Egy recept van a liberalizmus válságára
A baloldali ellenzék mindig olyankor áll elő azzal, hogy az állam erősebb szerepvállalása a diktatúra felé vezet, amikor nem ők vannak hatalmon, jelentette ki a Századvég vezető elemzője a Kossuth Rádióban.
2014. augusztus 3. 13:21

Az elmúlt egy hétben a közbeszédet Orbán Viktor tusványosi előadása uralta, melyben a liberalizmusról, a jóléti állam szerepéről, a demokráciáról és a nemzetállamról beszélt a miniszterelnök. A balliberális értelmiség ízekre szedte az elmondottakat, és azt a következtetést vonta le, hogy a liberalizmus tagadásával, az illiberalizmussal Magyarország a diktatúra felé tart. Valóban egyenlő-e a liberalizmus a demokráciával, milyen gondokkal küszködnek a nyugat-európai jóléti államok, és megoldás lehet-e a nemzetállamok erősítése - egyebek mellett ezekről fejtette ki véleményét Lánczi Tamás, a Századvég Alapítvány elemzője a Kossuth Rádió Vasárnapi újság című műsorában.

A liberalizmus visszaszorulóban van Európában, sőt éppen a szélsőséges pártok erősödtek meg Nyugat-Európában, amit már az EP-választás, de még inkább a jelenlegi közvélemény-kutatási adatok jól mutatnak, melyek szerint Ausztriában, Franciaországban a radikális jobboldali pártok törtek előre, vagy vették át a vezető helyet, mondta Lánczi Tamás, a Századvég Alapítvány elemzője a műsorban. Hozzátette: a liberális eszmék és értékrend felbomlóban van, és ezzel párhuzamosan felemelkedőben vannak olyan radikális eszmék, amelyek kihívásaira a mai napig keresik a választ a vezető pártok.

A liberalizmus történetileg, korszakonként és területileg is nagyon eltérő dolgokat jelent. Ma, amikor liberalizmusról beszélünk, azokra a politikai, eszmei áramlatokra gondolunk, amelyek az egyén szabadságának korlátlan kibővítésében hisznek a közösség építő ereje helyett. A liberalizmus újabb és újabb jogokat talál fel, ma már ötödik generációs polgári jogokról beszélünk, ami túl van például a melegek házasodási jogán, és egészen elképesztő, extrém jogokat követel, fogalmazott az elemző.

A korlátlan jogkiterjesztés nem azonos a demokráciával, jelentette ki Lánczi Tamás. Hozzátette: ezzel kapcsolatban azonban nagyon óvatosan kell fogalmazni, hiszen politikatudományi szempontból számos, egyébként korábban liberálisnak tartott emberi jog beépült az alaptörvénybe. Aki ma a liberalizmussal vitatkozik, olyan jogkiterjesztéseknek akar gátat vetni, mint például a magánélettel kapcsolatos kérdések, a különböző szubkultúrák jogai, vagy a melegek családalapításhoz való joga.

A 2008-as pénzügyi válság óta az Európai Unió, a jóléti államok válsággal küzdenek, s nem csak magyar jobboldali politikusok keresnek más utakat. Az elmúlt 30-40 évben számos gondolkodó fogalmazta meg, hogy az európai demokráciák rossz irányba haladnak, a nyugati társadalmak nem önfenntartóak, nem képesek magukat biológiai értelemben reprodukálni, nem képesek a kulturális örökség átörökítésére és komoly devianciák jelentek meg, mint például a drogfogyasztás vagy a szexualitás túlhajtása. A konzervatívok szerint ezeknek a vadhajtásoknak megálljt kell parancsolni, és kiutat kell találni, magyarázta Lánczi Tamás.

