Több ígéretet tettek a G20 csoport vezetői
A globális gazdasági növekedés gyorsításában, ezáltal pedig minőségi munkahelyek és jobb életkörülmények megteremtésében állapodtak meg a G20 országcsoport Ausztráliában zajló csúcstalálkozójának résztvevői – olvasható a tanácskozásról közzétett zárónyilatkozatban.
2014. november 16. 17:07

A német kancellár szerint minden lehetőséget meg kell ragadni a párbeszédre Vlagyimír Putyinnal.

A kétnapos ausztráliai csúcstalálkozót lezáró nyilatkozatot helyi idő szerint vasárnap délután hozták nyilvánosságra. Ebben a világ 19 legnagyobb gazdaságát és az Európai Uniót tömörítő G20 csoport vezetői megállapították, hogy a világgazdaság felépülése lassú és egyenlőtlen, a résztvevők ezért a problémák leküzdésére, az erős, fenntartható és kiegyensúlyozott növekedés megalapozására, valamint munkahelyteremtésre tettek ígéretet.

„Strukturális reformokat hajtunk végre a növekedés és a magánszektor tevékenységének gyorsítása érdekében, felismerve, hogy a fellendülést a jól működő piacok alapozzák meg. Gondoskodni fogunk arról, hogy a makrogazdasági politikánk megfelelő legyen a növekedés gyorsításához, a kereslet élénkítéséhez és a világgazdaság kiegyensúlyozásához” – olvasható a dokumentumban.

A kommüniké szerint a csoport vezetői elkötelezettek a februárban megfogalmazott vállalásaik mellett, amelyek további 2,1 százalékponttal gyorsítják a világgazdaság növekedését 2018-ig. „Ennek következtében több mint 2000 milliárd dollárral fog nőni a világgazdaság a korábbi előrejelzésekhez képest, és munkahelyek milliói fognak létrejönni” – írták a nyilatkozatban.

A G20 csoport vezetői arra is ígéretet tettek, hogy együtt fognak működni az adóelkerülés és a korrupció ellen, valamint korszerűsíteni fogják a nemzetközi adózási szabályokat.

A felek abban állapodtak meg, hogy 2016-ban Kína lesz a találkozó házigazdája.

Merkel sürgeti a szabadkereskedelmi megállapodást

Az Európai Unió és az Egyesült Államok szabadkereskedelmi megállapodásának mielőbbi megkötését sürgette vasárnap Sydneyben a német kancellár. Angela Merkel a sajtótájékoztatón azt mondta: az EU-nak „sebesen és eltökélten” kell tárgyalnia az egyezmény érdekében.

A Húszak (G20) a hét végén az ausztráliai Brisbane-ben tartott csúcstalálkozót. Angela Merkel, David Cameron brit miniszterelnök, Francois Holland francia államfő és Barack Obama amerikai elnök külön megbeszélést tartott a szabadkereskedelmi egyezményről, majd a brit kormányfő is bírálta a megállapodás ellenzőit.

A Kereskedelmi Világszervezetben (WTO) korábban tárgyalások folytak a világméretű szabadkereskedelemről, de ezek a megbeszélések, az úgynevezett dohai forduló, kudarcba fulladtak. 2006 óta, számos, főleg német hivatalos kezdeményezés hangzott el az EU-amerikai szabadkereskedelem érdekében, majd közös európai és amerikai magángazdasági javaslatok is születtek, közös tanácsadó szervezetek alakultak. Ennek nyomán az amerikai kormány és az Európai Bizottság végül tavaly februárban kötelezte el magát a tárgyalások mellett, amelyeket az eredeti tervek szerint ez év végéig be kell fejezni.

Fontos számok

Az Európai Unió és az Egyesült Államok együtt a világ hazai össztermékének (GDP) 60 százalékát termeli, illetve fogyasztja. Közöttük zajlik a világ árukereskedelmének 33 százaléka és a szolgáltatások kereskedelmének 42 százaléka. Az EU-amerikai szabadkereskedelmi övezet ily módon a világ valaha létezett legnagyobb ilyen területe lenne, a világ-GDP 46 százalékát fedve le. Az Európai Bizottság korábbi becslése szerint a transzatlanti szabadkereskedelem hosszabb távon akár másfélszeresére gyorsíthatná a gazdasági növekedés ütemét mindkét oldalon.

