Megjelentek az első uniós pályázatok
Kinyíltak a brüsszeli pénzcsapok
Kiírtuk az első pályázatokat, elérhetőek a 2014-2020-as időszak forrásai – közölte Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter pénteken. Nem sokkal korábban Csepreghy Nándor helyettes államtitkár Kecskeméten arról beszélt: a külpiacokra való jutást támogatják az uniós források.
2014. október 10. 18:21

Egy hónappal azután, hogy José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke és Orbán Viktor miniszterelnök aláírta az Európai Unió és Magyarország közötti partnerségi megállapodást, megjelentek az új uniós pályázatok, „ezzel új időszámítás kezdődött, a koncepciótlan fejlesztéseket felváltja a munkahelyteremtést, az exportra épülő gazdasági növekedést előmozdító korszak” – nyilatkozta Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető miniszter pénteken az MTI-nek.

A pénteken megjelenő 120 milliárd forint fejlesztési forrás csak előfutára az új időszaknak, hiszen ma is tárgyal a kormány az Európai Bizottsággal az új operatív programokról – közölte. Mint azt Lázár János aláhúzta: az új konstrukciók több mint felét a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) adja, jelezve ezzel is azt a paradigmaváltást, hogy a kormány a forrásokat a közvetlen gazdaságfejlesztés eszközének tekinti.  „Az ország nem engedheti meg magának, hogy még egyszer tessék-lássék módon kezelje az uniós pénzek nyújtotta óriási lehetőséget” – jelentette ki.

Kemény tárgyalásokat folytattak, de még nincs vége a munkának

Az elmúlt hónapok vitáinak volt célja és van eredménye, hiszen Magyarország az unió 28 tagállamából a második legtöbb pénzt tudta kialkudni polgárai számára. „Ezt a pozíciót kemény tárgyalásokon értük el, de ezzel még nem fejeztük be a munkát. Saját eddigi szabályainkon is változtatnunk kell. A fejlesztéspolitika végre valóban a fejlesztésekről, és azok letéteményeseiről, a pályázókról fog szólni. Az állam és a pályázók közé beépült, a valós fejlesztésektől pénzt elvonó, de érdemi segítséget nem nyújtó közvetítők és szolgáltatások időszakának vége” – mondta Lázár János.

A miniszter átláthatóságot és kiszámíthatóságot vár mindenkitől, aki részt vesz a források kihelyezésében. „Az a cél, hogy ne csak mi tudjuk, igazságosan osztjuk el a forrásokat, hanem a pályázók is azt érezzék, hogy senki sincs kivételezett helyzetben. Ha születik is olyan döntés, amely kedvezőtlen egy vállalkozóra nézve, akkor az igenis tudja és értse, hogy miért nem kapott támogatást” - hangsúlyozta, hozzátéve, hogy a kormány által csütörtökön bejelentett eljárásrendi változások pont ezt a célt szolgálják.

Most jön a megvalósítás

Lázár János a kedvezményezetti kör felelősségére is felhívta a figyelmet. „A magyar kormány mind Brüsszelben, mind pedig a hazai egyeztetéseken elment a falig, a maximumot hoztuk ki a lehetőségekből, de a konkrét pályázatokat a vállalkozásoknak, önkormányzatoknak, a nonprofit szervezeteknek és a közszféra intézményeinek kell megvalósítaniuk. 2020-ig a magyar gazdaságnak önfenntartóvá kell válnia, ehhez pedig mindenkinek változtatnia kell eddigi gyakorlatán, az állam oldalán ez jórészt már sikerül” – jelentette ki a Miniszterelnökséget vezető miniszter.

Pozícióik megerősítésében segítik a vállalkozásokat

A 2014 és 2020 közötti európai uniós és hazai támogatások a külpiacokra jutásban, valamint a piaci pozíciók erősítésében támogatják a vállalkozásokat – erről a Miniszterelnökség fejlesztéspolitikai kommunikációért felelős helyettes államtitkára beszélt pénteken Kecskeméten.

Csepreghy Nándor a KAVOSZ Vállalkozásfejlesztői Zrt. Széchenyi Kártya Program hitelkonstrukcióit bemutató országjáró sorozat rendezvényén hangsúlyozta: a támogatások nem mentőövek a vállalkozásoknak, csak segítséget nyújtanak ahhoz, hogy a külső versenytársakkal szemben meglévő hátrányt ledolgozhassák, vagy csökkentsék.

