Szerbia és Montenegró - mintakép az Osztrák-Magyar Monarchia
Podgoricai lapértesülések szerint az Európai Unió az 1867-es osztrák-magyar kiegyezés mintájára készítette el a szerb-montenegrói kapcsolatokat átalakító belgrádi megállapodást.
2002. június 4. 18:57
A Vijesti című podgoricai lap egy "befolyásos európai diplomatára, jelen pillanatban Belgrádban akkreditált nagykövetre" hivatkozva azt írja, hogy Javier Solana, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője azután látott hozzá a belgrádi megállapodás előkészítéséhez, hogy szakértőkkel áttekintette az 1867-es kiegyezési okmányt, amely megvetette az alapjait az Osztrák-Magyar Monarchiának, amely "föderális és konföderális elemeket tartalmazó állam volt".

A Vijesti szerint a két dokumentum összehasonlításából "egyértelműen azt a következtetést lehet levonni, hogy nagyon hasonló, bizonyos tekintetben szinte azonos megoldásokat kínál" mindkét egyezmény. A lap rámutat arra, hogy az Osztrák-Magyar Monarchia - csakúgy, mint a Jugoszlávia helyébe lépő új állam, Szerbia és Montenegró - "a külkapcsolatokat tekintve egy ország volt, belső felépítésében azonban két különálló, formálisan szuverén hatalomból állt".

Szerbia és Montenegró csak néhány részletben különbözik majd a Monarchiától: Montenegrónak például a közös parlamentben kevesebb képviselője lesz. A lap szerint a másik eltérés az, hogy a osztrák és a magyar képviselők nem alkottak "klasszikus értelemben vett, plenáris ülések révén működő parlamentet, s csak levelezve kommunikáltak egymással".

Solana és munkatársai szemlátomást nem tartották túl fontosnak azt, hogy Ausztriának és Magyarországnak jóformán egyforma volt a területe, míg Szerbia csaknem hússzor nagyobb Montenegrónál. A másik különbség az - írja a Vijesti -, hogy Ausztria és Magyarország a XIX. század végén nagyhatalom volt, míg Szerbia és Montenegró nemzetközi protektorátus alatt áll, s ha ki akar evickélni a gazdasági és szociális katasztrófából, akkor meg sem mukkanhat Brüsszel és Washington egyetértése nélkül. A Monarchia majd fél évszázadon át fennállt, míg Szerbia és Montenegró közös állama három évre szól, s azután ismét színre lép Solana munkatársaival együtt - írja a Vijesti.

A belgrádi megállapodás értelmében a Jugoszlávia helyébe lépő új államnak öt közös minisztériuma lesz: külügy, védelmi, nemzetközi, illetve belgazdasági kapcsolatkért felelős tárcája, továbbá az emberi és kisebbségi jogok védelméért felelős minisztériuma. A közös államnak egykamarás parlamentje lesz, a kormány- és az államfő személye azonos. Szerbia és Montenegró felváltva, rotációs alapon képviselteti magát az ENSZ-ben, az EBESZ-ben, az EU-ban és az Európa Tanácsban. Három év elteltével mindkét tagköztársaság felülvizsgálhatja államjogi státusát, és kiléphet a szövetségi államból.

(MTI nyomán)

Címkék:
  • „Magyar” kampány Európában
    Az erős nemzetek Európája és a progresszív, liberális, mélyebb integrációt megvalósító Európa közötti választás, illetve a bevándorlás és a nacionalista, populista erők megállítása — ezek a szlogenek nem csupán Magyarországon, de a legtöbb EU-tagállamban is hangsúlyosan megjelennek a május 23—26. között sorra kerülő európai választások kampányában.
  • Az erőszak csapdájából Isten erőterébe
    „Embertől emberig is keresztút visz.” Kozma Imre irgalmasrendi szerzetesnek, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat elnökének húsvéti üzenetét olvashatják.
  • Húsvét: A nagykorú szabadság ünnepe
    A szabadság végső soron az, hogy eldöntöm, ki akarok lenni, és nem engedem, hogy elsodorjanak az események, eluralkodjanak rajtam hirtelen támadt vágyaim.
MTI Hírfelhasználó