Katonai segítséget kér a NATO-tól és az EU-tól Ukrajna
Katonai támogatást kért országa számára az oroszbarát szeparatisták elleni harchoz a NATO-tól és az Európai Uniótól az ukrán külügyminiszter.
2014. augusztus 17. 08:37

Közben Ukrajna elismerte a határának közelében veszteglő orosz járműoszlop küldetésének humanitárius jellegét.

A Deutschlandfunk német rádióállomásnak adott, vasárnap elhangzó nyilatkozatában Pavlo Klimkin annak a nézetnek adott hangot, hogy a nyugati katonai szövetség részéről új stratégiára van szükség Ukrajnával kapcsolatban,

Klimkin szerint a NATO-nak és az EU-nak fontolóra kell vennie, hogy milyen lépéseket tehetnek, illetve tesznek akkor, ha - mint fogalmazott - megszegik a szabályokat, amint azt a Krím félsziget annektálása, valamint a kelet-ukrajnai oroszbarát szeparatisták támogatása bizonyítja.

A hírügynökségek által szombat éjszaka előzetes ismertetett interjúban Klimkin hangsúlyozta, hogy Ukrajna egyértelműen katonai támogatást kér. Szükség van a katonai támogatásra, mert az megkönnyíti az ukrán haderő számára, hogy fellépjen a szeparatisták ellen - fogalmazott a miniszter, aki utalt arra is: az ország gazdaságilag és pénzügyileg rendkívül nehéz helyzetben van, ezért a most szükséges katonai segélyt csak később tudja visszafizetni.

Az általa említett új stratégiával kapcsolatban reményét fejezte ki, hogy  szeptemberi csúcstalálkozóján a NATO elfogadja azt. A stratégia részeként említette a politikai támogatást, a katonai segélyt, a reformok segítését, továbbá támogatást olyan területeken, mint a terrorizmus elleni harc vagy a kiberbiztonság.

Az ukrán külügyminiszter Berlinben tartózkodik, ahol vasárnap orosz, továbbá német és francia kollégájával találkozik.

Szombat késő este vált ismertté a német fővárosban, hogy Petro Porosenko ukrán elnök a jövő hétre kijevi látogatásra hívta meg Angela Merkel kancellárt. A kancellár szóvivője szerint jelenleg tanulmányozzák a meghívást.

Kijev elismerte az orosz konvoj humanitárius jellegét

Elismerte Ukrajna szombaton a határának közelében veszteglő orosz járműoszlop küldetésének humanitárius jellegét.

A kormány honlapján megjelent közlemény szerint - amely Petro Porosenko elnök friss rendeletére hivatkozik - a Nemzetközi Vöröskereszt koordinálásával érkezett humanitárius segítségnek tekintik a szállítmányt.

A rendelet közelebb visz ahhoz, hogy a 300 teherautóból álló konvoj átléphesse az ukrán határt.

A járműoszlop napok óta vesztegel, mert az ukrán hatóságok alaposan át kívánják vizsgálni. Kijev korábban hangoztatott aggodalmai szerint a konvoj katonai célokat is szolgálhat. Oroszország mindvégig azt állította, hogy humanitárius segítségről van szó a jelentős arányú oroszbarát lakosságnak otthont adó térség számára.

A vöröskereszt egyik illetékese, Pascal Cuttat szombat éjjel elmondta, hogy Ukrajna és Oroszország már megállapodott az 1800 tonnányi rakomány átvizsgálásának módjáról. Ahhoz azonban, hogy a rakomány átléphesse a határt, a kijevi vezetés egyértelmű engedélyére és biztonsági garanciáira is szükség van. Az ukrán kormány előzőleg azt hangoztatta, hogy a konvoj biztonságáért Moszkva a felelős.

Szombaton telefonbeszélgetést folytatott Porosenko ukrán államfő és Joe Biden amerikai alelnök. Ezen - washingtoni közlés szerint - megismételték, hogy a válságra diplomáciai megoldást kell keresni, és elítélték a szakadárokat segítő orosz fegyverszállításokat, valamint az orosz katonai járművek (orosz részről meg nem erősített) behatolását Ukrajnába. Mindez nem segíti azt a törekvést sem, hogy javítsák a fegyveres konfliktus övezetében lakók humanitárius támogatását és általános ellátását - tették hozzá.

hirado.hu - MTI
  • "...a gyanúsítottat agyonlőtték"
    Jött arra valaki, gyanúsnak találták, és lelőtték. Lehet, hogy háromgyerekes, a családjáról példamutatóan gondoskodó, kollégáival kedves agysebész volt az illető, de rosszkor jött rossz helyre: a rendőrök „gyanúsítottnak” minősítették, és ártalmatlanították.
  • Politikai stabilitás mint érték
    Az SZDSZ is megtorpedózta az 1996-os világkiállítást. A szélsőséges párt akkor bebizonyítatta, hogy komoly tényező az országban, nagy kárt tud okozni neki.
  • Karácsony végül igent mondott a vb-re
    A legfontosabb budapesti fejlesztéseket vitatták meg a kormány és a Városháza képviselői a Fővárosi Közfejlesztések Tanácsa tegnap délutáni ülésén. Az atlétikai világbajnokság körül egyetértés alakult ki, ám a szuperkórház megépítése, a Liget-projekt egyes elemei és az állatkerti biodóm megépítése körül maradtak bizonytalanságok.
  • A déli határ Európa utolsó védvonala
    Magyarország készül a békés karácsonyra, a boldog új esztendőre. De a déli határaink közelében százezernyi életerős, harcedzett, dühös férfi gyülekezik.
  • Orbán: Nem engedjük, hogy a szegény országokkal fizettessék meg a klímaváltozás elleni harc költségeit
    A klímaváltozás elleni küzdelemről csütörtökön kezdődő tárgyaláson várható „csata közép-európai és magyar nézőpontból arról fog szólni, hogy ne engedjük meg a brüsszeli bürokratáknak azt, hogy megint a szegény emberekkel és a szegény országokkal fizettessék meg a klímaváltozás elleni harc költségeit” – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök Brüsszelben csütörtökön, az európai uniós csúcstalálkozót megelőzően.
MTI Hírfelhasználó