jelen esetben a magyar állam, hanem a pályázók fizetnék az uniós jogszabályoktól eltérően kiírt pályázatok miatt bekövetkező sokmilliárdos bírságot.

Teljesen életszerűtlen

A józan ész is azt diktálja, hogy egy ilyen hibásan kiírt uniós pályázatnál ne a pályázaton nyertes, a pályázati kiírásnak megfelelő cégek fizessék a bírságot, hanem azok, akik a hibát elkövették – mondta el portálunknak egy pályázatíró cég munkatársa, hozzátéve: a hibás közbeszerzéseket a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség írta ki, ezért az NFÜ vagy annak utódszervezetei felelősek az uniós elvekkel szembemenő kiírásokért.

Lázár: nincs tervben különadó kivetése az útépítő cégekre

Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető miniszter a TV2 csütörtök esti híradójában megerősítette, nem terveznek különadót kivetni az útépítő cégekre. Azt mondta, a magyar kormány megvédi a magyar cégeket, de csak azokat.

Az Európai Bizottság 500 milliárd forintnyi uniós forrásból megvalósított magyarországi útépítés vizsgálatát rendelte el. Ha szabálytalanságokat talál, akár 100 milliárd forintos bírságot is kiszabhat.
Lázár János a TV2 híradójában úgy nyilatkozott, "az Európai Unió bizottsága vizsgálatot indított Magyarországgal szemben, Magyarország ellen", melyben 500 milliárd forint értékű útépítéssel kapcsolatban fogalmaz meg kételyeket és aggályokat.

Egyelőre nem tudom megmondani, hogy ennek mi lesz a következménye az 500 milliárdos beruházásban részt vevő útépítő cégekre nézve. A magyar kormánynak elsődlegesen az a célja, hogy megvédje a magyar adófizetőket és megvédje a magyar cégeket. Ezt a védelmet nem tervezzük kiterjeszteni a külföldi cégekre - mondta a politikus.

Szerdán több internetes portál írt egy olyan törvényjavaslatról, amely szerint a nettó árbevételből számított 15 százalékos különadót kell megfizetni minden cégnek, amely az elmúlt hét évben 100 millió forint feletti útépítési megbízást nyert az államtól.

A Kormányzati Információs Központ azt írta: a kormány nem tervez különadót kivetni az útépítő cégekre.

A kormány folyamatos egyeztetéseket folytat az Európai Bizottsággal, amely jelenleg azt vizsgálja, hogy az érintett közbeszerzésekben résztvevő cégek betartották-e az uniós szabályokat. 

MNO
  • Csütörtökön kezdődik a fiatalok oltása
    Hétfőtől szerdáig foglalhatnak oltási időpontot online a 16-18 éves regisztráltak, az oltásuk csütörtökön kezdődik - mondta az országos tisztifőorvos a koronavírus-járvány elleni védekezésért felelős operatív törzs hétfői online sajtótájékoztatóján.
  • Varga Mihály: Ösztönző fiskális hozzáállásra van szükség
    Segítő, ösztönző, támogató fiskális hozzáállásra van szükség 2023-ig; a kormány egyensúlyra törekszik, de 2022 még a mérsékelt hiánycsökkentés éve lesz - hangsúlyozta a pénzügyminiszter a Portfoliónak adott, hétfőn közölt interjújában, ahol azt is elmondta, nem lát túlfűtöttségi kockázatot a gazdaságban.
  • Nagy pofont adott a WHO a magyar baloldalnak
    Más uniós tagállamok is sorra kezdik el rendelni a keleti oltóanyagokat, sőt ma már egyes hazai baloldali politikusok is a magyar kormány sikeres járványkezeléséről beszélnek – jelentette ki lapunknak Deák Dániel politikai elemző.
MTI Hírfelhasználó