SZDSZ-es modell alapján teszik ki a romákat Miskolcról
Hatalmas botrányt kavart nemrég, amikor Miskolc „száműzte” a városból a helyi nyomornegyedben élő cigányokat, holott a borsodiak Dióssy László korábbi SZDSZ-es veszprémi polgármester modelljét alkalmazták. A Heti Válasz pedig megnézte, húsz év után is működik-e a korábban sikeresnek nevezett akció.
2014. augusztus 1. 10:29

Veszprémben éveken keresztül sikerként élték meg, hogy húsz éve kitervelték a később országszerte modellként szolgáló városrehabilitációs programot, amely az épületek felújításán túl a belvárosi cigányság kitelepítésével járt együtt. Mindez észrevétlenül történt, a máskor érzékeny liberális érdekvédők egy szót sem szóltak, amikor Dióssy László SZDSZ-es polgármester teherautóra pakoltatta a roma családokat, és kitelepítette őket a város határain kívülre.

Közel húsz év múltán az egykori teherautók nyomába eredtünk, hogy megnézzük, mi is történt a romákkal új lakhelyükön. S gettókból gettókba jutottunk. Hajmáskéren például a volt szovjet laktanyába költöztek be, nem ritkán tíznél is többen másfél szobába. Mindez magával hozta a konfliktusokat, ami miatt pedig leértékelődtek a lakótelep ingatlanjai, egyre szegényebbek érkeztek hát a szomszédságukba is.

Veszprém pedig akkor vette észre, hogy megint van egy gettója, amikor 2004-ben a gázszolgáltató köztartozás miatt kikapcsolta a fűtést az egykori 15 emeletes munkásszálló épületében, és a korai télben dideregtek a gyerekek. Az akkor már Pokoli toronyként emlegetett házban gyilkosságok történtek, egy kábítószeres lány kizuhant az emeletről. Albert József, a Veszprémi Érseki Hittudományi Főiskola tanára ismerte fel először munkatársaival, hogy a városrehabilitációs program mégsem sikertörténet. A Pokoli torony 61 háztartásában lakó 134 ember jó része eredetileg belvárosi lakó volt.

valasz.hu
  • Karácsony Gergely lovasszobránál
    De nézzük végre Budapestet, mert Budapest csodás. Húsz évig vezette egy szociológus, kilenc éve vezeti egy mérnök. Nem kell különösebb hangszerismeret lezongorázni a különbséget.
  • Nyílt hibridháborús hadüzenet a Székelyföldnek
    A megfélemlítés az egyik, talán legfontosabb célja a hibrid háborúnak. Bukarest ezúttal – akarva-akaratlanul – bevallotta, hogy háborút indított a Székelyföld ellen – még ha annak „csak” hibrid változatát is.
MTI Hírfelhasználó