Fontosak a magyar-német kapcsolatok
A magyar-német kapcsolatok jelentőségét hangsúlyozta Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere vasárnap, a közmédia Vendégségben Németország című műsorában. Edmund Stoiber volt bajor tartományi miniszterelnök az adásban a magyar-bajor kapcsolatokat méltatta.
2014. december 1. 09:46

A miniszter felidézte: 1989-ben lelki gondozóként volt jelen a csillebérci menekülttáborban, ahová több ezer NDK-s menekült érkezett, amikor a magyar kormány bejelentette, hogy elhagyhatják az országot, majd elment velük a határig.

Mint mondta, már akkor úgy gondolta, hogy neki mindig a magyar-német barátságot kell szolgálnia, ami nem egyszerű, mert Magyarország kicsi, Németország pedig nagy ország. Ezért nagyon meg kell becsülni azokat a németeket, akik nem éreztetik, hogy az ő országuk nagyobb. Ilyen volt Helmut Kohl kancellár, aki egyenrangú partnerként tekintett Magyarországra - vélekedett.

Frank Spengler, a Konrad Adenauer Alapítvány magyarországi képviselet-vezetője kijelentette: a közös célok számítanak, az országok csak együtt lehetnek erősek Európában, és minden ország fontos, kicsi és nagy egyaránt.

Balog Zoltán arról beszélt, hogy 1989-1990-ben Európa végre újra a saját kezébe vette a sorsát, és ez Helmut Kohlnak volt köszönhető, annak ellenére, hogy a németekkel kapcsolatban többen fogalmaztak meg félelmeket az újraegyesítés idején. Kohl tevékenysége politikai és történelmi csúcsteljesítmény volt - tette hozzá.

A tárcavezető kiemelte: olyan Európában kellett gondolkodni, ahol minden ország számít, függetlenül a méretétől. Ez volt akkor a német mentalitás, és ennek meg kell maradnia - mutatott rá.

A miniszter szerint a magyar-német együttműködésnek "hatalmas kultúrája" van, ezért csak az akadályokat kell lebontani, és akkor szinte magától működik.

Véleménye szerint a közép-európaiság is összeköti a térség országait a németekkel, hiszen Németország - egyetlen nyugati hatalomként - ugyancsak két diktatúrát élt át, hasonlóan Magyarországhoz, ezért egyedülálló szerepe van. Mindkét diktatúra "Európa terhes öröksége", és ezzel együtt kell szembenézni, együtt gondolkodhatnak erről - mondta.

A magyar-német kapcsolatokat illetően úgy látja, a legfontosabb odafigyelni egymásra, pártállástól függetlenül.

Balog Zoltán és Frank Spengler egyaránt hangsúlyozta a német nyelvtanulás fontosságát. Frank Spengler közölte: a nyelv kaput jelent a kultúrához.

Edmund Stoiber volt bajor tartományi miniszterelnök a műsorban sugárzott interjújában arról beszélt, hogy a németek nagyon hálásak a magyaroknak, mert óriási veszélyt vállaltak azzal, hogy kiengedték a határon az NDK-s menekülteket. Ezzel Magyarország letette az alapját Európa egysége megteremtésének - jelentette ki.

Mint mondta, fontos, hogy ne csak nagy országok jelentsék Európát, hanem a kisebbek is, és lényeges, hogy Brüsszelben Magyarország hangja is erős legyen.
Edmund Stoiber Orbán Viktor magyar miniszterelnökről kijelentette: "nagyon következetesen cselekvő ember, aki céljait a saját útját járva igyekszik elérni". Nem fogadja el, hogy egy szabadon választott kormányt és egy országot, amelynek kormányát szabadon választották, általánosított vádakkal illessék - fűzte hozzá a keresztényszociális politikus.

Nem szabad megfeledkezni arról, hogy a magyar nép jelenlegi vezetői voltak azok, akik annak idején aktív szerepet vállaltak a kommunizmus lebontásában, és "akik a kommunista rendszerre az első jelentős csapást mérték, most ennek az országnak a vezetői" - mondta. Hozzátette: nem kell mindennel egyetérteni, de a magyar-bajor kapcsolatok teherbírók, és kiállják a viharokat.

hirado.hu - MTI
  • A nyugat-európai liberálisok vallása a hungarofóbia
    Annyira nem bigottak, hogy ezért a vallásért Husz Jánosként a máglyára menjenek. Nem akarnak mártírok lenni, noha a mártír legyőzhetetlen ellenfél. Az ő vallásuk másról szól. Vallásuk másik fontos rítusa ugyanis: sorakozás a kasszánál.
  • Horror bohózat a párizsi ügyészségen
    Noha maguk a rendőrök sem mernek behatolni a város jó néhány területére, az ügyészség egy sokkal súlyosabb bűncselekménnyel foglalkozik: a német WDR köztelevízió 37 éves munkatársa szerint Giscard d'Estaing a párizsi irodájában rögzített interjú során háromszor is megérintette a fenekét.
  • Énekelt vallomás a nemzeti összetartozás évszázados megtartóerejéről
    A nemzeti összetartozás napjához, eszméjéhez, a trianoni békediktátum százesztendős keserűségéhez méltó dalt alkotott, a Hungarofest Nemzeti Rendezvényszervező felkérésére a Csík zenekar. A Hazám, hazám, édes hazám kezdetű népdalt dolgozták át oly módon, hogy az elszakított országrészek mindegyikét egy-egy énekes képviseli. Természetesen az anyaországban született művészek szintén hallhatók a kompozícióban, miként Tátrai Tibor szívszorító gitárszólója is hitet tesz az összetartozásról.
  • Áder: A magyar nemzet nemcsak volt, de lesz is
    A magyar nemzet nemcsak volt, de lesz is - mondta Áder János államfő a trianoni békeszerződés aláírásának századik évfordulóján, az Országgyűlés emlékülésén, csütörtökön.
  • Szerencsés Károly: A revízió a magyarság számára erkölcsi kötelesség
    Szerencsés Károly a történelemtudomány kandidátusa, habilitált egyetemi docens, az ELTE BTK Történelemtudományi Doktori Iskola alapítója és tanára. Rendszeresen publikál jobboldali napi- és hetilapokban. A békediktátum századik évfordulója alkalmából kérdeztük a Monarchia hamis gyámságáról, a dualizmus bénító erejéről, a revízió és a „magyar igazság” kapcsolatáról, valamint a paradoxonról, a feloldhatatlannak tűnő ellentétről, ami Trianonban rejlik. Kérdéseinkre válaszolva elmondta, hogy a revízió valójában azért bukott el, mert a „győztesek” a nemzetiszocializmus és a fasizmus „szekeréhez kötötték”. Így került szembe a magyarok igazsága egy másik, sokkal dominánsabb igazsággal. Ezek után már nem volt kérdés, hogy melyik érvényesülhetett. A tanulság pedig az, hogy a magyarok számára „erkölcsi kötelesség” bejuttatni a saját igazságukat a regnáló, uralkodó igazság keretei közé. Ettől függ a múltunk és a jövőnk létjogosultsága is.
MTI Hírfelhasználó