Az EBESZ szerint is sikeresen bonyolították le a választásokat
A jelentés kiemeli, hogy a valós választási lehetőséget kínáló voksolás során a választási szervek feladatukat hatékonyan látták el.
2014. július 14. 10:48

Az Alapjogokért Központ üdvözli az EBESZ magyar országgyűlési választásokról szóló jelentését, mely megállapítja, hogy a választási eljárás megfelelő módon és adminisztrációs szempontból jól szervezetten zajlott. A jelentés tényszerűen kiemeli, hogy az állampolgárok számára valós választási lehetőséget kínáló voksolás során a választási szervek feladatukat hatékonyan látták el, a vonatkozó határidőket betartották, az általuk vezetett választói névjegyzék pedig megbízható volt.

Az EBESZ azt is megállapította, hogy a szavazás maga megfelelően szervezett és átlátható körülmények között zajlott, a szabályok széles körben adtak lehetőséget a jelölt- és listaállításra, az eljárási szabályokat pedig valamennyi megfigyelt szavazókörben betartották. Összességében úgy látják, a szavazatok számlálása és összesítése szabályszerűen történt.

Fenti, helytálló megállapítások mellett azonban az Alapjogokért Központ felhívja a figyelmet arra is, hogy a jelentés számos pontatlanságot tartalmaz, illetve megismétli az EBESZ előzetes véleményében foglalt téves jogi megállapításokat.

Az EBESZ választásokkal foglalkozó szervezetének (ODIHR – Office for Democratic Institutions and Human Rights) korlátozott mandátumú megfigyelői missziója által készített dokumentum több ponton is kritikát fogalmaz meg a választási rendszer részletszabályaival kapcsolatban./1/  Ezen kritikák
nagy része azonban félreértésen vagy a jogszabályi környezet nem pontos ismeretén alapulhat.

A jelentésben foglaltakkal szemben például a választójogi törvényeket jóval a választásokat megelőzően, 2011 végén és 2013 elején több hónapos vita után fogadta el az Országgyűlés. A választókerületek határainak újrarajzolására az Alkotmánybíróság kötelezte a jogalkotót, mely éppen a testület kívánalmainak megfelelően szabályozta a kérdést törvényben.

Általánosan elfogadott elv emellett, hogy a kétharmados szabályozás garanciális jellegű biztosíték, így tipikus helyzetben csak pártokon átívelő politikai konszenzus alapján lehet majd megváltoztatni a választókerületi beosztást.

A győzteskompenzáció intézményével kapcsolatban tévesen állapítja meg a jelentés, hogy az 6 pluszmandátumhoz juttatta a kormánypártokat. A győzteskompenzáció a korábbi megyei listák aránytalanságot növelő hatását emelte át az új rendszerbe, a pluszmandátumok valójában az egyéni
képviselői helyek megnövelt arányából fakadnak, melyek elnyerésére azonban bármelyik politikai erőnek esélye volt.

Az EBESZ megfigyelői szintén kritizálják a választási szervek vezetőinek kinevezési-megválasztási metódusát. A korábbi szabályozással ellentétben azonban ezen szervek függetlensége éppen, hogy erősebb lett. A Nemzeti Választási Iroda immáron nem a kormánynak alárendelt, hanem önálló
költségvetéssel rendelkező, a kormány által nem utasítható, autonóm államigazgatási szerv. A Nemzeti Választási Bizottságot pedig a korábbiakhoz hasonlóan az Országgyűlés választja, választott tagjaira azonban már nem a kormány illetékes tagja, hanem az államfő tehet javaslatot. A
szavazatszámláló bizottságokba az egyes jelölő szervezetek ráadásul már két-két tagot is delegálhatnak.

A szervezet kifogásolja a határon túli magyarokra és a külképviseleteken szavazókra vonatkozó eltérő szabályozást, miközben a határon túliak levélben történő szavazása 16 EU-s tagállamban bevett gyakorlat. Ráadásul korábban maga az Alkotmánybíróság mondta ki, hogy a levélben szavazó határon túli magyarok és a szavazás napján külföldön tartózkodó, de lakóhellyel rendelkező választók közötti megkülönböztetés igazolható. E tekintetben ugyanis e két csoportba tartozó személyek nem rendelkeznek azonos jogi státusszal, a rájuk vonatkozó szabályozás és a megkülönböztetés alkotmányos alapja a magyarországi lakcím, illetve annak hiánya.

A kampányszabályokkal kapcsolatban az EBESZ nem veszi figyelembe, hogy az állami szervek reklámjai, hirdetései sohasem minősültek kampánytevékenységnek, ezen az új, hatályos szabályozás sem változtatott (Az tény, hogy a kapcsolódó egyes esetekben a Kúria saját korábbi vagy éppen az Alkotmánybíróság döntéseivel is ellentétes határozatokat hozott). Mindezzel szemben azonban a jelölteknek és jelölő szervezetnek az új kampányfinanszírozási törvény alapján szükséges elszámolniuk a kapott támogatással. Az egyéni jelöltek kincstári kártyára kapták a támogatást, melyet az Államkincstár ellenőriz.

Politikai reklám közzététele valamennyi jelölő szervezet számára egyenlő és ingyenes feltételek mellett volt adott a közmédiában, a kereskedelmi médiumok pedig eldönthették, hogy sugároznak-e a fenti feltételek mellett politikai reklámokat (tény, hogy utóbbira a gyakorlatban nem került sor, ez azonban az érintettek saját döntése volt). A sajtóban megjelenő politikai hirdetésekre vonatkozó árlistát pedig maguknak a sajtóorgánumoknak kellett nyilvánosságra hozniuk az Állami Számvevőszék honlapján.

A Számvevőszék egyebek mellett amúgy valamennyi, az Országgyűlésbe bejutott párt kampányköltéseit hivatalból ellenőrzi, de a többi jelölő szervezet kérésére így fog tenni az összes, országos listás állító párt esetében is.

Az EBESZ jelentéséről tehát összességében elmondható, hogy bár általános értelemben helytálló megállapításokat tesz a legutóbbi magyar országgyűlési választások sikeres adminisztratív lebonyolítása kapcsán, a dokumentum maga számos téves állítást fogalmaz meg a részletszabályokat illetően. Mindezek miatt az Alapjogokért Központ a közeljövőben egy áttekintő, az EBESZ misszió jelentésének egészére kiterjedő elemzést fog publikálni a vitás pontokat illetően.


/1/ Hungary, Parliamentary Elections 6 April 2014 - OSCE/ODIHR Limited Election Observation Mission Final Report, Warsaw 11 July 2014
http://www.osce.org/odihr/elections/hungary/121098?download=true

alapjogokert.hu
  • Tusványos örvényei
    Három év nagy idő, három esztendős szünet nagy hiány. De most végre ismét összejött Tusványos, térségünk mára már talán legfontosabb nyári szellemi műhelye. Összejött és robbant is egy hatalmasat.
  • A szerencsétlen lord major
    A főpolgármester eddigi politikai és szakmai tevékenységét lassan ideje lenne már komolyabb elemzés alá vetni, de most arra fókuszálunk, hogy az elmúlt hónapokban négyszer is arcul csapta a budapestieket.
MTI Hírfelhasználó