Európa és a bevándorlók: összetett a kép
Európa népe fogy és öregszik, az egységes európai álláspont híján a bevándorlás egyelőre nem nyújthat megoldást a problémára.
2014. július 15. 10:26

Rövid távú gondolkodásra vall, hogy Európának kevesebb bevándorlóra van szüksége - mondja egy, az Európai Bizottság megrendelésére készített friss, a firenzei egyetem által készített tanulmány. De, amellett, hogy szükség van az előítéletek leküzdésére, számos biztonságpolitikai szempont is árnyalja a bevándorlás és menekültügy kérdését - mondják a 180 percben megszólaló szakértők.

Nógrádi György biztonságpolitikai szakértő arra hívja fel a figyelmet, hogy a migráció harmadik-negyedik hullámában már leginkább családok jönnek, jellemzően képzettség nélkül, és nem tudnak, de nem is akarnak integrálódni, így egyre nagyobb feszültséget keltenek a fogadó országokban. A bevándorlók döntő többsége egyébként négy országba (Németország, Franciaország, Nagy-Britannia, Svédország) megy, és mind a négy helyen komoly belpolitikai viharokat váltanak ki. Nem véletlen az sem, hogy az uniós választásokon a lakosság egyre nagyobb része amellett szavazott, hogy nem kellenek a migránsok – teszi hozzá a szakértő.

Kovács András, a Menedék Egyesület, illetve az MTA Kisebbségkutató Intézetének munkatársa szerint a kérdést nem lehet csak az ideérkező embertömegek problematikájára leegyszerűsíteni, a kérdés ennél sokkalta összetettebb. Amikor ugyanis a bevándorlók gazdasági problémákra adnak választ, addig betöltetlen állásokat foglalnak el, működőtőkét hoznak, vagy éppen tb-befizetéseikkel járulnak hozzá a jóléti rendszer fennmaradáshoz, mindenképp szükség van rájuk. Tény ugyanakkor az is, hogy a gazdasági válság óta egyre komolyabbak a társadalmi feszültségek is, ilyenkor pedig okokat és bűnbakokat keresünk, a bevándorlás pedig ebből a szempontból egy jól kimutatható, tematizálható jelenség, és ezt a retorikát erőteljesen ki is használják a nyugat-európai társadalmak.

Bár az Eurostat adatai alapján Európa népe fogy és öregszik, az egységes európai álláspont híján a bevándorlás egyelőre nem nyújthat megoldást a problémára, eldöntetlen ugyanis, hogy a pótlás a sokkal szegényebb kelet-európai államokból vagy a harmadik világból érkezzék – mondja Nógrádi György. Az biztos, hogy Európában ma a jövedelmek magasabbak, mint amit a termelés színvonala indokolna, így abban a pillanatban, ha valaki már nem kapja a munkanélküli segélyt, rákényszerül elfogadni olyan munkát is, amelyre korábban nem volt hajlandó, ettől kezdve pedig a bevándorlónak nincs esélye följebb lépni. A biztonságpolitikai szakértő szerint a menekültek igenis komoly rizikófaktort jelentenek, amiről a firenzei tanulmány szerzőinek sem szabadna megfeledkezniük, a döntően Afrikából és Közel-Keletről érkezőkkel ugyanis olyan bűnözés jelent meg, amellyel Európa egyelőre nemigen tud mit kezdeni.

Végh Zsuzsanna, a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal főigazgatója azt mondja, Magyarország számára leginkább az illegálisan hozzánk érkezők megnövekedett száma jelent komoly kihívást. Az elmúlt évben közel 20 ezer menedékkérővel találkoztak, és a növekedés azóta is folyamatos. Leginkább a válság sújtotta övezetekről érkeznek illegálisan, a legtöbben Afganisztánból, Szíriából, és újra megugrott a koszovói menedékkérők száma is. Ráadásul számukra Magyarország általában csak tranzitország, így az együttműködési készségük a hatóságokkal alacsonyabb szintű, mint a célországiakkal, másrészt sok a kiskorú, akiknek megóvása külön feladat. Aki maradna, az pedig a magyar nyelvtudás hiánya miatt csak nehezen ereszt gyökeret, még akkor is, ha ehhez anyagi segítséget kapnak – teszi hozzá a szakember.

hirado.hu - Kossuth Rádió, 180 perc
  • Tusványos örvényei
    Három év nagy idő, három esztendős szünet nagy hiány. De most végre ismét összejött Tusványos, térségünk mára már talán legfontosabb nyári szellemi műhelye. Összejött és robbant is egy hatalmasat.
  • A szerencsétlen lord major
    A főpolgármester eddigi politikai és szakmai tevékenységét lassan ideje lenne már komolyabb elemzés alá vetni, de most arra fókuszálunk, hogy az elmúlt hónapokban négyszer is arcul csapta a budapestieket.
  • 23 millió hazugság a nemzet ellen – 18 éve árulták el a külhoni magyarokat
    A 2004. december 5-i népszavazáson az emberek szavazhattak határon túli nemzettestvéreink sorsáról, természetesen az akkor meglévő baloldali-liberális gőzhengerrel szemben, amely nem volt rest akár hazugságokkal is akadályt gördíteni a közjogi magyar nemzetegyesítés elé. Az alacsony részvétel miatt nem lett érvényes a voksolás, melyen többségbe kerültek az elszakított területeken élők mellett leadott szavazatok. 2010-ben az Országgyűlés elsöprő többséggel megszavazta a kettős állampolgárság megkönnyítéséről szóló törvényt, ismét egyesítve jogaiban a szétszakított magyarság alkotóelemeit. Gyógyítva ezzel 2004. december 5-e sebeit.
  • Végképp lelepleződött a dollárbaloldal
    Az újabb hét új leleplezést hozott a dollárbaloldalon, egyértelművé vált, hogy nem csupán Márki-Zay Péter mozgalmát pénzelték a tengerentúlról, hanem további több mint egymilliárd forint szolgálta a pártok kampányát – mondta lapunknak Kiszelly Zoltán politikai elemző.
  • Emberkereskedők irányítják a migrációt
    Franciaország és Németország „saját határain vizsgálja meg, ki jogosult és ki nem a belépésre, ki képvisel hasznos munkaerőt a vállalatok számára és ki nem”. Olaszországban viszont – hangoztatta Meloni – a szelektálás a tengeri útvonalon történik, és a migránshajókat mozgató embercsempészek döntenek.
MTI Hírfelhasználó