Amerikát nem lehet erre kötelezni
Az amerikai beutazási tilalom ügyében nyilatkozott Lattmann Tamás nemzetközi jogász a Kossuth Rádiónak. A szakember szerint az is elképzelhető, hogy Amerika titokban ad majd át információkat a témában.
2014. november 8. 09:27

Nincs kötelezettsége az Egyesült Államoknak arra, hogy adatokat adjon át a beutazási tilalom ügyében a magyar ügyészségnek, a meglévő jogsegélyegyezmény ellenére sem – mondta a 180 percben Lattmann Tamás nemzetközi jogász. A szakember szerint nincs olyan kitétel, amelynek alapján bármelyik félnek információkat kellene átadnia a másiknak.

Lattmann Tamás annak kapcsán nyilatkozott a Kossuth Rádiónak, hogy Polt Péter legfőbb ügyész az Egyesült Államok legfőbb ügyészéhez, illetve a budapesti nagykövetség ideiglenes ügyvivőjéhez fordult az amerikai beutazási tilalommal kapcsolatban. A megkeresésben – amely nem azonos a bűnügyi jogsegélyegyezmény szerinti jogsegélykérelemmel – a magyar legfőbb ügyész az érintett üggyel kapcsolatos minden olyan adat átadását kérte, amelyet a vonatkozó jogszabályok lehetővé tesznek. Polt Péter a két kormány között a bűncselekmények megelőzése és az ellenük folytatott küzdelemben kialakított együttműködés fokozásáról szóló, 2008-ban aláírt megállapodás 11. cikke alapján kereste meg Eric H. Holdert, az Egyesült Államok legfőbb ügyészét és André Goodfriend ideiglenes ügyvivőt.

Október 6-án André Goodfriend arról tájékoztatta a Külgazdasági és Külügyminisztériumot, hogy az amerikai kormányzat úgy döntött, bizonyos számú - tíznél kevesebb - magyar állampolgárt nem engednek be az Egyesült Államokba, mert korrupciós gyanú merült fel velük kapcsolatban. A nevüket, beosztásukat azonban nem árulta el. Később Vida Ildikó, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) elnöke közölte, ő a listán szereplő egyik személy, valamint a Magyar Nemzetnek adott interjújában azt is elmondta, rajta kívül vannak még érintettek az adóhatóságnál, akiket személyesen ismer, és biztos benne, hogy tisztességesek.

Lattmann Tamás szerint alapvetően politikai ügyről van szó, de az is elképzelhető, hogy az amerikaiak titkosszolgálatokon keresztül átadnak bizonyítékokat, majd megindul az itthoni eljárás, úgy, hogy arról a nyilvánosság nem szerez azonnal tudomást. Ha azonban az Egyesült Államok nem ad át információkat, akkor felvetődhet, hogy azért nem teszi, mert az az érdeke, hogy ködös maradjon a történet. A nemzetközi jogász szerint az is lehet, hogy az amerikai igazságügyi tárcának nincsenek információi a külügy által vitt ügyről.

A szakember szerint a magyar legfőbb ügyész lépésének gyakorlati haszna az lehet, hogy kiderülhet, milyen adatai vannak az amerikai igazságügyi minisztériumnak, egyáltalán együttműködött-e a külüggyel.

hirado.hu - Kossuth Rádió, 180 perc
  • Rebrov nem "A Nagy Edző"
    Rebrov nem „A Nagy Edző”. Ezt a vereség utáni erőlködő nyilatkozatai is érzékeltették. Nem ő lesz az, aki magyar klubsikert emel a jövő Európájában. De talán most regenerálódik, talán csapatot formál a következő mérkőzésekre.
  • Lebegtetés a Fenyő-gyilkosság ügyében
    Nem zárható ki, hogy újabb száztizenegy év elteljen, és valaki valahol cikket írjon, így kezdve: „Százharmincegy év telt el a Margit körút és a Margit utca sarkán elkövetett Fenyő-gyilkosság óta…”
  • Szent István életműve
    Az egyházszervezet kiépítésével végérvényesen eldőlt, hogy Magyarország a latin rítusú egyház gyermeke lesz és nem a bizánci görögé. E tény jelentősége jóval meghaladja a vallásválasztás kérdését.
  • Erősíteni kell a magyar-német gazdasági együttműködést
    A magyar-német gazdasági kapcsolatok erősítésének szükségességéről is beszélt Orbán Viktor miniszterelnök hétfőn Sopronban, miután tárgyalt Angela Merkel német kancellárral.
  • Orbán: csak egy Európa van
    Mindig is tudtuk, a kettészakítottság idején is, hogy csak egy Európa van - jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök a Páneurópai Piknik 30. évfordulója alkalmából tartott ökumenikus istentiszteleten hétfőn, Sopronban.
MTI Hírfelhasználó