Valószínűleg a szakadárok lőtték le a maláj gépet
Az amerikai hírszerzés előzetes értékelése szerint a kelet-ukrajnai szakadárok által kilőtt rakéta találta el a csütörtökön lezuhant maláj utasszállítót - jelentette a The Washington Post című napilap.
2014. július 18. 17:16

Egy amerikai tisztségviselő közölte, hogy a támadást nagy valószínűséggel egy SA-11 föld-levegő rakétarendszerrel, vagy ahhoz hasonló osztályú fegyverrel hajtották végre.

A tisztségviselő figyelmeztetett, hogy ez a megállapítás nem végleges, az amerikai elemzők még vizsgálják az utasszállító lezuhanásának körülményeit.

Az SA-11 (Bögöly) az orosz Buk rakétaelhárító rendszer NATO-kódneve.

Az orosz védelmi tárca arra hívta fel a figyelmet, hogy aktív volt több ukrán légvédelmi rendszer is térségben. Szakértők szerint megfelelő magasságban repült a gép. A szakadárok a tragédia óta tagadják, hogy náluk lenne bármelyik fekete doboz, és nem függesztik fel a harcokat. Öt áldozatot még mindig nem azonosítottak, de egyelőre biztosnak tűnik, hogy nincs magyar az áldozatok között. 

Alapos vizsgálat

Teljes, alapos és független nemzetközi vizsgálatot szorgalmazott pénteken az ENSZ Biztonsági Tanácsa. A BT egyhangúan elfogadott nyilatkozatában azt hangsúlyozta, hogy minden résztvevő félnek biztosítania kell a vizsgálatot végző tisztségviselők számára a 298 halálos áldozatot követelő katasztrófa helyszínének megközelítését. A világszervezet egyik legfőbb szerve a felelősségre vonás fontosságát is kiemelte a dokumentumban.

Közben megérkeztek az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) megfigyelői és szakértői Kelet-Ukrajnába, arra a helyszínre, ahol lezuhant a repülőgép. „Mintegy harmincan érkeztek a helyszínre helikopterrel” – mondta el az EBESZ szóvivője. Egyben közölte: az EBESZ, Oroszország és Ukrajna diplomatáiból álló „kontaktcsoport” már összeült, s egy videokonferencia keretében a kelet-ukrajnai szakadár vezetőkkel is tárgyalt.

Aktív ukrán légvédelem

Aktív volt több ukrán légvédelmi rendszer is a maláj utasszállító katasztrófája idején a kelet-ukrajnai térségben – közölte az orosz védelmi tárca pénteken. „Az orosz rádióműszaki egységek a szerencsétlenség napján, csütörtökön bemérték a Buk-M1-es légvédelmi rakéták irányítására szolgáló Kupol radarállomás működését mintegy 30 kilométerre a kelet-ukrajnai Donyecktől” – tájékoztatott a minisztérium sajtószolgálata. A város nem messze található az oroszbarát szakadárok és az ukrán hadsereg összecsapásainak térségében történt szerencsétlenség helyszínétől.

Az utasszállító útvonalának egy szakasza két üteg Sz-200-as nagy hatótávolságú és három üteg Buk-M1-es típusú közepes hatótávolságú ukrán légvédelmi rakétarendszer csapásmérő övezetében volt – tudatták az orosz védelmi minisztériumban. A szaktárcánál hangsúlyozták, hogy a Buk-M1 rakétavédelmi rendszer műszaki háttere lehetővé teszi az információcserét a légi célokról egy hadosztály ütegei között. „Ennélfogva bármelyik ütegből indíthattak rakétákat: a Donyecktől északra 8 kilométerre lévő Avgyejevkából, illetve a kelet-ukrajnai nagyvárostól 25 kilométerre keletre lévő Gruzszko-Zarjanszkoje településtől is” – közölték Moszkvában.

Az orosz védelmi minisztérium pénteken cáfolta, hogy az orosz légvédelemnek és légierőnek köze lehetett volna a katasztrófához. „Július 17-én az Oroszországi Föderáció légvédelmének eszközei az adott körzetben nem tevékenykedtek, és az orosz légierő gépei a Donyeck megyével határos oroszországi területeken nem hajtottak végre repüléseket” – tudatta a sajtóosztály. A tárca a légi szerencsétlenség gondos és a lehető legteljesebben nyilvános nemzetközi vizsgálatára szólított fel.

