Amerikát nem lehet erre kötelezni
Az amerikai beutazási tilalom ügyében nyilatkozott Lattmann Tamás nemzetközi jogász a Kossuth Rádiónak. A szakember szerint az is elképzelhető, hogy Amerika titokban ad majd át információkat a témában.
2014. november 8. 09:27

Nincs kötelezettsége az Egyesült Államoknak arra, hogy adatokat adjon át a beutazási tilalom ügyében a magyar ügyészségnek, a meglévő jogsegélyegyezmény ellenére sem – mondta a 180 percben Lattmann Tamás nemzetközi jogász. A szakember szerint nincs olyan kitétel, amelynek alapján bármelyik félnek információkat kellene átadnia a másiknak.

Lattmann Tamás annak kapcsán nyilatkozott a Kossuth Rádiónak, hogy Polt Péter legfőbb ügyész az Egyesült Államok legfőbb ügyészéhez, illetve a budapesti nagykövetség ideiglenes ügyvivőjéhez fordult az amerikai beutazási tilalommal kapcsolatban. A megkeresésben – amely nem azonos a bűnügyi jogsegélyegyezmény szerinti jogsegélykérelemmel – a magyar legfőbb ügyész az érintett üggyel kapcsolatos minden olyan adat átadását kérte, amelyet a vonatkozó jogszabályok lehetővé tesznek. Polt Péter a két kormány között a bűncselekmények megelőzése és az ellenük folytatott küzdelemben kialakított együttműködés fokozásáról szóló, 2008-ban aláírt megállapodás 11. cikke alapján kereste meg Eric H. Holdert, az Egyesült Államok legfőbb ügyészét és André Goodfriend ideiglenes ügyvivőt.

Október 6-án André Goodfriend arról tájékoztatta a Külgazdasági és Külügyminisztériumot, hogy az amerikai kormányzat úgy döntött, bizonyos számú - tíznél kevesebb - magyar állampolgárt nem engednek be az Egyesült Államokba, mert korrupciós gyanú merült fel velük kapcsolatban. A nevüket, beosztásukat azonban nem árulta el. Később Vida Ildikó, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) elnöke közölte, ő a listán szereplő egyik személy, valamint a Magyar Nemzetnek adott interjújában azt is elmondta, rajta kívül vannak még érintettek az adóhatóságnál, akiket személyesen ismer, és biztos benne, hogy tisztességesek.

Lattmann Tamás szerint alapvetően politikai ügyről van szó, de az is elképzelhető, hogy az amerikaiak titkosszolgálatokon keresztül átadnak bizonyítékokat, majd megindul az itthoni eljárás, úgy, hogy arról a nyilvánosság nem szerez azonnal tudomást. Ha azonban az Egyesült Államok nem ad át információkat, akkor felvetődhet, hogy azért nem teszi, mert az az érdeke, hogy ködös maradjon a történet. A nemzetközi jogász szerint az is lehet, hogy az amerikai igazságügyi tárcának nincsenek információi a külügy által vitt ügyről.

A szakember szerint a magyar legfőbb ügyész lépésének gyakorlati haszna az lehet, hogy kiderülhet, milyen adatai vannak az amerikai igazságügyi minisztériumnak, egyáltalán együttműködött-e a külüggyel.

hirado.hu - Kossuth Rádió, 180 perc
  • Fel kell venni a harcot a gravitáció ellen!
    A normalitás elleni háború légnyomást okozott magas poszton is.
  • A gyurcsányi „semmi”
    „A Világgazdaság korábban megírta, Gyurcsány Ferenc az elmúlt négy évben összesen kétmilliárdnyi osztalékot vett fel céges érdekeltségeiből. 2016-ban 1.179 millió forintot, 2017-ben 228 millió forintot, 2018-ban 298 millió forintot, 2019-ben pedig 238 millió forintot” – adta tudtul a média az idén februárban. És ez „csak” az osztalék.
  • Brüsszel támadásba lendült: bemutatták a „jogállamisági jelentést”
    Vera Jourová vezetésével bemutatták Brüsszelben a magyar és lengyel kormányok által ellenzett jogállamisági jelentéseket. A Magyarországról szóló dokumentum legkritikusabb része a hazai médiapiacról szól és a papírformának megfelelően az Index ügye is visszaköszön benne.
  • Újabb megelőző intézkedések lépnek életbe
    Mindenkinél, akinél felmerül a fertőzés gyanúja, térítésmentesen elvégzik a koronavírus kimutatására alkalmas PCR-tesztet - közölte az országos tisztifőorvos a koronavírus-járvány elleni védekezésért felelős operatív törzs szerdai online sajtótájékoztatóján.
  • Tíz pontban a magyar médiáról
    A magyar sajtópiac kiegyensúlyozott, nagyságrendileg ugyanannyian tájékozódnak konzervatív, mint balliberális forrásokból – derül ki a Médianéző Központ legújabb elemzéséből. A tanulmány átfogó képet ad a magyar sajtópiac helyzetéről, rámutatva arra, hogy 2010 óta folyamatosan növekszik a balliberális médiumok száma, s hogy Magyarország legjelentősebb médiavállalkozásai kormányhoz való viszonyuktól függetlenül nyereségesek.
MTI Hírfelhasználó