Az ellenzők – köztük több európai szakszervezet és környezetvédők – viszont azzal érvelnek, hogy a szabadkereskedelem túlságosan szabadjára engedné a nagyvállalatok érdekeit az egyes országok közérdekű piacszabályozásának rovására, egyebek között ártana az európai munkahelyeknek és nehezítené a védekezést például az amerikai génmódosított termények ellen. Valamiképp meg kellene oldani a vélt vagy valódi állami támogatások problémáját is, amelyek miatt például az amerikai Boeing repülőgépgyár és az Airbus gépeket gyártó európai EADS vállalkozás időről időre feljelenti egymást.

A fő ütközőpont így nem a vámok megszüntetése – ezek már most is alacsonyak, 3 százalék alatt vannak –, hanem a piacra jutás számos feltétele: a nem vám jellegű korlátozások, azzal együtt, hogy az ezzel kapcsolatos viták és kölcsönös feljelentések, perek a kétoldalú forgalomnak csak 2 százalékát érintik.

Putyinról is szólt a német kancellár

A nyugati országoknak minden lehetőséget meg kell ragadniuk a párbeszédre Vlagyimir Putyin orosz elnökkel az ukrajnai válságról – hangsúlyozta Angela Merkel Tony Abbott ausztrál miniszterelnökkel folytatott egyeztetése után.

Angela Merkel a G20 országcsoport Ausztráliában megrendezett csúcstalálkozójának keretében szombaton két órán keresztül tárgyalt Putyinnal, részleteket azonban nem árult el a találkozóról. „Bizalmas megbeszéléseket folytattunk. Nagyon általánosan és alapvetéseiben még egyszer végigvettük az egész konfliktust” – jegyezte meg.

A német kancellár sürgette az Európai Unió és az Egyesült Államok szabadkereskedelmi megállapodásának mielőbbi megkötését. Merkel a sajtótájékoztatón azt mondta: az EU-nak „sebesen és eltökélten” kell tárgyalnia az egyezmény érdekében. Ugyanakkor megjegyezte, hogy „mindent arra kell kihegyeznünk, hogy európaiként ne kerüljünk függőségi viszonyba”.

Az eddigi legkeményebb Obama-megszólalás

Oroszország továbbra is elszigetelve marad, amennyiben Vlagyimir Putyin államfő nem hagy fel a nemzetközi jogot sértő Ukrajna-politikájával – közölte Barack Obama vasárnap a G20 csoport Brisbane-ben zajló csúcsértekezletének helyszínén. „Nagyon elkötelezettek vagyunk a nemzetközi jogi alapelvek védelmezése mellett. Az egyik ilyen alapelv az, hogy nem szállunk meg más országokat, nem finanszírozunk és nem támogatunk helyettesítő erőket oly módon, hogy az egy olyan ország szétszakadásához vezet, amelyben demokratikus választásokat tartanak” – mondta sajtótájékoztatóján Obama. Az amerikai elnök szükség esetére további szankciókat is kilátásba helyezett Oroszország ellen. Elemzők szerint ez volt Obama eddigi legkeményebb nyilvános megszólalásainak egyike az ukrán válságról.

Az amerikai elnök Szíriáról is szót ejtve arra figyelmeztette Bassár el-Aszad szíriai államfőt, hogy ne támadják az Iszlám Állam terrorista szervezet állásait bombázó amerikai harci repülőgépeket.

Világos üzenet

David Cameron brit kormányfő is arról beszélt vasárnap, hogy Európa és az Egyesült Államok világos üzenetet küldött Moszkvának. „Úgy gondolom, Oroszországnak tudnia kell, hogy az Egyesült Államok és az Európai Unió közös elhatározása, hogy ne alakuljon ki egyfajta befagyott konfliktus az európai kontinensen – fogalmazott. – Ha ez mégis bekövetkezik, akkor nem hiszem, hogy ugyanolyan maradhatna a kapcsolat Oroszország és a nyugati hatalmak között.”

MTI nyomán
  • Gulyás: indul a vakcina-előjegyzési kampány
    A koronavírus elleni vakcina előjegyzésére vonatkozó kampány elindulását jelentette be Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter csütörtöki online sajtótájékoztatóján, amelyen arról is beszélt, hogy a miniszterelnök konzultációi után születik döntés a december 11. utáni intézkedésekről.
  • Tisztifőorvos: decemberre várható a második hullám tetőzése
    Szakemberek szerint decemberre várható a koronavírus-járvány második hullámának tetőzése - mondta az országos tisztifőorvos a koronavírus-járvány elleni védekezésért felelős operatív törzs csütörtöki online sajtótájékoztatóján.
  • Baráti tűz Brüsszelből
    Hiába vadásszák le egyesével a Fidesz EP-képviselőit, az idő nem az örökjáradék-vadászoknak dolgozik.
MTI Hírfelhasználó