Lánczi: Ez az utolsó szalmaszál sok baloldali számára
Az elmúlt két hónapban számtalan - olykor komolyan nem vehető - név került elő, mint lehetséges közös baloldali főpolgármester-jelölt.
2014. augusztus 14. 13:17

Hétfőn jelentették be a baloldali ellenzéki pártok, hogy megállapodtak a közös fővárosi indulásban és a jelöltekben, főpolgármester-jelöltben. Aztán pénteken kiderült, hogy bár történt szavazás erről az MSZP-ben is, de nem arról voksoltak, amit közösen elfogadtak. Újabb huzavona kezdődött. Szerdán végül hosszas tárgyalás után került sor a megegyezésre. Vajon mi állhatott a háttérben? 

Az elmúlt két hónapban számtalan - olykor komolyan nem vehető - név került elő, mint lehetséges közös baloldali főpolgármester-jelölt. Végül egy olyan aspiránsra esett a választás, aki két nappal ezelőtt azt mondta, hogy nincsenek politikai ambíciói - így elég nehéz komolyan venni Falus Ferencet -vélte Lánczi Tamás a Kossuth Rádió 180 perc című csütörtöki adásában.

A Századvég vezető elemzője úgy vélte, az, aki főpolgármester akar lenni, annak politikussá kell válnia, hisz politikai egyeztetéseket kell lefolytatnia, pártok támogatását kell maga mögött tudnia, vagyis nehezen elképzelhető, hogy nem lesz pártpolitikus. Szerinte egyébként Falus Ferenc az Együtt egyik alapítójaként és a "Gyurcsány Ferenchez kötődő szoros viszonya miatt" már az, annak ellenére, hogy a baloldal úgy próbálja eladni, mintha civil jelölt lenne.

Lánczi Tamás úgy vélte: az MSZP-ben lényegében megszűnt a felső szintű koordináció. Míg korábban az országos elnökség igyekezett növelni a párt alkupozícióját, addig most a felső vezetés, élén Tóbiás József pártelnökkel, teljesen kiszállt a folyamatból - állapította meg. Éppen ezért lényegében egymással rivalizáló MSZP-s csoportok küzdöttek a fővárosban, ez jól megmutatkozott Horváth Csaba esetében is; a Demokratikus Koalíció (DK) és az Együtt-PM ezért tudta rákényszeríteni akaratát végső soron a szocialistákra - magyarázta.

Az egyeztetések során a személyes érdekérvényesítés volt a pártok célja - mutatott rá az elemző. Az országgyűlési és az európai parlamenti választások után ugyanis az önkormányzati voksolás „az utolsó szalmaszál” nagyon sok baloldali politikus számára, hogy saját magának egzisztenciát tudjon teremteni, mivel aki most lemarad, négy évre teljesen kimarad a politikából, sőt, akár el is tűnhet a süllyesztőben -emelte ki.

Azért volt aztán annyi kiszivárogtatás - folytatta, mert a felek sem voltak egymással őszinték, abszolút bizalmatlanok voltak. Lánczi szerint gyakorlatilag ugyanaz ismétlődött, mint ami zajlott az országgyűlési választások előtt. Bár folyt az egyeztetés a baloldali pártok között, azzal a téttel, hogy lesz-e ellenzéki összefogás, de valójában senki nem akart összefogni a másikkal, csak a saját pozícióit akarta javítani, ami során minden eszközt megengedettnek tekintett. Az egyik fél kiszivárogtatott, majd mutogatott a másikra annak felelősségét firtatva - erről szóltak az elmúlt hetek - tette egyértelművé.

Arról azonban nem esett szó, hogy a baloldal mit szeretne csinálni a fővárosban, milyen tervei vannak. Csak az egymás elleni vitáról lehetett hallani, amit kizárólag az idő szűke miatt zártak le, mert a jövő héten el kell kezdeni gyűjteni a támogató aláírásokat - nyomatékosította Lánczi Tamás. 

hirado.hu - Kossuth Rádió 180 perc
  • Putyin téved, a liberalizmus nem elavult, hanem...
    Az úgynevezett „liberalizmus” ma is világhatalomra törekszik, éppúgy, ahogy egykor a világ egyhatodát uraló kommunizmus. Ebben is hasonlít egymásra a „liberalizmus” és a kommunizmus.
  • Az állam a legrosszabb tulajdonos...
    „Az állam a legrosszabb tulajdonos” – ismételgette mantraként számos külföldről megfizetett – fölbérelt – politikus a kilencvenes években. Sokan bedőltek nekik, mert ez a külföldi propagandaközpontban megfogalmazott mondat nagyon hatásos volt. Négy évtizednyi kommunista uralom után jól hangzott.
MTI Hírfelhasználó