Az emlékezés hozzájárulhat a bizalomhoz
Az emberi erőforrások minisztere szerint Magyarország és Németország közös felelőssége, hogy a két diktatúra tapasztalatait az európai értékvitákban megfelelően képviselje.
2014. szeptember 19. 22:25

Balog Zoltán erről pénteken a Magyar–Német Fórum budapesti 24. közgyűlésén beszélt. A tárca vezetője szerint Európa eredeti koncepciója – amit az alapító atyák, köztük Konrad Adenauer megfogalmazott – továbbra is érvényes, „ránk, magyarokra is”.

Ez a mi érdemünk is

Németország 1990 után már nem ugyanaz az ország – mondta –, mint korábban volt, és ehhez a magyarok is hozzájárulhattak. A miniszter – aki személyes emlékeit is felidézte a határnyitás kapcsán – kiemelte: helyes döntés született, és ez bizalmat teremtett. Jó dolog, ha ez a bizalom 25 éven át megőrizhető.

Ma élénkebb érdeklődés kíséri ezeket az eseményeket – folytatta –, mint akkor, és „csak utólag tudtuk meg, hogy valójában milyen folyamatnak a részesei voltunk”. Balog Zoltán szerint az emlékezés hozzájárulhat a bizalom őrzéséhez és erősítéséhez.

Ez példaértékű

A miniszter az uniós intézményrendszer megerősítésének fontossága mellett arról is szólt, hogy új kezdeményezésekre van szükség a szkeptikusan gondolkodók meggyőzéséért.

Balog Zoltán azt mondta: mindkét állam felelőssége, hogy a két diktatúra tapasztalatait az európai értékvitákban megfelelően képviseljék. Fontosnak tartja, hogy a demokrácia és a szolidaritás megkapja az őket megillető rangot, amit a diktatúra idején hiányoltak.

Szavai szerint az európai intézményrendszer gyengesége, hogy még jóval az ukrán válság előtt nem voltak képesek közös energiapolitikát kidolgozni. Megjegyezte: Magyarországon a kisebbségeknek és nemzetiségeknek 25 év után van saját szószólójuk, és példaértékű, hogy ez megvalósulhatott.

A cigányság nem probléma, hanem esély

Felhívta a figyelmet arra, hogy Európa közepén több millió roma él, a munkanélküliség körükben mintegy 60 százalékos. „Ezt miért nem használjuk ki?” – tette fel a kérdést. A cigányság nem problémát, hanem esélyt jelent, megfelelő képzés után – jelentette ki Balog Zoltán.

A miniszter Magyarország esetében lehetőségnek látja, hogy a balkáni államok szószólója legyen, Németország esetében pedig azt, hogy a kisebb országok hangját felerősítse.

Nem a kritika zavaró

Csenger-Zalán Zsolt (Fidesz), az Országgyűlés külügyi bizottságának alelnöke felidézte: 25 éve zajlott a történelmi határnyitás, ami fontos volt a német egység és Európa jövője szempontjából.

Hozzátette: döbbenetes volt látni az arcokat, amikor az emberek a határt átlépve a szabadsággal találkoztak. „Ez minket, magyarokat is megérintett, ezzel a mi szabadságunk is kinyílt”, és egy folyamat fontos állomása volt. Kitért arra a Magyarország-képre is, amely a német médiában kialakult, és azt mondta: nem a kritika zavaró, az lehet előrevivő és egészséges, a probléma az, ha olyan kép rajzolódik ki, amelynek vajmi kevés köze van a magyar valósághoz. Arra kérte a német szerkesztőket és a német médiát, „picit ellenőrizzék jobban” a hírforrásokat, próbáljanak egy kicsit jobban „magyar szemüveggel” is nézni.

Jogunk van a saját véleményünkhöz

Az ukrán válsággal összefüggésben jelezte: az Oroszország elleni szankciós döntéseket „továbbra is megszavazzuk és be is tartjuk”, de egy demokráciában lehetnek más vélemények. Egyben biztos – tette hozzá –, ha a megoldásokat másként látják is, közös a célja magyaroknak és németeknek, sőt az unió országainak egyaránt, „szabadság, egység, demokrácia”.

A fórumot közvetlenül a rendszerváltás után, 1991-ben hozták létre a két kormányfő, Antall József és Helmut Kohl kezdeményezésére. Az idei tanácskozásnak különös aktualitást adott a magyar határnyitásnak és a berlini fal leomlásának 25. évfordulója. A találkozón tudósok, gazdasági vezetők, továbbá a civil társadalom képviselői is részt vettek a kormányzati tisztségviselők mellett.

MNO - MTI
  • A nyugat-európai liberálisok vallása a hungarofóbia
    Annyira nem bigottak, hogy ezért a vallásért Husz Jánosként a máglyára menjenek. Nem akarnak mártírok lenni, noha a mártír legyőzhetetlen ellenfél. Az ő vallásuk másról szól. Vallásuk másik fontos rítusa ugyanis: sorakozás a kasszánál.
  • Horror bohózat a párizsi ügyészségen
    Noha maguk a rendőrök sem mernek behatolni a város jó néhány területére, az ügyészség egy sokkal súlyosabb bűncselekménnyel foglalkozik: a német WDR köztelevízió 37 éves munkatársa szerint Giscard d'Estaing a párizsi irodájában rögzített interjú során háromszor is megérintette a fenekét.
  • Ha lejönnek a havasokból
    Bizalmi kérdés, szavahihetőnek tartjuk-e a történészt, amikor azt állítja: igyekszik sokoldalúan bemutatni a különféle élethelyzeteket. Ablonczy Balázst különösen foglalkoztatja, mi mindent fed el Trianon. Traumákról, tévhitekről, illúziókról is olvashatunk a napokban megjelent Ismeretlen Trianon című könyvében.
  • A Magyarország elleni propagandaháború újabb fejezete
    A nyugati média szemében egyfajta kulturális eretnekségnek minősül, hogy a magyar kormány nem hajlandó alávetni magát az Európai Uniót vezető személyiségek tekintélyének, sem a hollywoodi ultraprogresszív konszenzusnak.
  • Az 1938-as Eucharisztikus Kongresszus történészi szemmel
    Mérföldkő - kiszabadították a katolikus világtalálkozó emlékezetét a tévhitek és a marxista történelemértelmezés fogságából.
MTI Hírfelhasználó