"A rezsicsökkentés elsősorban makrogazdasági kérdés"
A polgárosodás intézménye mindig nemzethez kötött. Az állam feladata nem az, hogy eladja, hanem az, hogy megtartsa, ha kell, visszaszerezze a nemzeti vagyont – véli Lentner Csaba közgazdász professzor.
2014. augusztus 10. 12:43

Négy ével ezelőtt Magyarországon a polgári elit átvette a hatalmat az államot működtető neoliberális üzleti elittől. 2014-től pedig, egy újabb társadalmi felhatalmazás alapján, az üzleti szektorban is megkezdődött a nemzeti gazdaságpolitika érvényesítése. Ez azt jelenti, hogy az első négy évben a jobboldali vezetés makrogazdasági szabályozási szinten rendbe tette a gazdaságpolitikát, most pedig az üzleti szektorban, a kereskedelmi bankoknál, energiaszolgáltató szektornál történik meg – állami segédlettel, beavatkozással – a belföldi tulajdon erősítése – mondta a Vasárnapi újságban Lentner Csaba közgazdász.

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem közpénzügyi tanszékvezetője szerint a folyamat megítélésében lényeges, hogy újjáépítésekor minden esetben az állam kell, hogy megadja a kezdő lökést. A cél, hogy a stratégiai cégek megtartásával, illetve, ha külföldi kézbe kerültek, akkor visszavásárlásával, erős állami tulajdon alakuljon ki.

Arra a felvetésre, hogy az elmúlt huszonnégy évben nem alakult ki olyan befektetésre alkalmas nagypolgári réteg, amely az állam helyett visszavásárolhatná az 1994 és 1998 között privatizált stratégiai közvagyont, Lentner Csaba azt mondta: jó polgár az, aki a termelőtulajdonát jól működteti, haszonnal, és tisztességes árakat alkalmaz, valamint hosszú távon tervez adott országon belül. A polgárosodás intézménye tehát mindig nemzethez kötött.

A közgazdász hozzátette, az államnak az a feladata, hogy a nemzeti tulajdonba vételt a hazai polgárok, illetve tulajdonosok bevonásával, az indulásnál segítse. Lentner Csaba Franciaországot példaként említve azt is mondta, Nyugat-Európában hódít az etatista modell, amelyre az jellemző, hogy az állam tartós tulajdonába helyezi a stratégiai ágazatokat.

A tanszékvezető arról is beszélt, hogy szerinte a rezsicsökkentés fenntartása csak kizárólag belföldi tulajdonban lévő szolgáltatókkal lehetséges. Úgy látja, az árak lejjebb vitele nem politikai, hanem elsősorban makrogazdasági kérdés, akkor lehet még versenyképes gazdaság, ha a termelés energiaköltségei a rezsicsökkentés során lenyomott árak szintjén marad.

Kiemelte, hogy az energiaszektor mellett a bankszektor a másik olyan stratégiai ágazat, amely alapvetően és hosszú távon képes befolyásolni egy nemzet sorsát. A közgazdász szerint a magyar állam nagyon jó üzletet kötött, hogy nemrég megvásárolta az addig német tulajdonú MKB Bankot. Az ország 17 milliárdot fizet a pénzintézetért, ugyanakkor 248 milliárdos vagyoni értékhez jut: az MKB saját tőke állománya 164 milliárd, illetve a német tulajdonos vállalta, hogy bent hagy a bankban egy korábbi 84 milliárdos tulajdonosi hitelt. Ennél lényegesebb azonban, hogy az MKB megvételével az hazai tulajdon aránya 50 százalék fölé lendül a Magyarországon működő kereskedelmi bankszektorban. Hozzátette: szerinte az arány növelésének ezután is folytatódnia kell.

Kossuth Rádió - Vasárnapi újság
  • Az őszödi beszéd után megverték az embereket
    Orbán Viktor miniszterelnök a közrádióban az őszödi beszédet „dermesztő pillanatnak" nevezve a magyar politikában azt mondta: ijesztő dolog, hogy aki ezt az egész helyzetet előidézte, a beszédet elmondta, becsapta az embereket, hazugsággal került kormányra, elvette az emberek pénzét, majd csődbe vitte az országot még ma is a baloldal vezetője.
  • Gyurcsányi beismerés: Hazudtak reggel, éjjel meg este
    Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnök és garnitúrája hazudtak „reggel, éjjel meg este", kormányzás helyett félrevezettek mindenkit, a csőd szélére vezették Magyarországot.
  • Magyar nyelvemlék a VIII. századból
    Nincs nép a világon, amelyet ne töltene el jogos büszkeség, és ne igyekeznék ezt az oktatásban is tudatosítani, ha nyelvének múltja hirtelen meghosszabbodik négyszáz évvel.
MTI Hírfelhasználó