Szijjártó: magyar érdek a nyitott kérdések lezárása
Magyarországnak fűződik a legkomolyabb érdeke az Egyesült Államokkal kialakult vita lezárásához - mondta Szijjártó Péter a Magyar Nemzetben megjelent interjúban.
2014. november 12. 12:49

A külgazdasági és külügyminiszter a lap szerint kiemelte, hogy a magyar-amerikai kapcsolatok három területéből kettő - a biztonsági és gazdasági együttműködés - sikertörténet, míg a politikai együttműködés területén vannak nyitott kérések, amelyeket minél előbb rendezni kell. Arra a kérdésre, hogy a korrupciós ügy lezárása nem érne-e meg egy gesztust, azt mondta: ez nem gesztus, hanem tény kérdése.

"Vannak magyar magánszemélyek, akikkel szemben az Egyesült Államok korrupciós vádat fogalmazott meg, a kormánnyal szemben pedig az a problémája, hogy nem járt el ezekben az ügyekben. A helyzet azonban az, hogy tájékoztatás hiányában nem tudjuk, milyen ügyekben is kellene eljárnunk. Ha információhoz jutnánk, akkor a magyar hatóságok el tudnák dönteni azt is, hogy a jogállam normái alapján kell-e indítani eljárást, vagy nem. Egy jogállamban nem indítanak eljárást percepciók vagy utalgatások alapján" - mondta.

Hozzátette, hogy a magyar álláspont e kérdésben határozott és változatlan: ha valaki másokat korrupcióval vádol, elvárható, hogy az ennek alapjául szolgáló információkat is megossza. Az amerikai követségnek a kitiltásról szóló döntés okait is közölnie kellett volna az érintettekkel.

Arra a felvetésre, hogy a vita célja a magyar külpolitikai irányvonal megváltoztatásának kikényszerítése lenne, megjegyezte, furcsállná, ha az Egyesült Államok például a keleti nyitás politikáját bírálná, miközben Washington és Peking gazdasági együttműködése "irigylésre méltóan szoros".

Hozzátette, hogy ha egy kormány saját nemzeti érdekeit helyezi előtérbe, akkor azzal annak a szövetségnek az érdekeit is szolgálja, amelynek tagja.

Szijjártó Péter úgy fogalmazott: "azzal vádolni minket, hogy nem illeszkedünk az európai jogrendszerbe, és ne lennénk Európa- pártiak, orbitális hazugság", a tények alapján nem lehet kétségbe vonni Magyarország transzatlanti és európai elkötelezettségét.

Kérdésre válaszolva cáfolta, hogy Magyarországnak az elszigetelődés veszélyétől kellene tartania, szerinte ezt igazolja az is, hogy az elmúlt két hétben 17 ország külügyminiszterével találkozott, de senki sem vetette fel neki ezt a kérdést, nem kérdezték a "jelenlegi vitáról".

MTI
  • A szélsőbaloldal új fasizmusa
    József Attila a kommunizmust szapulta, Trump most az úgynevezett „liberalizmus” – neveztessék éppen „neoliberlizmusnak” vagy cinikus hazugsággal „neokonzervativizmusnak” – rombolása ellen próbálja megvédeni hazáját. A gyökér azonos.
  • Kártérítést a hungarocídiumért
    Vétkesek közt cinkos, aki néma – idézhetnénk Babitsot, de Brüsszelben ez is kárörvendő röhögést váltanak ki az ottani rasszista hungarofóbokból. Ezért is kell kártérítést követelnünk, tehát követelnünk kell a kártérítést a hungarocídiumért.
  • Több milliárdos támogatás a külhoni magyar közösségeknek
    Több mint 2,2 milliárd forintos támogatásban részesülnek a Kárpát-medencében és a diaszpórában élő magyar közösségek, valamint a nemzetpolitikai célokat megvalósító anyaországi tömörülések - jelentette be a Miniszterelnökség nemzetpolitikai államtitkára kedden Budapesten, sajtótájékoztatón.
  • Orbán Viktor francia republikánus vezetővel tárgyalt
    Orbán Viktor miniszterelnök kedden a Karmelita kolostorban fogadta Francois-Xavier Bellamy-t, a francia Republikánusok EP-képviselőcsoportjának vezetőjét; a politikus vezeti majd a Polgári Magyarországért Alapítvány szerdai "Európa cenzúrázatlanul" című webkonferenciáját.
  • Gyulai Várszínház – Ahol a művészet felszabadít
    Figyelmet fordítunk a nemzeti múltunk különböző eseményeit feldolgozó darabok bemutatására. Lásd például idén A veszett brigadéros, a Zenta, 1697, a Karády zárkája, a Tóték, a Pornó – Feleségem története, az Eltűntek, A kassai polgárok, Hallgatni akartam című előadásokat. Idén négy előadásunk foglalkozik külön Trianonnal, illetve a következményeivel.
MTI Hírfelhasználó