A kormány vállalt kötelezettsége a jóvátétel
A kormány vállalt kötelezettsége, hogy erkölcsi, politikai, jogi és anyagi jóvátétel illesse meg a Szovjetunióba kényszermunkára elhurcolt magyar embereket - jelentette ki Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter a Szovjetunióba hurcolt magyar politikai rabok és kényszermunkások emléknapja alkalmából tartott megemlékezésen Budapesten.
2014. november 22. 14:04

A kormány dolga nemcsak az, hogy emlékezzen és emlékeztessen - mondta Varga Mihály, hozzátéve: a kormány kötelessége a felelősök, a bűnösök megnevezése, az embertelen rendszer feltárása és leírása is.

A Szovjetunióban Volt Magyar Politikai Rabok és Kényszermunkások szervezetének (Szorakész) a Derkovits Gyula általános iskola udvarán tartott rendezvényén Varga Mihály emlékeztetett: annak idején több mint 800 ezer magyart hurcoltak el kényszermunkára és száműztek a Gulág rabtelepeire. Mint mondta, a Szovjetunió lágereiben sokkal több magyart halt meg, minta harctereken a második világháború hat éve alatt.

Az itt elhelyezett emléktábla az igazságra, az évtizedeken át eltitkolt borzalmakra emlékezet minket, arra, hogy ezen a helyen a szovjet állambiztonság börtönében sok magyar embert kínoztak meg - mondta.

Varga Mihály szólt arról, hogy a trianoni Magyarország területén ötven gyűjtőtábor működött, ahol a foglyok "ízelítőt" kaptak a későbbi fogság megaláztatásából. A munkatáborba deportált embereket a remény, az otthonhoz kötő emlékek, a haza, a család, a nyugodt élet utáni vágy tartotta életben - jelentette ki, hozzátéve, hogy ezeket az embereket a hazatérésük után sem a szabadság várta, hanem megbélyegzettek lettek.

Varga Mihály azt mondta, a fájdalmas emlékeket meg kell ismernünk ahhoz, hogy honfitársaink emlékét továbbvihessük. Ezt a küldetés vállalta magára a Szorakész - fűzte hozzá.

Menczer Erzsébet, a Szorakész elnöke beszédében úgy fogalmazott: "az áldozat, amire ezúttal emlékezünk, a halál és a vereségek dacára is fenntartotta a nemzetet, fenntartotta Magyarországot" - fogalmazott. Szólt arról is, hogy, a "kettős mérce használata miatt tőlünk Nyugatabbra kell elmagyaráznunk, hogy nemcsak a náci és fasiszta diktatúra volt népelnyomó, kegyetlen, az embereket eszközzé lealacsonyító, hanem a kommunista is". "Nem hagyjuk megismétlődni a gyalázatot" - hangoztatta emlékező beszédében Menczer Erzsébet.

A katonai tiszteletadás mellett megtartott rendezvényen jelen volt Boross Péter volt miniszterelnök, a Szabadságharcosokért Közalapítvány elnöke, Radnainé Fogarasi Katalin, a Nemzeti Örökség Intézetének elnöke, Szakály Sándor, a Veritas Történetkutató Intézet főigazgatója, Petrusz Tibor az 1945-1956 Közötti Magyar Politikai Elítéltek Közösségének elnöke, valamint Krasznay Béla, a Recski Szövetség országos elnöke.

A megjelentek néma főhajtással adóztak az elhurcoltak emléke előtt.

Az Országgyűlés 2012-ben Menczer Erzsébet határozati javaslata alapján nyilvánította november 25-ét a Szovjetunióba hurcolt magyar politikai rabok és kényszermunkások emléknapjává. Azért, hogy méltóképpen emlékezzenek meg arról a mintegy 800 ezer magyarról, akiket 1944 őszétől hadifogolyként vagy internáltként a Szovjetunióba hurcoltak több éves kényszermunkára, illetve akiket a második világháború után 5-25 évre száműztek a Gulag rabtelepeire a "magyar hatóságok hathatós közreműködésével, koholt vádak alapján".

hirado.hu - MTI
  • "...a gyanúsítottat agyonlőtték"
    Jött arra valaki, gyanúsnak találták, és lelőtték. Lehet, hogy háromgyerekes, a családjáról példamutatóan gondoskodó, kollégáival kedves agysebész volt az illető, de rosszkor jött rossz helyre: a rendőrök „gyanúsítottnak” minősítették, és ártalmatlanították.
  • Politikai stabilitás mint érték
    Az SZDSZ is megtorpedózta az 1996-os világkiállítást. A szélsőséges párt akkor bebizonyítatta, hogy komoly tényező az országban, nagy kárt tud okozni neki.
MTI Hírfelhasználó