Több adót fizethetnek a multik
Jelentős, tízmilliárdokban mérhető többletterhet vetne ki a kormány az adótörvények tervezetében a kereskedelmi multiláncokra.
2014. október 28. 09:53

Az élelmiszer-biztonsági felügyeleti díj többszörösére emelése ellen máris tiltakoznak az érintett láncok, és többek között a hazai termékek arányának csökkentését is kilátásba helyezték.

Jövőre sávosan vetné ki a kormány az élelmiszer-gazdaság valamennyi szereplője által jelenleg is fizetendő, úgynevezett élelmiszer-biztonsági felügyeleti díjat a kormány. Ez azt jelenti, hogy a kicsiknél jóval több közterhet kellene átutalniuk a nagy nemzetközi multiláncok hazai leányvállalatainak, tehát elsősorban e cégeket érintené a változás. A feketegazdaság és a tisztességtelen piaci magatartás elleni fellépést támogató díjat a termelők, a feldolgozók és a kereskedők fizetik az agrártárcához tartozó Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) részére, amit a szervezet feladatai, például a piaci ellenőrzések ellátása érdekében használ fel.

A közteher mértéke jelenleg egységesen az éves árbevétel 0,1 százaléka, amelyből a mikro- és kisvállalkozások kedvezményt kapnak, az őstermelők pedig mentesülnek alóla. A mostani elképzelések szerint a felügyeleti díjat jövőre a napi cikkek forgalmazásával foglalkozó kis- és nagykereskedők számára a tízszeresére emelnék, amennyiben éves bevételük 50 és 100 milliárd forint közé esik.

Efölött sávosan, azaz 50 milliárdonként egy százalékkal nőne a díj, így például a 300 milliárd forintot meghaladó forgalom után hat százalékra ugrana a fizetendő adó. Ez azt jelenti, hogy az emelés leginkább a nagy forgalmú multinacionális áruházláncokat érintené érzékenyen. Például a Tesco tavaly több mint 700 milliárd forintos bruttó forgalmat ért el, vagyis a társaság által jelenleg fizetendő néhány száz milliós felügyeleti díj az új szabályok szerint a jövő évtől már több tíz milliárd forintra rúgna.

Az érintettek tiltakoznak a kormányzati elképzelés ellen. Érveik szerint a nagyobb kereskedelmi láncok a bérköltségek és a fejlesztések területén is meghúznák a nadrágszíjat abban az esetben, ha életbe lép az élelmiszerlánc-felügyeleti díj növelése. Az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) tegnap azt közölte: a számításaik szerint 25-30 milliárd forintos többletteher veszélyeztetné például azokat a korábban az agrártárcával kötött megállapodásokat, amelyek a magyar termékek piacra jutását segítik elő.

– Előfordulhat, hogy egyes kereskedelmi cégek az olcsóbban beszerezhető importáruk irányába fordulnak, ezzel sérülhet a hazai élelmiszerek térhódítása a boltokban. Emellett más költségeken is faraghatnak a láncok a tervezett emelés következtében, amelyet úgy ítélünk meg: hatása durvább lesz, mint az ágazati különadóé – fejtette ki lapunknak Vámos György, az OKSZ főtitkára. Elmondta, a vállalatok más tekintetben is spórolásra kényszerülhetnek, például olyan fejlesztéseket hajthatnak végre, amellyel egyes munkakörökben kiváltható lesz az élőmunka.

Márpedig ez nem lenne jó hatással a foglalkoztatásra sem, ahogy például az is visszájára sülhet el, ha a kereskedők a logisztika vagy a minőségpolitika területén kényszerülnek visszafogni a beruházási elképzeléseket. – Ezek egyelőre feltételes lehetőségek, hiszen végső döntés még nem született az adótörvények kapcsán – hangsúlyozta a főtitkár, hozzátéve: noha a tervezet váratlanul érintette a kereskedőket, máris egyeztetést kezdeményeztek a nemzetgazdasági, illetve az agrártárcánál a felügyeleti díj megemelésének visszavonása érdekében.

Magyar Nemzet
  • A Jogi Könyvszalon gyarapíthatja közös tudásunkat
    A francia mintára létrejött Magyar Jogi Könyvszalon hozzájárulhat közös tudásunk gyarapításához és a közéleti vitakultúra színvonalának emeléséhez - mondta köszöntőjében az államfő a hagyományteremtő szándékkal megszervezett, jogi könyveket bemutató első ilyen rendezvényen.
  • Növelni kell a szülőföld megtartó erejét
    Növelni kell a szülőföld megtartó erejét, mert az elmúlt harminc évben 25 millió munkavállaló távozott Nyugat-Európába Kelet- és Közép-Európából, és ez az elvándorlás legalább ezermilliárd eurójába került az érintett országoknak - erről is beszélt Kövér László, az Országgyűlés elnöke szombaton Salgótarjánban.
  • Hazudtak, akik a CEU bezárásával kampányoltak
    Orbán Viktor kormányfő úgy fogalmazott: "Kizökkent az idő! Konferenciát tartottak Budapest belvárosában, mégpedig a CEU épületében, a Nádor utcában." "Évek óta azt hallom a liberális politikusoktól és az őket támogató médiumoktól, hogy a magyar kormány bezáratta, és elüldözte az egyetemet Budapestről" - jegyezte meg.
MTI Hírfelhasználó