Negyven év után automatikusan indulna a kegyelmi eljárás
Negyven év után automatikusan, hivatalból indulna kegyelmi eljárás a tényleges életfogytiglanra ítéltek esetében - mondta az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára.
2014. szeptember 23. 13:00

Répássy Róbert annak kapcsán beszélt erről, hogy a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága májusi ítéletében elmarasztalta Magyarországot a tényleges életfogytiglani szabadságvesztés büntetés miatt.

A tényleges életfogytiglani szabadságvesztésről szólva – amelyet az Emberi Jogok Európai Bírósága megalázó bánásmódnak mondott ki – Répássy Róbert a 180 percben megerősítette: a minisztérium egy automatikus, hivatalbóli kegyelmi eljárásról szóló javaslatot terjeszt a kormány elé. Eszerint azok esetében, akiknél a bíróság kizárta a feltételes szabadlábra bocsátás lehetőségét, 40 év eltelte után egy hivatalból felállított kegyelmi bizottság megvizsgálhatja az elítélt „alkalmasságát, körülményeit”, hogy alkalmas-e egyáltalán a kegyelem előterjesztésére. Ez nem azt jelenti, hogy azonnal szabadlábra kerülhet – hangoztatta az államtitkár. Az eljárás például azt eredményezheti – magyarázta Répássy Róbert –, hogy ha a köztársasági elnök egyetért a bírákból álló kegyelmi bizottság előterjesztésével, „törlik azt az ítéleti korlátozást, hogy nem bocsátható feltételes szabadságra, tehát egy későbbi időpontban a feltételes szabadságra bocsátása felmerülhet”.

Az erről szóló jogszabályt még az idén elfogadhatják, és jövőre életbe léphet.

A strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága május 20-i ítéletében marasztalta el Magyarországot a tényleges életfogytiglani szabadságvesztés büntetés miatt. A strasbourgi bíróság az emberölésért és rablásért elítélt Magyar László ügyében megállapította, hogy a későbbi szabadlábra helyezés lehetőségét kizáró ítélet megalázó bánásmódnak minősül, és így sérti az emberi jogok európai egyezményének előírásait.

Devizahitelek:  "A bankoknak 2015-ben mindenkivel el kell számolniuk"

Csak akkor lesz mód a végrehajtási eljárás folytatására, illetve a szerződés felmondására a bankok részéről, ha az elszámolás lezárult – hangsúlyozta az államtitkár, megjegyezve: a törvény lehetővé teszi majd, hogy az ügyfél kifogásolhassa az elszámolás módját, összegszerűségét.

A bankok különbözőképpen számolnak majd el az ügyfeleikkel aszerint, hogy valakinek még érvényes, folyamatban lévő-e a szerződése, vagy már korábban teljesítette minden kötelezettségét. Utóbbi esetben pénz jár vissza az ügyfélnek, ha pedig valakinek még fennálló tartozása van, az elszámolás után keletkező túlfizetését a bank a tőketartozás javára előtörlesztésként veszi majd figyelembe. Ezáltal legalább negyedével, de egyes esetekben akár harmadával is csökkenhet a törlesztőrészlet. A bankoknak 2015-ben mindenkivel el kell számolniuk – mondta az államtitkár.

hirado.hu - Kossuth Rádió, 180 perc
MTI Hírfelhasználó