A magyar médiaszabályozás illeszkedik az európai normákhoz
A magyar médiaszabályozás alapvetően megfelel az európai uniós tagállamokban jellemző szabályozásnak – hangzott el a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) Médiatanácsa mellett működő Médiatudományi Intézet és a Magyar Tudományos Akadémia Médiatudományi Kutatócsoportja által szervezett, a sajtószabadságról és a médiaszabályozásról tartott budapesti konferencián csütörtökön.
2014. október 30. 21:38

Koltay András, a médiatanács tagja a közéleti szereplők hírnév- és becsületvédelméről tartott előadásában kiemelte: 1994-ben született egy alkotmánybírósági döntés, amely alapján a véleményeket nem lehet büntetőjogilag tiltani, mert ezt követeli meg a szólásszabadság védelme. A bíróságok ezt követően szelektíven alkalmazták a döntés egy-egy elemét, így nem alakulhatott ki egységes joggyakorlat – mondta. Koltay András közölte: tavasszal született két újabb Ab-döntés, amely szerint nem lehet szó korlátozhatatlanságról a sértő, szélsőséges vélemények esetében. Úgy látja, ez előremutató fejlemény, hiszen az emberi méltóságot sértő vélemények teljes korlátozhatatlansága nem ismert gyakorlat Európában, és ez a határozat a szólásszabadságra és a személyiségi jogok védelmére is ügyelő, kiegyensúlyozottabb irányba viheti el a joggyakorlatot.

Nagyobb esély

Így nagyobb esély van arra, hogy egységesebb, következetes lesz a joggyakorlat a jövőben, mint az elmúlt évtizedekben – vélekedett. A Pázmány Péter Katolikus Egyetem jogi karán rendezett eseményen Mayer Annamária, az Igazságügyi Minisztérium munkatársa a jogi keretekről beszélve kifejtette, hogy a nemzetközi dokumentumok alapján egy demokratikus társadalomban mindenképpen szükség van a forrásvédelemhez való jogra, az újságírók nem kötelezhetők az információforrásaik felfedésére, ennek hiányában ugyanis a források tartózkodnának attól, hogy megosszák az információikat. A véleménynyilvánítás szabadságának alapfeltétele, sarokköve a forrásvédelemhez való jog – mondta.

Arra is kitért, hogy a nemzetközi jogi dokumentumok szerint az tekinthető ma újságírónak, aki rendszeresen vagy hivatásszerűen gyűjt és oszt meg információt bármilyen kommunikációs eszközzel, a forrás pedig bárki lehet, aki információt szolgáltat az újságírónak. Az általános szabályozás szerint a szükséges információ megszerzésére csak utolsó eszköz lehet az, hogy az újságírót kötelezik forrása felfedésére, a hatóságoknak bizonyítaniuk kell, hogy nem tudtak élni más eszközzel – magyarázta. Pogácsás Anett, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem adjunktusa hangsúlyozta: ugyan vannak, akik szerint a kiegyensúlyozott média utópia, de azért lehet elérni kívánt cél, és az európai országok szabályozásukkal igyekeznek közelíteni hozzá.

Abból indulnak ki

Az államok abból indulnak ki, hogy az emberek szabad hozzáférése a médiához a demokrácia működését biztosítja – mutatott rá. Hozzátette: a média igyekszik biztosítani a lehetőséget arra, hogy a polgárok beleszóljanak a hatalomba. A kutató szerint a média sosem lehet objektív, de törekednie kell rá. Szikora Tamás, az NMHH Médiatanács jogi munkatársa emlékeztetett, hogy a kiegyensúlyozott tájékoztatás követelménye 1996 óta része a magyar jogrendnek. 2013-tól az Európa Tanáccsal folytatott konzultáció eredményeként már valóban csak a kiegyensúlyozott tájékoztatás követelménye szerepel a jogszabályban, a korábbi, járulékos jelzők (sokoldalú, időszerű, tényszerű, tárgyilagos tájékoztatás) eltűntek a szövegből – közölte.

Géczi Kinga, az NMHH jogi igazgatóságának munkatársa a médiajogi szankcionálásról tartott előadásában kijelentette: a médiában tapasztalható jogsértések nem alkotnak homogén rendszert, így a szankciók sem. Magyarországon is lehetőség van viszonylag nagyobb összegű bírságok kiszabására a médiában, de más területeken még ennél nagyobb összegeket is meghatározhatnak – mondta. Közölte: a bírság mellett más szankciók is elképzelhetők, például az engedélyek visszavonása, kötelezettség közlemény közzétételére. Összességében az európai uniós normába illeszkedő szankciórendszer a magyar, nem lóg ki a többi európai ország szabályozásai közül – mondta a szakértő.

MTI nyomán
  • Javuló járványügyi adatok: az oltások hatása közrejátszik
    A javuló járványügyi adatokban már az oltások hatása is közrejátszik, a vakcinák iránt egyre nő a lakosság bizalma és igénye - mondta az országos tisztifőorvos a koronavírus-járvány elleni védekezésért felelős operatív törzs online sajtótájékoztatóján kedden.
  • Nemzetközi hadgyakorlat hazánkban
    Sándor Tamás, a Magyar Honvédség Parancsnokságának különleges műveleti szemlélője kedden Budapesten, a Magyar Honvédség hadikikötőjében tartott sajtótájékoztatón elmondta: a "Black Swan – Fekete Hattyú – 2021" gyakorlat egyik célja, hogy a Szolnokon kialakítandó regionális különleges műveleti parancsnokság elérje a "kezdeti műveleti képességet".
  • Az esti kijárási tilalom nem szűnik meg
    A teraszok és kerthelyiségek nyitásával az esti kijárási tilalom nem szűnik meg - hívta fel a figyelmet a koronavírus-járvány elleni védekezésért felelős operatív törzs ügyeleti központjának vezetőhelyettese a keddi online sajtótájékoztatón.
MTI Hírfelhasználó