Az indítványozók rosszabb helyzetbe hozták a veszteseket
Az 57 ellenzéki országgyűlési képviselő által beadott, utólagos normakontrollra irányuló indítvány a vesztes szereplőket hozta rosszabb helyzetbe.
2014. július 22. 13:48

Azzal, hogy az Alkotmánybíróság megsemmisítette az új fővárosi választási rendszer kompenzációs mechanizmusra vonatkozó egyes előírásait, az indítványozók valójában a budapesti önkormányzati választásokon vesztes szereplőket hozták rosszabb helyzetbe: a töredékszavazatok súlyozása ugyanis őket részesítette volna előnyben.

Az 57 ellenzéki országgyűlési képviselő által beadott, utólagos normakontrollra irányuló indítványnak két lényeges pontja volt. A Fővárosi Közgyűlés tagjainak választására vonatkozó új szabályozás megsemmisítését egyrészről a közvetlen szavazás alapelvének, másrészről a választójog egyenlőségének megsértésére hivatkozva kérelmezték.

Ezek közül az Alkotmánybíróság a közvetlenség sérelmét nem találta megalapozottnak, mivel az azt jelenti, hogy a választó szavazatából mindenféle közvetítő nélkül mandátum képződik. Az új szabályozás ezen követelményt kielégíti, a választó ugyanis egyazon szavazatával közvetlenül juttathatja a polgármester-jelöltet városvezetői és közgyűlési mandátumhoz is.

A választójog egyenlőségének megsértésére hivatkozó kifogásokat viszont részben megalapozottnak találta a testület. Ezen alapelvnek ugyanis két oldala van: jelenti a szavazatok abszolút azonos értékét, illetve lehetőség szerinti azonos súlyát. Az Alkotmánybíróság ennek következtében valóban helyesen állapította meg, hogy az „egy ember-egy szavazat” elvének követelményét sérti a fővárosban bevezetni tervezett újszerű kompenzációs mechanizmus.

A súlyozás értelmében ugyanis a vesztes polgármesterjelöltekre leadott, így listán hasznosuló szavazatok a legnagyobb kerület választópolgárai esetében hatszor többet értek volna, mint a legkisebb kerületben. Ennek megfelelően viszont a vesztes polgármesterek töredékszavazatai után több mandátum is képződött volna a pártlistáról, valamelyest kompenzálva a városvezetői helyet nem szerző jelöltet, illetve pártot. Ezzel ellentétben viszont a testület a szavazatok lehetőség szerinti azonos súlyának megsértésére hivatkozó beadványi részeket nem találta megalapozottnak. Így alaptörvény-szerűnek mondta ki azt a jogalkotói megoldást, mely az egyes kerületek közötti lakosságszám-eltérésből fakadó aránytalanságokat a közgyűlési szavazások során alkalmazandó „kettős többség” elvével egyenlíti ki.

Arra az Alkotmánybíróság azonban helytelenül nem mutatott rá indokolásában, hogy pontosan mit is jelent ez.

A testületnek részletesen rá kellett volna mutatnia, hogy a megoldás értelmében amennyivel kisebb súlyú szavazattal rendelkezik egy nagyobb kerület választópolgára, annyival is fog jelentősebb súllyal számítani az általa választott polgármester voksa a közgyűlési szavazások során. A leendő fővárosi képviselők közötti alkotmányos mandátumegyenlőtlenség fogja tehát biztosítani végső soron a választójog egyenlőségét.

alapjogokert.hu
  • Javaslat a Korrupcióellenes Munkacsoportnak
    A baloldali politikus ugyanis 2015. szeptember 29-én egy online újságnak az ügyre utalva a következőket mondta: „Amúgy nem azt mondtam, hogy az SZDSZ tele van korrupciós ügyekkel. Hanem azt, hogy az SZDSZ is tele van korrupciós ügyekkel. Fontos az az is.” Egészen különleges üzenet ez a veterán politikustól.
  • Csengey Dénes legendája filmalkotásban
    Csengey mint ikon is fontos volt az MDF-nek, farmeröltönyt viselt, hosszú haja, szakálla volt, a fiatalokat vonzotta ezzel a megjelenéssel. Jó párost alkottak 1989. március 15-én a televízió előtt Cserhalmi Györggyel: a színész Kiáltványt olvasott fel Csengey beszéde előtt.
  • Deutsch: A brüsszeli bürokrácia „hülyét csinált" magából
    A brüsszeli bürokrácia „hülyét csinált" magából, és kiderült, hogy semmilyen normatív jogi szempont nem támasztja alá a Brüsszelből érkező jogállamisági kritikákat és kifogásokat. Ezek mögött kizárólag durva politikai szándék áll, az európai baloldal és magyar "dollárbaloldal" politikai támadási szándéka - mondta Deutsch Tamás.
  • Támadás a magyar egyetemek ellen
    Végtelenül aljas és felháborító a korrupciótól átszőtt EU parlamentje, valamint elnöke miatt feddhetetlenséggel ugyancsak nem jellemezhető bizottságának újabb aknamunkája Magyarország ellen – rögzíti Alvincz József.
  • Csurka megjövendölte a mai fejleményeket
    A „mainstream", a média fősodrata azt sugallja, hogy el kell vetni a régit, a nemzeti érték nem érték, a multikulti a trend. Ehhez a véleményhez Csurkának volt néhány szava, ami persze kiverte a biztosítékot az ellenfeleinél. Egy biztos: jóslatai beváltak, félelmetes előrelátással bírt. A mainstream média szemében Csurka ma nem divatos, sőt veszélyes – fogalmaz Bakos Katalin filmrendező.
MTI Hírfelhasználó