A többség pozitívan ítéli meg a közfoglalkoztatást
A résztvevők több mint kétharmada pozitívan ítélte meg a közfoglalkoztatást, az ott szerzett ismereteket négyötödük hasznosnak tartja, a bérezéssel kapcsolatban viszont megosztottan reagáltak
2014. szeptember 10. 09:53

Ez derül ki Belügyminisztérium által készített kutatásból, amelynek kiértékelésében a Századvég Alapítvány nyújtott segítséget.

A tárca közfoglalkoztatási és vízügyi helyettes államtitkársága által az MTI-hez eljuttatott kutatás célja a közfoglalkoztatásban részt vevők közfoglalkoztatási rendszerrel kapcsolatos elégedettségének anonim mérése, valamint igényeik és javaslataik összegyűjtése volt - írták.

A kutatás során nem végeztek mintavételt, az volt a cél, hogy lehetőleg az összes közfoglalkoztatottat elérjék, több mint 178 ezer kérdőívet dolgoztak fel. Az adatfelvétel márciusban és áprilisban zajlott.

Az összefoglaló kiemeli: a válaszadók több mint kétharmada összességében pozitívan ítélte meg a közfoglalkoztatást, és mintegy négyötödük más munkanélküliek számára is ajánlaná. Hozzátették: a megkérdezettek több mint 90 százaléka szerint jobban megéri közfoglalkoztatottként magasabb bérért dolgozni, mint az alacsonyabb összegű szociális ellátással otthon maradni.

A lekérdezés időpontjában tartó téli közfoglalkoztatási programokat a válaszadók négyötöde hasznosnak vélte. Ugyancsak négyötödük tartotta hasznosnak őket települése és csaknem háromnegyedük az ország számára. A résztvevők szintén körülbelül háromnegyede vélte úgy, hogy a közfoglalkoztatási programok a település közbiztonságához is hozzájárulnak.A felmérésből kiderül, hogy a közfoglalkoztatásban szerzett ismereteket a válaszadók mintegy négyötöde a hétköznapokban is tudja hasznosítani, kétharmaduk pedig úgy válaszolt: új ismereteket sajátított el a programok során.

A közfoglalkoztatottak két régióban, Észak-Alföldön és Észak-Magyarországon, valamint a két leghátrányosabb munkaerő-piaci helyzetű megyében, Borsod-Abaúj-Zemplén és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében felülreprezentáltak.

A programban részt vevők között valamivel több férfi van, mint nő, többségük alacsony iskolai végzettségű. A válaszadók fele legfeljebb általános iskolát végzett - bár egy részük tanfolyamon kiegészítette tanulmányait -, a diplomások aránya pedig csupán 2,6 százalék. A résztvevők kétötöde 2010 után veszítette el rendszeres munkáját, és ugyanennyien vannak azok is, akik 2007 és 2010 között váltak munkanélkülivé.

A közfoglalkoztatási bérrel a válaszadók több mint fele elégedetlen, és úgy véli, kevéssé felel meg tudásának, képességeinek. A közfoglalkoztatottak többsége a fizetési rendszert is igazságtalannak tartja - az elégedetlenség mértéke a megkérdezett iskolai végzettségével párhuzamosan nőtt. Mindazonáltal a válaszadók nagy többsége szerint a közfoglalkoztatási programok könnyebbé teszik a megélhetést maguk és családjuk számára.

A közfoglalkoztatottak több mint kétötöde részt vett valamilyen képzésben a közfoglalkoztatás keretein belül az adatfelvétel időszakában. Az elemzés tanúsága szerint a képzések elsősorban az alacsonyabb végzettségűeket célozzák meg. A képzést a résztvevők kétharmada hasznosnak értékelte, de csupán felük vélte úgy, hogy hozzásegíti a munkába álláshoz.

A helyettes államtitkárság levelében megküldte a tárca gondozásában megjelent Közfoglalkoztatás Magyarországon - A közfoglalkoztatás jó gyakorlatai című kiadványt is, amely az elmúlt évben a közfoglalkoztatás keretein belül tapasztalt példamutató, helyi sajátosságokra építő, értékteremtő tevékenységeket mutatja be.

MTI nyomán
  • Szomorú séta ezzel a Gergővel
    Azt, hogy máris zöldebb és szabadabb lett a főváros, szép szülővárosom, nem kérdés, azt csak a hülye nem érzi.
  • Karácsony Kommün
    Hát igen, nagy pártokhoz, vagy egy fővároshoz azért komoly vezetők is kellenek, kellenének. S ha nincsenek, jön a szakadék.
  • Kocsis Máté: az Országgyűlés nem cirkusz vagy állatkert
    A parlamenti képviselőkre vonatkozó fegyelmi szabályok szigorítására tett javaslatot a Fidesz-KDNP – közölte a nagyobbik kormánypárt frakcióvezetője szerdai budapesti sajtótájékoztatóján.
  • Kihalhat a magyar nyelv?
    Lesz-e magyar nyelv a 30. században? És ha igen, milyen? Megértenénk vagy a szókincsváltozás miatt ez eleve elképzelhetetlen? Eőry Vilma, Pomozi Péter és H. Tóth Tibor nyelvészekkel, a Magyarságkutató Intézet munkatársaival a várható változásokról és nyelvünk helyzetéről beszélgettünk a magyar nyelv napja alkalmából.
  • Nemzeti stadiont kap a magyar labdarúgó válogatott
    Már csak két nap van hátra az újjászületett Puskás Ferenc Stadion megnyitásáig. Pénteken a Magyarország-Uruguay meccsel avatják fel az új, többfunkciós Puskás Arénát. Csaknem 68 ezer ember szurkol majd a nyitómérkőzésen, ahol egyúttal a 2018-ban visszavonult Gera Zoltánt is elbúcsúztatják, a Real Madrid pedig sztárvendégeket küld az ünnepélyes megnyitóra.
MTI Hírfelhasználó