A lengyel, illetve a román légtérben egy-egy AWACS felderítő gép is a levegőben volt a lezuhanás idején – közölték pénteken NATO-források. A szakértők egyelőre elemzik az AWACS-ok által összegyűjtött információkat. Az atlanti szövetség egyik tisztségviselője mindazonáltal megjegyezte, hogy a viszonylag nagy távolság miatt a felderítő gépek aligha észlelhették a katasztrófát, illetve annak körülményeit.

Semmi sem utalt veszélyre

Semmi sem utalt arra, hogy a maláj légitársaság MH17-es járata által használt ukrajnai légtérben bármiféle veszéllyel vagy kockázattal kellett volna számolni – közölte újságírókkal pénteken az Eurocontrol légi irányítási szervezet neve elhallgatását kérő tisztviselője.

Máskülönben a gép nem is lehetett volna ott – tette hozzá a szakértő, aki elmondta, hogy Kelet-Ukrajna fölött július 1-je óta a tengerszinttől 26 ezer láb magasságig (7920 méter) léptettek érvénybe légtérzárat, amelyet 14-én 32 ezer lábra (9750 méterre) emeltek, a gép pedig 33 ezer láb (10 100 méter) magasan repült. Mind uniós szakértők, mind az Eurocontrol légiforgalmi irányítási szervezet tisztviselője megerősítette: a légtérzárról a kijevi kormány rendelkezik, abba az európai légtérirányítást koordináló szervezetnek nincs beleszólása.

Egy név nélkül nyilatkozó, a repülőszerencsétlenségek felderítésében jártas szakember úgy nyilatkozott, hogy a nemzetközi jog szerint a körülmények feltárásáért első sorban az az állam felel, amelynek a területén történt a tragédia, ez esetben Ukrajna, de a vizsgálatba más országok is bekapcsolódhatnak szakértőikkel. Ilyen ország lehet Hollandia, amelynek sok állampolgára ült az Amszterdamból Kuala Lumpurba tartó gépen, valamint az Egyesült Államok is, ahol a gép készült, emellett a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet (ICAO) és az Eurocontrol is részt vehet a körülmények feltárásában.

Új fejezet kezdődhet

Új fejezet kezdődhet a polgári légi közlekedés történetében, mostantól várhatóan konfliktusos régiókban nem lehet majd repülni, ez ma nem tiltott – mondta Feledi György szakértő, utasszállító-pilóta pénteken az MTI-nek. Feledi György elmondta, Irak fölött nem volt a polgári gépeket érintő légtérzár, fentről nézték, ahogy a háború a földön zajlott. Jelezte: a földről egy 400 csomóval (950 kilométer/óra) repülő gépet precíz, drága eszközökkel is nehéz lelőni. A helyzet azonban most valószínűleg változni fog, újra kell gondolni a szabályozás alkalmazását. Hozzátette: hiányolja azon légtérzár alkalmazását, amelyet földi konfliktus esetén használnak, és teljes légtérzárral jár a polgári légi közlekedésben.

Megjegyezte még, hogy egy légitársaságnak „zsebbe vágó”, ha valahova nem repülhet, vagy nem használhatja a leggazdaságosabb útvonalat, de a biztonság az elsődleges.

Álláspontja szerint a fél év alatt két katasztrófa által is érintett Malaysia Airlines hónapokon belül akár csődbe is mehet. Az utasok egy tragédia után még nem fordulnak el teljesen egy légitársaságtól, de kettő után már nagyon szkeptikusak lesznek. Akkor is – teszi hozzá –, ha utóbbi, a 17-es járat lelövése „totális és fatális” véletlen volt, de két Boeing 777-es elvesztése és ezzel több száz utas halála már nagymértékű bizalomvesztéssel jár. Arra azonban nem számít, hogy 2001. szeptember 11-hez hasonlóan a nemzetközi utasforgalom jelentősen megcsappanna.

