Jogunk van belelátni az EU-USA megállapodásba
A közgazdász szerint csak akkor lehet állást foglalni, milyen hatással lesz a magyar gazdaságra az Európai Unió és az Egyesült Államok között létrehozandó szabadkereskedelmi megállapodás, ha már ismerjük annak részleteit. Ehhez az Európai Unió összes alapelve szerint jogunk van - mondta Pogátsa Zoltán, aki Boros Imrével egyetértett abban, hogy szabadkereskedelmi viszonyok között még egyetlen fejletlen ország sem zárkózott fel, előbb valamennyi protekcionista gazdaságpolitikát folytatott.
2015. január 11. 16:21

Elmaradt a minimális előzetes kommunikáció az Egyesült Államok és az Európai Unió közötti szabadkereskedelmi megállapodásról – jelentette ki Boros Imre közgazdász a Kossuth Rádió Vasárnap Újság című műsorában.

Mint mondta: már a Barroso-bizottság "nekihasalt" ennek a témának, de csak „most kezd kijönni”, kik, milyen megbízatás alapján, milyen tárgyalási pozíciókkal bírnak. Egyértelművé tette, nincs meggyőződve arról, hogy nem alaptalanok az aggodalmak.

Ha az eddigi szabadkereskedelmi egyezményeket nézzük, utólag mindig kiderült, hogy valaki vesztese annak – fogalmazott Pogátsa Zoltán közgazdász. Példaként említette az Észak-Amerikai Szabadkereskedelmi Szerződést (NAFTA), mellyel az Egyesült Államok munkahelyeket veszített, Mexikó mezőgazdasága pedig tönkrement.

Az Egyesült Államok és az Európai Unió közötti szabadkereskedelmi megállapodásról szóló modellszámítások ellentmondóak. Sokan a befektetővédelmi részt kritizálják, ami kivenné a nemzeti jogvédelem „kezéből” a befektetésekkel, beruházásokkal kapcsolatos kérdéseket, és nemzetközi ítélkezés alanyává tenné azt. Ez pedig jelentősen csökkentené a tagállamok szuverenitását – szögezte le.

Ha az Egyesült Államok exportját nézzük, az meglehetősen erős mezőgazdasági alaptermékekben, és itt kezdődnek a bajok, hiszen ezek génmódosított dolgok. Nemcsak arról van szó, hogy vámok nincsenek, hanem arról is, milyen árut, milyen higiéniai körülmények, milyen technológiai előírások között lehet szállítani – magyarázta.

Ha erről nem lehet beszélni a nyilvánosság előtt, akkor miről lehet? Mi ebben az olyan nagy hadititok? - tette fel a kérdést Pogátsa Zoltán.

A németek például "állatira szeretik" (a megállapodás) azon részét, hogy egy halom gépipari terméket, gépkocsit tudnak értékesíteni. Ha ott lejjebb viszik a vámokat, nekik már az is hatalmas nyereség. Valószínűleg azonban azért nem rajonganának önfeledten, hogy "olyan 250 kilósra felhízzon fél Németország", mint ahogy sok amerikaia a génmódosított élelmiszer-alapanyagoktól túlsúlyossá vált - hangoztatta Boros Imre.

Nem tagállamok között, hanem tagállamokon belül oszlik meg a támogatók és az ellenzők tábora – véli Pogátsa Zoltán. Szerinte többnyire a nagyvállalatok látnak lehetőséget a szabadkereskedelmi megállapodásban. Boros Imre szerint a nemzetközi cégek érdekeltek elsősorban.

Ha ez egy „nyilvánosan tárgyalt dolog” lenne, Magyarországnak akár lehetősége is nyílhatna arra, hogy növekedjék a kivitele az Egyesült Államokba - mondta Pogátsa Zoltán, rámutatva: a nemzetközi irodalom szerint a fejletlen országok számára kedvezőbb a védekező típusú gazdaságpolitika. Szabadkereskedelmi körülmények között soha, semelyik gazdasági nem zárkózott még fel, először valamennyi érvényesített egy nagyon kemény protekcionizmust – szögezte le.

Az "rablómese", amelyre liberális közgazdászok szoktak hivatkozni, hogy mindent annak kell termelni, aki a legolcsóbban teszi ezt, aztán majd cserélnek, és mindenki jól jár – jegyezte meg Boros Imre.

"Szeretném megtudni, hogy (a szabadkereskedelmi egyezményt) miért szeressem. Arról viszont engem még marhára nem győztek meg. S remélem, hogy a magyar politikai elitet sem, talán még azokat sem, akik azonnal hasra szoktak esni mindentől, amit nyugatról befúj a szél" – fogalmazott Boros Imre. Egyetértett vele Pogátsa Zoltán, mondván, előbb azt szeretnék látni, mi van az egyezményben, hiszen az Európai Unió összes alapelve alapján jogunk van ahhoz, hogy belelássunk ebbe a szerződésbe, s utána lehet állást foglalni azzal kapcsolatban, hogy Magyarországra milyen hatással lesz.

hirado.hu - Kossuth Rádió Vasárnapi Újság
  • Orbán: Közép-Európa lesz Európa jövője
    Kellő szerénységgel, de 30 év teljesítményének önbizalmával és az európai helyzet ismeretében mondhatni, hogy 30 éve még azt gondoltuk, Közép-Európa jövője Európa, de ma már azt látni, hogy "mi vagyunk Európa jövője", és "készen is állunk erre a küldetésre" - jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök vasárnap Prágában a bársonyos forradalom 30. évfordulójának alkalmából rendezett megemlékezésen.
  • Híd épül a rendező pályaudvar felett
    Több fejlesztéssel erősíti az állami beruházó a körvasút Kelenföld és Ferencváros közötti szakaszát: a Déli összekötő híd bővítése mellett Ferencváros állomáson belül is feloldanak egy szűk keresztmetszetet, és ennek érdekében hidat építenek a vágányok fölött. A körvasúton jelentős S-Bahn-fejlesztéseket terveznek, így új megállót kap a Kopaszi-gát és a tervezett észak-csepeli városrész is.
  • Az aréna jelesre vizsgázott
    Megnyílt az új Puskás Ferenc Stadion, az ország legnagyobb sportlétesítménye. Két és fél év alatt épült fel és megfelel a mai kor minden követelményének. Több mint 67 ezer ülőhely van benne, de koncertek esetén akár nyolcvanezer embert is be tud majd fogadni.
MTI Hírfelhasználó