Az uniós átlag alatt a hazai államadósság
Az euróövezetben 93,9 százalékra nőtt a GDP-arányos államadósság idén az első negyedévben, míg az Európai Unió 28 tagállamában 88 százalékra.
2014. július 22. 15:25

Ezt közölte kedden az Eurostat. A magyar államháztartás GDP-arányos adóssága március végén 84,3 százalék volt.

Az unió statisztikai hivatalának adatai szerint az eurózónában az előző negyedévhez képest 92,7 százalékról 93,9 százalékra nőtt, az unió 28 tagállamában pedig 87,2 százalékról 88 százalékra emelkedett a hazai össztermékhez (GDP) viszonyított államadósság. A növekedés az előző év utolsó két negyedévének csökkenése után következett be.

Így vagyunk eladósodva

Az adósság összetételét tekintve az euróövezet 18 tagállamában 79,3 százalékban értékpapírokból, 17,9 százalékban kölcsönökből, 2,8 százalékban pedig készpénzből és betétekből állt az első negyedévben. A pénzügyi válság során nyújtott államközi kölcsönök 2,4 százalékot tettek ki.

Az unió 28 tagállamában hasonló módon oszlott meg az államadósság: 80,9 százalék volt értékpapírokban, 15,4 százalékát kölcsönök tették ki és 3,7 százalékát tartották készpénzben és betétben a tagállamok. Az államközi kölcsönök aránya 1,8 százalék volt.

Görögország 174,1 százalékkal „első”

Most is Görögországban volt a legmagasabb, 174,1 százalék a tavalyi év utolsó negyedévéhez hasonlóan az államadósság aránya, majd továbbra is Olaszország következik 135,6 százalékkal, amit Portugália követ 132,9 százalékkal. A legalacsonyabb rátát, mindössze 10 százalékot a márciusig tartó három hónapban az idén is Észtországban mérték, majd Bulgária következik 20,3 százalékkal, őt követi Luxemburg 22,8 százalékos aránnyal.

A 2013-as év utolsó negyedévével összevetve az Európai Unió 19 tagállamában nőtt, hatban csökkent, Észtországban pedig nem változott az államadósság aránya idén az első negyedévben. A legnagyobb, 7 százalékpontos növekedést Szlovéniában regisztrálták, amit Magyarország követ 5 százalékponttal, majd Belgium és Portugália következik egyaránt 3,9-3,9 százalékpontos emelkedéssel. Ezzel szemben Lengyelországban 7,6 százalékpontos, Németországban 1,1 százalékpontos, Görögországban pedig 1 százalékpontos csökkenést mutattak ki.

Így áll Magyarország

A magyar államháztartás GDP-arányos adóssága március végén az Eurostat adatai szerint 24 904 milliárd forint, a GDP 84,3 százaléka volt. A tavalyi utolsó negyedév végén 23 067 milliárd forint, 2013 első negyedének a végén pedig 23 349 milliárd forint, a GDP 79,3 százaléka, illetve 82,8 százaléka volt az adósságállomány Magyarországon.

Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter a Hír TV Magyarország élőben című műsorában kifejtette: az első féléves 82,6 százalékos államháztartási hiány nem számít magasnak, és ezúttal is a szokásos lefutás jellemzi a hiányt, vagyis az első félévben magasabb a több kiadás miatt, de év végére „kisimul”.

További csökkentés jöhet

A pénzügyi stabilitás és a kiszámíthatóság érdekébena kormány elkötelezett az államadósság további csökkentése és a szigorú költségvetési politika fenntartása mellett – hangsúlyozta Szijjártó Péter, a Külgazdasági és Külügyminisztérium parlamenti államtitkára július 17-én Budapesten.

Az Európai Bizottság július 1-jén Brüsszelben közzétett jelentésében üdvözölte a magyar makrogazdasági helyzetnek az utóbbi időben tapasztalt javulását, és nyugtázta, hogy az elmúlt fél évben mind az export, mind a hazai kereslet erősödött. A Nemzetgazdasági Minisztérium reagálásában felhívta a figyelmet arra: a jobb növekedési adatok az adósságráta további csökkenését vetítik előre.

MNO - MTI
  • Tusványos örvényei
    Három év nagy idő, három esztendős szünet nagy hiány. De most végre ismét összejött Tusványos, térségünk mára már talán legfontosabb nyári szellemi műhelye. Összejött és robbant is egy hatalmasat.
  • A szerencsétlen lord major
    A főpolgármester eddigi politikai és szakmai tevékenységét lassan ideje lenne már komolyabb elemzés alá vetni, de most arra fókuszálunk, hogy az elmúlt hónapokban négyszer is arcul csapta a budapestieket.
  • 23 millió hazugság a nemzet ellen – 18 éve árulták el a külhoni magyarokat
    A 2004. december 5-i népszavazáson az emberek szavazhattak határon túli nemzettestvéreink sorsáról, természetesen az akkor meglévő baloldali-liberális gőzhengerrel szemben, amely nem volt rest akár hazugságokkal is akadályt gördíteni a közjogi magyar nemzetegyesítés elé. Az alacsony részvétel miatt nem lett érvényes a voksolás, melyen többségbe kerültek az elszakított területeken élők mellett leadott szavazatok. 2010-ben az Országgyűlés elsöprő többséggel megszavazta a kettős állampolgárság megkönnyítéséről szóló törvényt, ismét egyesítve jogaiban a szétszakított magyarság alkotóelemeit. Gyógyítva ezzel 2004. december 5-e sebeit.
  • Végképp lelepleződött a dollárbaloldal
    Az újabb hét új leleplezést hozott a dollárbaloldalon, egyértelművé vált, hogy nem csupán Márki-Zay Péter mozgalmát pénzelték a tengerentúlról, hanem további több mint egymilliárd forint szolgálta a pártok kampányát – mondta lapunknak Kiszelly Zoltán politikai elemző.
  • Emberkereskedők irányítják a migrációt
    Franciaország és Németország „saját határain vizsgálja meg, ki jogosult és ki nem a belépésre, ki képvisel hasznos munkaerőt a vállalatok számára és ki nem”. Olaszországban viszont – hangoztatta Meloni – a szelektálás a tengeri útvonalon történik, és a migránshajókat mozgató embercsempészek döntenek.
MTI Hírfelhasználó