Amit pilótaként a hasonló esetekben tenni lehet, az az, hogy elkerülik a konfliktussal terhelt övezetek légterét, és ezeket betervezik a repülési útitervbe, és a szükségesnél több kerozint tankoltatnak a gépekbe. „A pilóták tehetetlenek a lomha légi busszal egy rakétával szemben, és hogy ez a nyugati civilizáció hátsó kertjében megtörténhet, nagy aggodalomra ad okot” – mondta.

Nincs fegyverszünet

Nem hajlandóak szüneteltetni a harcokat a kelet-ukrajnai szakadárok a csütörtökön lezuhant malajziai utasszállító gép katasztrófája miatt – közölték pénteken közösségi portálokon keresztül. Egyik parancsnokuk kijelentette, hogy a repülőgép roncsai „mélyen a harcvonal mögött”, a szakadárok területén vannak. Szerinte nincs szükség a tragédia körülményeinek kivizsgálása érdekében „humanitárius tűzszünetre vagy szabad folyosók nyitására” a tragédia helyszínéhez. A szeparatisták ígéretet tettek ugyanakkor arra, hogy a szakemberek szabadon eljuthatnak a roncsokhoz.

Hol vannak a fekete dobozok?

A szakadárok vezetője azt állítja, hogy nincs náluk a gép egyik adatrögzítő doboza sem, holott korábban egy katonai parancsnokuk éppen az ellenkezőjét állította. Alekszandr Borodaj, az egyoldalúan kikiáltott, úgynevezett donyecki népköztársaság miniszterelnöke közölte pénteken, hogy a szakadárok egyetlen fekete dobozt sem találtak a tragédia helyszínén. A Reuters értesülései szerint egyébként egy szemtanú arról számolt be, hogy a mentőalakulatok péntek reggel megtaláltak egy fekete dobozt.

„Reméljük, hogy a szakértők megtalálják őket, és összeáll a kép arról, hogy mi történt” – mondta Borodaj. Néhány órával Borodaj tájékoztatása előtt azonban Ihor Sztrelkov, az oroszbarát szakadárok parancsnokának egyik névtelenül nyilatkozó helyettese azt mondta, hogy a Boeing-777-es 12 adatrögzítő berendezéséből nyolcat megtaláltak a tragédia helyszínén. Hozzátette: Sztrelkov még mindig mérlegeli, hogy engedélyezze-e egy nemzetközi vizsgálóbizottság tagjainak bejutását a tragédia – széles területet felölelő – helyszínére.

Anton Herascsenko, az ukrán belügyminiszter tanácsadója ugyancsak azt mondta pénteken az ukrán hírszerzési szolgálatoktól származó értesülésekre hivatkozva, hogy a szakadárok a tragédia helyszínén megtalálták az utasszállító fekete dobozait és a nap folyamán átadják őket az egyik határátkelőhelyen, Luhanszk megyében, az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) összekötőinek.

Már Oroszországban a Buk?

A szakadárok péntekre virradóra átszállították Oroszországba azt a Buk típusú légvédelmi üteget, amelyről a malajziai utasszállítót eltaláló rakétát indították – állította pénteken Herascsenko. Facebook-oldalán azt írta, hogy a legfrissebb információk szerint Ihor Sztrelkov éjszaka Sznizsne településre érkezett, hogy tájékozódjon a helyzetről, majd a Buk rakétaüteget, amellyel lelőtték a malajziai utasszállítót, Oroszországba szállították. A tanácsadó szerint igen valószínű, hogy ott majd megsemmisítik, és megölik „a terrorcselekmény közvetlen végrehajtóit, akik nagy örömmel számoltak be egy ukrán An-26-os repülőgép lelövéséről, nehéz helyzetbe sodorva" Vlagyimir Putyin orosz elnököt és Sztrelkovot.

Öt áldozatot még nem azonosítottak

A holland hatóságok öt embert nem tudtak még azonosítani, az eddig azonosított utasok között nem volt magyar állampolgár – tájékoztatta Nagy Anna, a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) szóvivője pénteken az MTI-t.

Nagy Anna közleményében azt írta, a vizsgálat még nem zárult le, a holland hatóságok folyamatosan dolgoznak. Azokat a külképviseleteket értesítik, amelyeknél feltételezhető, hogy utazott a gépen állampolgára. Délelőtt 11 óráig a magyar nagykövetségre nem érkezett ilyen értesítés – tette hozzá.

