Több adót fizethetnek a multik
Jelentős, tízmilliárdokban mérhető többletterhet vetne ki a kormány az adótörvények tervezetében a kereskedelmi multiláncokra.
2014. október 28. 09:53

Az élelmiszer-biztonsági felügyeleti díj többszörösére emelése ellen máris tiltakoznak az érintett láncok, és többek között a hazai termékek arányának csökkentését is kilátásba helyezték.

Jövőre sávosan vetné ki a kormány az élelmiszer-gazdaság valamennyi szereplője által jelenleg is fizetendő, úgynevezett élelmiszer-biztonsági felügyeleti díjat a kormány. Ez azt jelenti, hogy a kicsiknél jóval több közterhet kellene átutalniuk a nagy nemzetközi multiláncok hazai leányvállalatainak, tehát elsősorban e cégeket érintené a változás. A feketegazdaság és a tisztességtelen piaci magatartás elleni fellépést támogató díjat a termelők, a feldolgozók és a kereskedők fizetik az agrártárcához tartozó Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) részére, amit a szervezet feladatai, például a piaci ellenőrzések ellátása érdekében használ fel.

A közteher mértéke jelenleg egységesen az éves árbevétel 0,1 százaléka, amelyből a mikro- és kisvállalkozások kedvezményt kapnak, az őstermelők pedig mentesülnek alóla. A mostani elképzelések szerint a felügyeleti díjat jövőre a napi cikkek forgalmazásával foglalkozó kis- és nagykereskedők számára a tízszeresére emelnék, amennyiben éves bevételük 50 és 100 milliárd forint közé esik.

Efölött sávosan, azaz 50 milliárdonként egy százalékkal nőne a díj, így például a 300 milliárd forintot meghaladó forgalom után hat százalékra ugrana a fizetendő adó. Ez azt jelenti, hogy az emelés leginkább a nagy forgalmú multinacionális áruházláncokat érintené érzékenyen. Például a Tesco tavaly több mint 700 milliárd forintos bruttó forgalmat ért el, vagyis a társaság által jelenleg fizetendő néhány száz milliós felügyeleti díj az új szabályok szerint a jövő évtől már több tíz milliárd forintra rúgna.

Az érintettek tiltakoznak a kormányzati elképzelés ellen. Érveik szerint a nagyobb kereskedelmi láncok a bérköltségek és a fejlesztések területén is meghúznák a nadrágszíjat abban az esetben, ha életbe lép az élelmiszerlánc-felügyeleti díj növelése. Az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) tegnap azt közölte: a számításaik szerint 25-30 milliárd forintos többletteher veszélyeztetné például azokat a korábban az agrártárcával kötött megállapodásokat, amelyek a magyar termékek piacra jutását segítik elő.

– Előfordulhat, hogy egyes kereskedelmi cégek az olcsóbban beszerezhető importáruk irányába fordulnak, ezzel sérülhet a hazai élelmiszerek térhódítása a boltokban. Emellett más költségeken is faraghatnak a láncok a tervezett emelés következtében, amelyet úgy ítélünk meg: hatása durvább lesz, mint az ágazati különadóé – fejtette ki lapunknak Vámos György, az OKSZ főtitkára. Elmondta, a vállalatok más tekintetben is spórolásra kényszerülhetnek, például olyan fejlesztéseket hajthatnak végre, amellyel egyes munkakörökben kiváltható lesz az élőmunka.

Márpedig ez nem lenne jó hatással a foglalkoztatásra sem, ahogy például az is visszájára sülhet el, ha a kereskedők a logisztika vagy a minőségpolitika területén kényszerülnek visszafogni a beruházási elképzeléseket. – Ezek egyelőre feltételes lehetőségek, hiszen végső döntés még nem született az adótörvények kapcsán – hangsúlyozta a főtitkár, hozzátéve: noha a tervezet váratlanul érintette a kereskedőket, máris egyeztetést kezdeményeztek a nemzetgazdasági, illetve az agrártárcánál a felügyeleti díj megemelésének visszavonása érdekében.

Magyar Nemzet
  • A nyugat-európai liberálisok vallása a hungarofóbia
    Annyira nem bigottak, hogy ezért a vallásért Husz Jánosként a máglyára menjenek. Nem akarnak mártírok lenni, noha a mártír legyőzhetetlen ellenfél. Az ő vallásuk másról szól. Vallásuk másik fontos rítusa ugyanis: sorakozás a kasszánál.
  • Horror bohózat a párizsi ügyészségen
    Noha maguk a rendőrök sem mernek behatolni a város jó néhány területére, az ügyészség egy sokkal súlyosabb bűncselekménnyel foglalkozik: a német WDR köztelevízió 37 éves munkatársa szerint Giscard d'Estaing a párizsi irodájában rögzített interjú során háromszor is megérintette a fenekét.
  • Énekelt vallomás a nemzeti összetartozás évszázados megtartóerejéről
    A nemzeti összetartozás napjához, eszméjéhez, a trianoni békediktátum százesztendős keserűségéhez méltó dalt alkotott, a Hungarofest Nemzeti Rendezvényszervező felkérésére a Csík zenekar. A Hazám, hazám, édes hazám kezdetű népdalt dolgozták át oly módon, hogy az elszakított országrészek mindegyikét egy-egy énekes képviseli. Természetesen az anyaországban született művészek szintén hallhatók a kompozícióban, miként Tátrai Tibor szívszorító gitárszólója is hitet tesz az összetartozásról.
  • Áder: A magyar nemzet nemcsak volt, de lesz is
    A magyar nemzet nemcsak volt, de lesz is - mondta Áder János államfő a trianoni békeszerződés aláírásának századik évfordulóján, az Országgyűlés emlékülésén, csütörtökön.
  • Szerencsés Károly: A revízió a magyarság számára erkölcsi kötelesség
    Szerencsés Károly a történelemtudomány kandidátusa, habilitált egyetemi docens, az ELTE BTK Történelemtudományi Doktori Iskola alapítója és tanára. Rendszeresen publikál jobboldali napi- és hetilapokban. A békediktátum századik évfordulója alkalmából kérdeztük a Monarchia hamis gyámságáról, a dualizmus bénító erejéről, a revízió és a „magyar igazság” kapcsolatáról, valamint a paradoxonról, a feloldhatatlannak tűnő ellentétről, ami Trianonban rejlik. Kérdéseinkre válaszolva elmondta, hogy a revízió valójában azért bukott el, mert a „győztesek” a nemzetiszocializmus és a fasizmus „szekeréhez kötötték”. Így került szembe a magyarok igazsága egy másik, sokkal dominánsabb igazsággal. Ezek után már nem volt kérdés, hogy melyik érvényesülhetett. A tanulság pedig az, hogy a magyarok számára „erkölcsi kötelesség” bejuttatni a saját igazságukat a regnáló, uralkodó igazság keretei közé. Ettől függ a múltunk és a jövőnk létjogosultsága is.
MTI Hírfelhasználó