Boross Péter: Állítsuk talpra a két világháború közötti korszakot!
A volt miniszterelnök szerint a korszakba nem volt "potenciálisan beépítve az antiszemitizmus".
2014. december 14. 14:32

Boross Péter a közrádióban azt mondta, hogy divat lett a korszakról negatívumokat emlegetve írni. Szerinte aki ezt az időszakot "hitlerájnak" állítja be, vagy ártatlan lélek, vagy tudatosan hazudik.

Én egyáltalán nem tapasztaltam a két világháború között az utólag leírtakat, miszerint a rendszerben potenciálisan be volt építve az antiszemitizmus – jelentette ki Boross Péter volt miniszterelnök a Kossuth Rádió Vasárnapi Újság című műsorában.

A weimari köztársaságba volt beépítve a fasizmus, mert ott lett, és nem nálunk – szögezte le. Szerinte akkoriban az egész szellemiség nélkülözte azt, amit antiszemitizmusnak nevezünk.

Budapesten sok minden történt, itt volt nyilas, volt cionista, volt konzervatív, de hát a főváros nem azonos az országgal – fejtette ki Boross Péter, aki megismételte: úgy élte meg az 1945 előtti éveket, hogy az antiszemitizmusnak a különösen erőteljes megnyilatkozásaival nem találkozott Magyarországon.

Úgy vélte: Rákosival kezdődött az (a fajta történelemértelmezés), miszerint „fasiszta Magyarország az elmúlt 25 év”. Szerinte azonban ebből egy szó sem igaz. Az lett a kurzus vezérfonala, hogy már nem illik valami negatívum nélkül írni a magyar múltról, közben a magyar nemzettudatnak évszázadokon keresztül egy sajátos történelemtudat is része volt, s ezt rombolják, noha ez a megmaradásunk záloga – fogalmazott.

Elismerte, hogy a két világháború között történtek bűnök, de az egész korszakra nem az a jellemző, amelyet most sokan vetíteni igyekeznek. Aki ezt a korszakot egyfajta „hitlerájnak” igyekszik beállítani, vagy ártatlan lélek, vagy tudatosan hazudik – mondta a volt kormányfő, aki azt szorgalmazta: állítsuk talpra a korszakot!

Kossuth Rádió, Vasárnapi Újság
  • A Merkel-korszak vége
    Nyugatnémet szülők lánya, de keleti politikusként lett kancellár, majd halványult a keleti öröksége. Fiatal miniszterként Helmut Kohl köpönyegéből bújt elő, de hátat fordított a konzervatív értékeknek. Az ellentmondások mindent túlélő asszonya, Angela Merkel.
  • Újratemették Slachta Margitot
    Újratemették az amerikai emigrációban 1974-ben elhunyt Slachta Margit szerzetes nővért, a magyar Országgyűlés első női képviselőjét kedden Budapesten, a Fiumei úti sírkertben.
  • Februárban érkezik a 13. havi nyugdíj
    Novemberben már minden nyugdíjas megkapta a 80 ezer forintos nyugdíjprémiumot, de itt nem szeretnénk megállni, jövőre 5 százalékkal emeljük a nyugdíjakat, és visszavezetjük a baloldal által elvett 13. havi nyugdíjat is, amelyet februárban kap kézhez minden nyugdíjas honfitársunk” – jelentett ki a kormányfő.
MTI Hírfelhasználó