Nincs gond a liberális demokráciával
Az illiberális demokrácia egyfajta köztes állapot lehet az autoriter rendszerek és a liberális demokrácia között – véli Roland Freudenstein elemző, a német kereszténydemokrata unió tagja.
2014. november 25. 10:16

A világ politikai rendszerei között verseny van, és tart a vita arról, hogy a nyugati világot meghatározó liberális demokrácia milyen jövő elé néz. Erről rendezett vitát a napokban a Duna Intézet (Danube Institute) és a Nézőpont Intézet. Manapság Magyarországon is politikai viták tárgya a kérdés, de ez alkalommal nem a politikai párthoz tartozás határozta meg a vitát, hanem a szakmai érvek, ellenérvek.

Az esemény fő előadója Roland Freudenstein, a brüsszeli Wilfried Martens Európai Tanulmányok Központja igazgatóhelyettese és kutatási vezetője volt, aki a német kereszténydemokrata unió (CDU) tagja, de nem politikus, hanem elemző. Az Európai Tanulmányok Központja, amely az Európai Néppárt háttérszervezete, elsősorban politikai, szakpolitikai kérdésekben segíti az Európai parlament legnagyobb pártját.

A konzervatív politológus a Kossuth Rádiónak adott nyilatkozatában azt mondta, a liberális demokráciát meg kell különböztetni a liberalizmustól és a liberális politizálástól. Hangsúlyozta: nagyon világossá kell tenni, hogy nem az ideológiáról van szó, amelyet pártok és politikai erők követnek.

A téma kapcsán tartott rendezvény nem volt mentes a vitáktól, a meghívott előadók meglehetősen karakteres álláspontot képviseltek. Ez is mutatta, hogy a politikai rendszerek körül milyen ellentétes álláspontok vannak a világban. Az országok sikeressége, gazdasági versenyképessége sok mindent felülírhat, és ott a kérdés, hogy a demokrácia formája miképpen függ ettől.

A liberális demokráciáról szóló vitát definícióval nyitotta Roland Freudenstein.  A kereszténydemokrata szellemiségű elemző műhely kutatási vezetője szerint olyan kormányzati formáról van szó, amely a demokratikus választásokkal jön létre és a hatalmi ágak elválasztásán alapul. Ebben a rendszerben a parlament ellenőrzi a kormányt, az igazságszolgáltatás pedig független.

Arra a riporteri felvetésre, hogy ha – amint előadásában az elemző utalt rá – a liberális demokráciát meg kell erősíteni, akkor valami baj lehet vele, Roland Freudenstein azt mondta, ha bármi is elromlott és válsághoz vezetett, az leginkább egyes kormányok bizonyos politikájának köszönhető. Utóbbiak közé sorolt nagy, befolyásos országok élén álló kormányzatokat, így az Egyesült Államok és az Európai Unió országainak vezetését is.

Az elemző szerint a liberális demokráciával alapjaiban nincs gond, évszázadokon át bizonyított, az viszont igaz, hogy globális viszonylatban már akadnak kihívások. Roland Freudenstein elismerte, hogy vannak olyan autoriter hatalmi berendezkedésű államok, amelyek gazdaságilag sikeresebbek. Ezek pedig azt állítják, hogy a liberális demokráciának a XX. századdal vége. Ez egy olvasat, amivel fel kell venni a versenyt – vélekedett.

A politológus a Kossuth Rádiónak adott interjújában arról is beszélt, hogy az autoriter rendszereknek is több fajtája van. Az biztos, hogy ha a hatalom túlságosan koncentrálódik, az ellene megy a szabadságnak. Hosszú távon szabadság nem képzelhető el szabadság választások nélkül, a kisebbség jogainak védelme, az okos és bölcs kormányzás legfőbb ereje lehet – mondta az elemző, gyakorlatilag azt állítva, hogy nem nagyon van alternatíva. Hozzátette azonban, hogy az illiberális demokrácia egyfajta köztes állapot lehet, mint, amelyben a hatalom ugyan koncentráltabb, ám léteznek a demokratikus intézmények.

hirado.hu - Kossuth Rádió, 180 perc
  • A gyurcsányi „semmi”
    „A Világgazdaság korábban megírta, Gyurcsány Ferenc az elmúlt négy évben összesen kétmilliárdnyi osztalékot vett fel céges érdekeltségeiből. 2016-ban 1.179 millió forintot, 2017-ben 228 millió forintot, 2018-ban 298 millió forintot, 2019-ben pedig 238 millió forintot” – adta tudtul a média az idén februárban. És ez „csak” az osztalék.
MTI Hírfelhasználó