Mindenszentek ünnepére is emlékeztették a T. Házat
„A nemzet ránk bízta négy évre, hogy viseljük gondját. Tehát gondját kell viselnünk minden ma élőnek, határokon innen és túl, de felelősök vagyunk az ősök tiszteletéért is, és mindezt úgy kell tennünk, hogy az utánunk jövő generációk is helyet találjanak még ezen a földgolyón.”
2014. november 1. 16:57

A napirend előtti hangos parlamenti összeszólalásokat megszakítva, csendesen szólt dr. Rubovszky György. A kereszténydemokrata képviselő a november 1-jei mindenszentek ünnepe, majd azt követő halottak napja apropóján olyan fontos értékekre hívta fel a figyelmet, amelyek „segítségünkre lehetnek abban, hogy munkánk jó mederben haladjon.”

Aggodalmát sem titkolva idézte a múltat és a jelent: - Ezt a két ünnepet gyakran össze szoktuk keverni, pedig jelentős és szemléletformáló a különbség, persze az egymásmellettiségük is. Talán nem mindenki tudja, hogy november 1-je kora középkori egyházi ünnep, maga az ünnep mégis hordoz sok praktikumot. Róma egyik meghatározó antik épületének profanitását próbálták a pápák megkeresztelni. A minden istenek tiszteletére állított fürdő lett Róma keresztény korszakában templommá. Persze ezt lehet úgy is értelmezni, hogy a katolikus egyház elvett valamit. Én sokkal inkább azt a jelenséget vélem benne fölfedezni, hogy egy megváltozott kor nem eltörölt valami megelőző, korábbi értéket, hanem befogadta, helyet adott neki az új világrendben. Sőt, még a nevét sem változtatta meg, hiszen a mai napig Panteon néven közismert és éli keresztény templomi életét.

Hangsúlyozta: - Szóval, a minden istenek fürdője segítette a keresztény közösséget abban, hogy a már korábban is fontos hittétel szerint az összes korábban élt és üdvözült elődei, tehát a szentek helyet kaphassanak az anyagi világban is. Immáron templomuk legyen, hiszen ezáltal a látható világban is szembesülünk egy olyan igazsággal, amit jó szüntelen szem előtt tartanunk. Az emberiség egy, elválaszthatatlanul összetartozik. Nem pusztán a ma élők, hanem a valaha élt és a majdan születendő generációk egyaránt. Ez az összetartozás a kereszténység lényegi és mindig korszerű üzenete. Ebből következik maga a szeretetparancs is. Sőt, ebben a totális összetartozásban nem is csak a szentekre figyelünk, hanem minden ősünkre, elődünkre, őrájuk emlékezünk november 2-án, halottak napján.

Kiemelte: - Arról beszéltem, hogyan vált a profán világi jelenség szakrális üzenet hordozójává, hogyan vált a minden istenek antik fürdője a minden szentek keresztény templomává. Hasonló utat szeretnék most bejárni, a keresztény összetartozást lefordítani a mai nap, a tisztelt Ház mai életének síkjára. A keresztény összetartozás hite jelenik meg a társadalmi felelősségvállalás központi üzenetében is. A nemzet ránk bízta négy évre, hogy viseljük gondját. Tehát akkor gondját kell viselnünk minden ma élőnek, határokon innen és túl, de felelősök vagyunk az ősök tiszteletéért is, és mindezt úgy kell tennünk, hogy az utánunk jövő generációk is helyet találjanak még ezen a földgolyón.

Remélte:- Alaptörvényünk a Nemzeti hitvallásban rögzíti: „Büszkék vagyunk országunk megmaradásáért, szabadságáért és függetlenségéért küzdő őseinkre.” A teljesség igénye nélkül, de aktualitásuk okán ki kívánom emelni az első világháború és az 1956-os forradalom és szabadságharc hősi halottait. Elkezdhetném sorolni mindazokat a politikai eredményeket és a felelősségvállalást mutató próbálkozásokat, amelyek által érvelhetnék saját kormányom ez irányú elkötelezettsége mellett, de nem teszem. És leginkább azért nem, mert attól tartok, hogy abban a pillanatban ez a Tisztelt Ház megosztottá válna, és egy része nem értene velem egyet. Magyarán az összetartozás ünnepén sajnálatos megosztottságunkat erősíteném - ezt semmiképp nem szeretném.

Bizakodott: - A tökéletes egyetértés nem emberi jelenség, de az egyetértésre, az egymás megértésére való törekvés mindenképpen lehet célunk, sőt kötelességünk kell hogy legyen!

Bartha Szabó József
MTI Hírfelhasználó