Jogunk van belelátni az EU-USA megállapodásba
A közgazdász szerint csak akkor lehet állást foglalni, milyen hatással lesz a magyar gazdaságra az Európai Unió és az Egyesült Államok között létrehozandó szabadkereskedelmi megállapodás, ha már ismerjük annak részleteit. Ehhez az Európai Unió összes alapelve szerint jogunk van - mondta Pogátsa Zoltán, aki Boros Imrével egyetértett abban, hogy szabadkereskedelmi viszonyok között még egyetlen fejletlen ország sem zárkózott fel, előbb valamennyi protekcionista gazdaságpolitikát folytatott.
2015. január 11. 16:21

Elmaradt a minimális előzetes kommunikáció az Egyesült Államok és az Európai Unió közötti szabadkereskedelmi megállapodásról – jelentette ki Boros Imre közgazdász a Kossuth Rádió Vasárnap Újság című műsorában.

Mint mondta: már a Barroso-bizottság "nekihasalt" ennek a témának, de csak „most kezd kijönni”, kik, milyen megbízatás alapján, milyen tárgyalási pozíciókkal bírnak. Egyértelművé tette, nincs meggyőződve arról, hogy nem alaptalanok az aggodalmak.

Ha az eddigi szabadkereskedelmi egyezményeket nézzük, utólag mindig kiderült, hogy valaki vesztese annak – fogalmazott Pogátsa Zoltán közgazdász. Példaként említette az Észak-Amerikai Szabadkereskedelmi Szerződést (NAFTA), mellyel az Egyesült Államok munkahelyeket veszített, Mexikó mezőgazdasága pedig tönkrement.

Az Egyesült Államok és az Európai Unió közötti szabadkereskedelmi megállapodásról szóló modellszámítások ellentmondóak. Sokan a befektetővédelmi részt kritizálják, ami kivenné a nemzeti jogvédelem „kezéből” a befektetésekkel, beruházásokkal kapcsolatos kérdéseket, és nemzetközi ítélkezés alanyává tenné azt. Ez pedig jelentősen csökkentené a tagállamok szuverenitását – szögezte le.

Ha az Egyesült Államok exportját nézzük, az meglehetősen erős mezőgazdasági alaptermékekben, és itt kezdődnek a bajok, hiszen ezek génmódosított dolgok. Nemcsak arról van szó, hogy vámok nincsenek, hanem arról is, milyen árut, milyen higiéniai körülmények, milyen technológiai előírások között lehet szállítani – magyarázta.

Ha erről nem lehet beszélni a nyilvánosság előtt, akkor miről lehet? Mi ebben az olyan nagy hadititok? - tette fel a kérdést Pogátsa Zoltán.

A németek például "állatira szeretik" (a megállapodás) azon részét, hogy egy halom gépipari terméket, gépkocsit tudnak értékesíteni. Ha ott lejjebb viszik a vámokat, nekik már az is hatalmas nyereség. Valószínűleg azonban azért nem rajonganának önfeledten, hogy "olyan 250 kilósra felhízzon fél Németország", mint ahogy sok amerikaia a génmódosított élelmiszer-alapanyagoktól túlsúlyossá vált - hangoztatta Boros Imre.

Nem tagállamok között, hanem tagállamokon belül oszlik meg a támogatók és az ellenzők tábora – véli Pogátsa Zoltán. Szerinte többnyire a nagyvállalatok látnak lehetőséget a szabadkereskedelmi megállapodásban. Boros Imre szerint a nemzetközi cégek érdekeltek elsősorban.

Ha ez egy „nyilvánosan tárgyalt dolog” lenne, Magyarországnak akár lehetősége is nyílhatna arra, hogy növekedjék a kivitele az Egyesült Államokba - mondta Pogátsa Zoltán, rámutatva: a nemzetközi irodalom szerint a fejletlen országok számára kedvezőbb a védekező típusú gazdaságpolitika. Szabadkereskedelmi körülmények között soha, semelyik gazdasági nem zárkózott még fel, először valamennyi érvényesített egy nagyon kemény protekcionizmust – szögezte le.

Az "rablómese", amelyre liberális közgazdászok szoktak hivatkozni, hogy mindent annak kell termelni, aki a legolcsóbban teszi ezt, aztán majd cserélnek, és mindenki jól jár – jegyezte meg Boros Imre.

"Szeretném megtudni, hogy (a szabadkereskedelmi egyezményt) miért szeressem. Arról viszont engem még marhára nem győztek meg. S remélem, hogy a magyar politikai elitet sem, talán még azokat sem, akik azonnal hasra szoktak esni mindentől, amit nyugatról befúj a szél" – fogalmazott Boros Imre. Egyetértett vele Pogátsa Zoltán, mondván, előbb azt szeretnék látni, mi van az egyezményben, hiszen az Európai Unió összes alapelve alapján jogunk van ahhoz, hogy belelássunk ebbe a szerződésbe, s utána lehet állást foglalni azzal kapcsolatban, hogy Magyarországra milyen hatással lesz.

hirado.hu - Kossuth Rádió Vasárnapi Újság
  • A szélsőbaloldal új fasizmusa
    József Attila a kommunizmust szapulta, Trump most az úgynevezett „liberalizmus” – neveztessék éppen „neoliberlizmusnak” vagy cinikus hazugsággal „neokonzervativizmusnak” – rombolása ellen próbálja megvédeni hazáját. A gyökér azonos.
  • Kártérítést a hungarocídiumért
    Vétkesek közt cinkos, aki néma – idézhetnénk Babitsot, de Brüsszelben ez is kárörvendő röhögést váltanak ki az ottani rasszista hungarofóbokból. Ezért is kell kártérítést követelnünk, tehát követelnünk kell a kártérítést a hungarocídiumért.
  • Főváros: hová tűntek a sok milliárdos pénztartalékok?
    Tarlós István a fővárosi pénzekről: nem igazán érthető, hova tűnt a rengeteg tartalék. 2019. december 31-én 160 milliárd forint értékpapír és 40 milliárd pénzmaradvány volt a főváros kasszájában
  • A Dunakanyar lovasai
    Szentendrén és környékén egyre több a lókedvelő, egyre többen foglalkoznak lótartással; van, aki csupán hobbiból, van, aki hagyományőrzés és van, aki lovagoltatás céljából.
  • A kormány célja, hogy megszüntesse a börtönökben uralkodó túlzsúfoltságot
    A kormány célja, hogy szeptember 30-áig megszüntesse a börtönökben uralkodó túlzsúfoltságot, és csaknem háromezer új hely megteremtésével felszámolja a börtönbizniszt - fogalmazott az igazságügyi miniszter hétfőn Veszprémben, tíz büntetés-végrehajtási intézet új épületszárnyainak közös átadórendezvényén.
MTI Hírfelhasználó