Lengyelország elítéli

Lengyelország vezetői határozottan elítélték pénteken a malajziai utasszállító repülőgép kelet-ukrajnai lelövését, nyilatkozataikban a térségben jelenleg fennálló status-quo megváltoztatását, s a szerencsétlenség nemzetközi vizsgálatát szorgalmazva.

Donald Tusk miniszterelnök állásfoglalása szerint a legvalószínűbbnek tűnő feltevés, hogy terrorcselekmény történt, akkor is, ha utólag kiderülne: a maláj repülőt tévedésből lőtték le. Nincs felmentés arra, hogy a szakadárok által elfoglalt terület felett lőnek le egy gépet – fejtette ki Tusk, hangsúlyozva, hogy nemcsak a tett elkövetőit, de támogatóikat is el kell ítélni.

A várható politikai következményeket leszámítva, közvetlen biztonsági veszély jelenleg nem fenyegeti Lengyelországot – fejtette ki a miniszterelnök. Azt is közölte: az eddig rendelkezésre álló adatok szerint nem volt lengyel utas a gépen.

A Malaysia Airlines gépének lelövésével kapcsolatban Bronislaw Komorowski elnök is állást foglalt. Petro Porosenko ukrán elnökhöz címzett levelében kifejtette, hogy Ukrajnának joga van erőszakhoz folyamodni saját területi egységének védelmében.

------------------------------------------------

Áder részvétét fejezte ki

Áder János köztársasági elnök táviratban fejezte ki részvétét a holland és a malajziai uralkodónak.

Vilmos Sándor holland királynak azt írta: mélységes megdöbbenéssel és szomorúsággal értesült a malajziai légitársaság Amszterdamból Kuala Lumpurba tartó MH17-es járatának lezuhanásáról, amely sok ártatlan civil életét követelte. Az államfő részvétét fejezte ki az uralkodónak és Hollandia népének, egyúttal együttérzéséről és szolidaritásáról biztosította az áldozatok családját. Áder János hangsúlyozta: Magyarország kész bármilyen lehetséges módon segíteni a tragédia hiteles és független nemzetközi vizsgálatát.

 

Az Ibni al-Marhum Tuanku Abdul Halim államfőnek, Malajzia legfőbb uralkodójának küldött táviratban a köztársasági elnök szintén részvétét fejezte ki a királynak és Malajzia népének, az áldozatok családjának

hirado.hu - MTI
  • A Demokrácia Védvonal
    A mintegy 175 kilométer hosszú, 4 méter magasra tervezett létesítmény nem csupán műszaki jelentőségű.
  • Mikulássapkás hazugság
    Amerikában kezdték el ezt a hazugsághadjáratot évtizedekkel ezelőtt. Egy svéd reklámgrafikus egy híres üdítőitalhoz rajzolta le Santa Claus-t. Az ő Szent Kolozsuk eleve reklámfigura. Egy üdítőitalt ünnepelnek Szent Miklós helyett.
  • Trianon-ügyben fellángolt a kultúrharc
    Úgy tűnik, Trianon-ügyben fellángolt a kultúrharc, amit még az elején jó lenne szolid mederbe terelni. Tekintettel arra, hogy az idén lesz a trianoni békediktátum centenáriuma.
  • Felbecsülhetetlen erő rejlik a diaszpóra magyarságában
    Ma már a diaszpóra magyarsága is a nemzetünk része, és az anyaország is úgy tekint rájuk, ahogy az őket megilleti – jelentette ki lapunknak a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős miniszteri biztosa. Szilágyi Péter szerint a diaszpórában élők támogatására létrehozott programok megerősítették a világban elszórtan élő honfitársainkat, helyi közösségei­ket.
  • A magyar közvélemény elfogadhatatlannak tartotta a trianoni békeszerződést
    Magyarország kisállammá vált az Osztrák–Magyar Monarchia első világháborús veresége és összeomlása következtében. A trianoni döntés értelmében korábbi hatalmi pozíciója mellett elvesztette lakosságának egyharmadát és területének kétharmadát. A trianoni határokat az ország közvéleménye egyöntetűen igazságtalannak, elfogadhatatlannak és ideiglenesnek tartotta.
MTI Hírfelhasználó