Elmondta: a jövőben a támogatások egyre nagyobb része lesz visszatérítendő forrás. Ezért a vállalkozások úgy fejlesszenek, hogy a bevételeikből vissza tudják fizetni a támogatást. Hozzátette: a Miniszterelnökség azt javasolja, hogy nagyon sok pályázatot visszatérítendő forrással hirdessenek meg.

Éves fejlesztési keretek lesznek

Csepreghy Nándor elmondta: a tartalmi kérdéseken túl a formai kritériumokon is változtatni kell, mert a kiszámíthatatlanság miatt nagyon sok volt a reklamáció. A kormány a hétéves fejlesztési stratégiát éves fejlesztési keretekre bontja. Ezt a Nemzeti Fejlesztési Kormánybizottság fogadja el. Az éves kereteken csak negyedéves bontásokban lehet változtatni, de azon belül nem lehet megváltoztatni a pályázatok kiírásának ütemezését – szögezte le.

A kiírás után húsz nappal felkerülnek a honlapra a kitöltő programok. Az elektronikus formában kitöltött pályázatok beadása 30 nap elteltével mindenki számára egyszerre válik lehetővé – közölte. Emlékeztetett arra, hogy 12 ezer milliárd forint uniós pályázati forrás áll rendelkezésre 2020-ig, így az egy lakosra jutó támogatások tekintetében a 28 tagállam közül a harmadik legtöbb támogatás érkezik Magyarországra.

8700 milliárd forint az operatív programokra

Csepreghy Nándor elmondta, hogy 8700 milliárd forint jut az operatív programokra, amelyből 1300 milliárd forintot a magyar költségvetés biztosít, valamint ehhez adódnak a földalapú, illetve a határ menti együttműködést elősegítő pályázatok, amelyeket Brüsszel közvetlenül fizet ki.

Beszámolt arról is, hogy a 17 helyett 10 operatív program lesz, az előző időszak gazdaságösztönző támogatásainak 16 százalékos arányát 60 százalékra emelik, valamint csökken a közcélú beruházások aránya.

Az Iparkamara ügyvezető elnöke időközben a fejleményekre reagálva elmondta, hogy mikro-, kis- és középvállalkozások nagyon várták a 2014-2020-as időszak európai uniós fejlesztési pályázatok megjelenését, a források megnyitását, és számítanak az operatív programok minél előbbi uniós jóváhagyásra.

Sikeres együttműködés

Szemereyné Pataki Klaudia (Fidesz–KDNP), Kecskemét polgármesteri hatáskörrel felruházott alpolgármestere sikeresnek nevezte a város és a kamara 8 éve indult együttműködését. Kiemelte, hogy a helyi vállalkozásokkal együtt kidolgozott iparűzési adócsökkentés 6 milliárd forintot hagyott a vállalkozásoknál.

Adatai szerint a vállalkozói tőkebefektetések összege az elmúlt hat évben 300 milliárd forint tett ki Kecskeméten, amit az önkormányzat a vállalkozói környezet fejlesztésével, a képzési háttér igény szerinti átszervezésével segített.

Egyszerűbb lesz az uniós pályázati rendszer

A 2014–2020-as fejlesztési ciklusban, a pályázók kevesebb bürokráciával és sokkal inkább szolgáltató típusú államigazgatással találkoznak majd.

Ezen időszak tíz operatív programjának minden pályázata jövő év első hónapjaiban jelenhet meg

MNO - MTI
  • A botránykoalíció cinikus stratégiája
    Orbán Viktor Magyarország történelmi távlatokban is leggyűlöletesebb, leghazugabb ellenzékével szemben áll helyt.
  • Csütörtökön kezdődik a fiatalok oltása
    Hétfőtől szerdáig foglalhatnak oltási időpontot online a 16-18 éves regisztráltak, az oltásuk csütörtökön kezdődik - mondta az országos tisztifőorvos a koronavírus-járvány elleni védekezésért felelős operatív törzs hétfői online sajtótájékoztatóján.
  • Varga Mihály: Ösztönző fiskális hozzáállásra van szükség
    Segítő, ösztönző, támogató fiskális hozzáállásra van szükség 2023-ig; a kormány egyensúlyra törekszik, de 2022 még a mérsékelt hiánycsökkentés éve lesz - hangsúlyozta a pénzügyminiszter a Portfoliónak adott, hétfőn közölt interjújában, ahol azt is elmondta, nem lát túlfűtöttségi kockázatot a gazdaságban.
MTI Hírfelhasználó