Orbán Viktor szerint az egyik ilyen kiút a munka alapú társadalom lehet. A Századvég elemzője úgy véli, ez rávilágít a magyar társadalom egyik legfontosabb problémájára, hogy nagyon kevesen dolgoznak. A munkahely is kevés ugyan, de kialakult egy munkaellenes kultúra is annak köszönhetően, hogy a szocialista hatalmi elit tudatosan leszoktatott egyes nemzedékeket és társadalmi csoportokat a munkáról – elhitetve velük, hogy munka nélkül is fent lehet tartani egy relatív jólétet. Ez torzuláshoz vezetett, s ha ennek nem vetünk gátat, súlyos következményei lesznek a magyar gazdaságra és szétveri a társadalmat, véli az elemző.

A demokratikus berendezkedésen mint intézményrendszeren senki sem akar Magyarországon változtatni, tévúton jár, vagy egyenesen rosszindulatú, aki vészharangokat kongat, hangoztatta Lánczi Tamás. Hozzáfűzte: a munka fontosságának hangsúlyozása nem áll ellentétben a demokráciával. A világ egyik első demokráciája, az Amerikai Egyesült Államok alapvetően munkaközpontú, sőt ez tette naggyá az országot.

Lánczi Tamás szerint a liberalizmus válságára az egyedüli recept a nemzetállamok megerősítése, hiszen az egyetlen bizonyítottan működő közösség a nemzetállam. A mai ismereteink szerint ez lehet az egyedüli orvosság a társadalmi rend felbomlása és egy túlhajtott liberalizmus ellen.

A baloldali ellenzék mindig olyankor áll elő azzal, hogy az állam erősebb szerepvállalása a diktatúra felé vezet, amikor nem ők vannak hatalmon. A demokráciát, a jogállamiságot Magyarországon senki nem akarja felszámolni. Ha valamikor békés magyar állampolgároknak komoly bántódása esett, az éppen akkor történt, amikor balliberális kormányok voltak hatalmon, mint például a 2006-os, véres tömegoszlatáskor, vagy a 2008-2009-es romagyilkosságok idején. Akkor ugyanez a véleményformáló baloldali elit nem vizionálta a demokrácia halálát, 2010 óta azonban folyamatosan ez a rögeszméjük, hangsúlyozta az elemző. Hozzátette: kétségtelen, hogy 2010 óta egy másfajta eszmerendszer, ideológia és életfelfogás kormányozza Magyarországot, amely kemény kritikát fogalmaz meg a liberális világgal szemben. A baloldal ezt a demokrácia csorbításának érzi, holott világosan kiderült 2010-ben és 2014-ben is, hogy a magyar választópolgárok a jobboldali, konzervatív értékrendet részesítik előnyben. 

hirado.hu - Kossuth Rádió Vasárnapi Újság
  • Az állam a legrosszabb tulajdonos...
    „Az állam a legrosszabb tulajdonos” – ismételgette mantraként számos külföldről megfizetett – fölbérelt – politikus a kilencvenes években. Sokan bedőltek nekik, mert ez a külföldi propagandaközpontban megfogalmazott mondat nagyon hatásos volt. Négy évtizednyi kommunista uralom után jól hangzott.
  • Két majom
    Az érdekes, hogy mindketten beleszóltak, mit beleszóltak, próbáltak beleavatkozni a magyar belpolitikába.
  • Súlyos béklyó a valóságtagadás
    A hivatásos balliberális aggódók nekikezdtek az álhírgyártásnak és valóságtagadásnak, ismét bemesélik maguknak, hogy a balliberális szavazók mindegyike le fog szavazni egy jobbikos jelöltre, és fordítva.
  • Fideszes szavazatok is kellettek Von der Leyennek
    A német Ursula von der Leyen lesz az Európai Bizottság következő elnöke. A politikus csak nagyon szűk többséget szerzett az Európai Parlamentben, így még meggyűlhet a baja az átláthatóságért kiáltó testülettel. Az EP októberben szavaz majd az új összetételű bizottságról.
  • Az idő urai
    Mivel érdekekről van szó, s jogegyenlőségről, Magyarországnak egy pillanatra sem szabad beleélnie magát abba a vízióba, hogy mostantól a bizottság megváltozik, s felfigyel az aggasztó jelekre, esetleg figyelembe veszi a szavazópolgárok akaratát.
MTI Hírfelhasználó